Csapatok
Alcoyano (9)
Csak azért nem tíz, mert ezt a Real Madridot talán már nem is világraszóló esemény két osztállyal lejjebbről térdepeltetni, főleg, ha a habfehér csapat a teljesítményével még ásót is ragad, hogy besegítsen megcsinálni a gödröt. Vicente Parras legénysége nem adta fel, és jól gazdálkodott a kínálkozó lehetőségekkel. Végig koncentrált védekezéssel limitálták a madridi próbálkozásokat, a vendégek vezető gólját követően is igyekeztek, és egy pontrúgás után kiharcolták a hosszabbítást. Az emberhátrányt követően alaposan romlottak az esélyeik, de egy olyan kontrát vezettek végig a hajrában, amit mi évenként jó, ha egyszer átélünk. Gratulálok a srácoknak, és sok sikert a következő körben.
Real Madrid (1)
Csapatszinten egy harmadosztályú klub elleni kiesést követően nem is lehet más osztályzattal illetni a produktumot. Nehéz ezt szurkolóként megélni és feldolgozni, ahogy anno az Alcorcón elleni blamát sem volt egyszerű kiheverni. A madridi támadások (vagy micsodák) teljesen esetlegesek voltak, és azért korlátozódtak főleg a pálya széleire, mert középen jól zárta a területeket az Alcoyano, illetve nem volt Modrić, aki ilyenkor összekötő kapocsként kulcsember az ellenfél tizenhatosa előtt az akciók kialakításában. Így maradt az az izgalmas kísérletezés, hogy Vini Jr.-t háromból egyszer az ellenfél, egyszer az oldalvonal, egyszer meg saját maga szereli, hogy Lucas és Odriozola versenyeznek, hogy melyikük tud több használhatatlan beíveléssel jelentkezni, vagy hogy Mariano és Valverde felváltva bújócskáznak az alcoyi harcosok mögött. Mindezt egy olyan edzővel, aki nem alkalmas arra, hogy felkészítse, menedzselje és vezesse a csapatát. Sajnos a csapat és a játékosok osztályzatát nehézkes lenne összhangba hozni, mert míg a csapat az eredmény miatt rászolgál a kapára, néhány játékos azért összességében többet érdemel az elégtelennél, ezt kéretik elnézni.
Játékosok
A Real Madrid legjobbja – Éder Militão (5,5)
A két kapott gól ellenére a középhátvédekkel volt érzésem szerint a legkevesebb gond, mert egyik találatot sem klasszikusan, felállt védelem ellen szerezte az Alcoyano. Militao csapata egyetlen találatát szerezte egy szép fejest követően, és a komoly meccshiánya ellenére jól mozgott, nem rajta múltak a dolgok.
Andriy Lunin (3)
Két nagy védése is volt, mindkét félidőben ki kellett halásznia a labdát a felsőléc alól. Ugyanakkor a beadásoknál többször is bizonytalannak látszott, olykor csak öklözni tudta a labdákat, a második gólnál pedig rosszul helyezkedett az oldalról belőtt labdára, így az ellenfél bevihette a végső találatot.
Álvaro Odriozola (2)
Ez a fiú ennél sokkal többre is képes, amellett, hogy nyilván nem vagyok vele elégedett, valahol sajnálom is őt. Csetlett-botlott, teljesítményével csupán a helyi gyepmesternek okozott gondokat a fű ritkításával. Egy harmadosztályú csapat ellen ez édeskevés, bár hozzáteszem, mentális és fizikális állapotát tekintve nem éppen ideális környezet számára a főváros, és Zidane sem lesz lenyűgözve ettől, pláne hogy szegény gyereknek még egy tisztességes francia állampolgársága sincs.
Victor Chust (5)
A kényszerűségből bekerülő srác bőven a legjobbak között emlegethető, ez leginkább azzal magyarázható, hogy nem volt ideje elsajátítani a Taktikai Kézikönyvet. A labdakihozataloknál megjátszható volt és mindvégig magabiztos tudott maradni, mondjuk ez talán annyira nem meglepő annak fényében, hogy ilyen szintű csapatok ellen kell játszania hétről-hétre.
Marcelo (2)
Nyolc beadási kísérletből kétszer talált csapattársat, kész csoda, hogy az egyik ilyen után mehettünk gólt ünnepelni. A csékát szerintem csupán ez menti meg a karótól, tekintve, hogy 32, azaz harmickettő labdavesztése volt az Alcoyano ellen. Az a hosszabbításokkal együtt is nagyságrendileg négy perces átlag. Masszív.
Casemiro (4)
Négyes osztályzatával is a jobbak között volt a brazil, aki egész pofás hosszú indításokkal kísérletezett, különösen a találkozó első felében, és nem is igazán tudták átjátszani. Az azonban nehezen magyarázható, hogy az ellenfél győztes góljának szerzője senkitől sem zavartatva érkezhetett a rövidnél, aki történetesen Casemiro embere volt.
