Hosszú út vezetett számára a Bernabéuba. Egy mindössze 4000 lakosú kisvárosban, Ecquevilly-ben született, nem messze Párizstól. Itt kezdte meg utazását a futball világában, először csatárként.
Unokatestvére, Marc Gomis beszélt arról, hogy milyen volt Mendy gyerekként: „Mindig megvolt benne a futball. Igaz, hogy kicsi volt, de kemény is egyben. Sokkal jobb volt, mint az idősebb gyerekek, képes volt megszégyeníteni őket.”
„Amikor 14 éves volt, azt mondta nekem, hogy profi játékos akar lenni. Hihetetlen elszántság és éhség volt benne, látszott a tekintetében.”
Gyerekkori barátja, Mangane Yaya is visszaemlékezett erre az időszakra. „Mindig azt kiabálta, amikor otthagyta a védőket, hogy »sebesség, sebesség«. (Egy született Villám McQueen? 🙂 – a szerz. kieg.)”
Az egyértelmű, hogy a francia szélső védő élvezi a játékot, szenvedélyesen űzi ezt a sportot, de egy nagyon komoly csípősérülés miatt 14 évesen 6 hónapra tolószékbe kényszerült. Emellett 11 éves korában édesapja elvesztését is fel kellett dolgoznia.
A PSG akadémiáján sem volt könnyű dolga. Ez volt az a klub, ahol balhátvédként kezdett játszani, ahol megtanulta mindkét lábát magas szinten használni. Később a Mantois együtteséhez csatlakozott a francia negyedosztályban. Innen vezetett az útja a Le Havre csapatához, amely híres a fiatal tehetségek felkarolásáról és kineveléséről.
Itt a másodosztály legjobb balhátvédje címig jutott, majd 5 millió euróért leigazolta a Lyon. Ez az összeg lenyűgöző, ha figyelembe vesszük, hogy most 48 millió euróért, plusz némi lehetséges bónuszért (5 millió euró) vette meg a Real Madrid.
Még az Atlético Madrid is érdeklődött iránta, amikor a Le Havre játékosa volt, de ő a Lyont választotta.
Bruno Genesio alatt még tovább fejlődött, bekerült a francia válogatottba is, ráadásul úgy, hogy korábban egyik utánpótlás válogatott csapatban sem játszott.
Most már a Real Madrid játékosa, annak ellenére, hogy a Barcelona is érdeklődött iránta.
Bár még mindig van hova fejődnie, kiemelkedő tehetség, aki barátságos személyiségéről és humoráról is ismert.
„És szörnyű szakács” – mondja Gomis. „Tud tésztát főzni, de úgy gondolom, hogy másban rejlik a tehetsége.”