Fede Valverde (2)
A korai lövési kísérletét leszámítva teljesen beleszürkült a mezőnybe, voltaképp semmi haszna nem volt a játékának, időnként hosszú percekre eltűnt. Annak fényében, hogy neki kellene átvennie a stafétát a középpályán, ez komoly csalódás, még azzal együtt is, hogy az edző személye az ő szempontjából sem a legtökéletesebb.
Isco (5)
Talán a teljes támadógépezetből az egyetlen, akit nem illetnék különösebb kritikával. Rendszeresen járt vissza labdáért, fordult le az ellenfélről, próbált szervezni, Valverde feladatait is átvállalva. Többször ügyesen fűzte át magát a szoros őrizeten, három kulcspasszt osztott ki. Nem egy világverő teljesítmény, de bőven elég volt arra, hogy az elfogadhatók között lehessen említeni.
Lucas Vázquez (4)
Azzal együtt, hogy próbálkozott becsülettel, nem tudom elfordítani a fejem akkor sem, amikor teljesen amatőr megmozdulásai vannak, mint például a félpályás ollózás, amiből bedobás lett. Hét kulcspassza is volt, meg komoly gólszerzési lehetőségei, ugyanakkor az ellenfél góljánál elengedte a gólpasszt kiosztó játékost.
Mariano Díaz (2)
Egy ballábas távoli kísérlete volt, amit a legyek is lecsináltak menet közben, szűk 70 perc alatt 17 labdaérintésig jutott. Finoman szólva sem az ő meccse volt.
Vini Jr. (1)
És akkor el is érkeztünk az alulteljesítés szótári definíciójáig. Lehet, vagy inkább lehetett őt egy ideig védeni a korával, a vételárával, bevallom, én is így tettem egy darabig. De érdemes belátni, hogy a srácnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Influencerként, az Insta sztorik erdejében, meg a szponzori szerződések szignózásakor magabiztosan mozog, aztán a zöld gyepen annyi esélye van, mint egy pingvinnek a Szaharában. Kihagyja a ziccert, majd pár percre rá egy szögletnél nem tudja mi fán terem az emberfogás. Tragikomédia.
Cserejátékosok
Karim Benzema (3)
Egy kicsit talán aktívabb volt Marianónál, de semmi extra. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ő már a 67. percben beállhatott, azaz minimum kb. 25 percnyi bizonyítási lehetőséget kapott, ami egy bizonyos szerb támadónak szökőévente egyszer adatott meg.
Marco Asensio (3)
Nagyjából pont azt a semmit művelte, amit Vini is, csak ő kevesebb kárt okozott vele.
Eden Hazard és Toni Kroos nem kapnak pontot ezúttal, ők sem tudtak semmit tenni a továbbjutás kiharcolásáért.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (1)
Ez a közös történet sajnos nem sokáig folytatható, és szomorú, hogy ilyen mélypontra érkezett el. Szerintem mindenki ismeri és elismeri Zidane érdemeit az első korszakából. Más feladat volt, más kerettel, más lehetőségekkel, arra a kihívásra ő volt a tökéletes ember. Lehet, hogy nála tapasztaltabb edzők nem tudtak volna ennyit kihozni a történetből, ez számomra teljesen világos. A mostani feladat, és ez a korszak azonban nem erről szól. Dicséretes, hogy Zidane bevállalta, hogy megpróbálkozik ezzel az egésszel a poszt CR-korszakban, a szinte mindent elhódító keret idősödő magjával, de ide válságmenedzser kell, egy olyan ember, akinek tapasztalata van abban, hogy a minimalizált erőforrásból hogy hozzon ki minél többet. A francia mester a tapasztalataim alapján nem tud levezényelni egy generációváltást, és ezt nem a rossz eredmények támasztják alá, sokkal inkább a játék képe és a játékpercek eloszlása. Keze alatt jó korban lévő, motivációban hiányt nem szenvedő játékosok kerültek el a klubtól, ígéretes tehetségek épülnek/épültek le és mindemellett semmi következetességet, koncepciót nem lehet felfedezni a pályán. A rotációjára nagyobb hatással van az orvosi szoba, a COVID, vagy a szimpátia, mint a tényleges előrelépés a mérkőzések során. Aláírom, a járványügyi helyzet talán nyomott is ezen az egész helyzeten, mindenki egy kicsit feszültebb, ugyanakkor a járvány mindenkit érint, ezért nem lehet ezzel és csakis ezzel takarózni. Én elismerem Zidane sikereit, a szerepét a címek megszerzésében, épp ezért fájó átélni mindezt az ő vezetésével, mert ez minden érintett számára merőben méltatlan. A Real Madrid egészét tekintve méltatlan.
