2022. October 1., Saturday

Rüdiger: Pepe volt a példaképem

  • Gy. András , P. Jázon (pimadd)
  • Sept. 20, 2022, 3:37 p.m.
A Real Madrid védője egy német csatornának adott interjút, melyben klubváltásáról, a Real Madridról, Ancelottiról és csapattársairól beszélt, kulisszatitkokat, eddig nem hallott történeteket elárulva.

Antonio, gratulálunk az Atlético Madrid elleni győzelemhez! Ez volt a kilencedik győzelmetek. Az első madridi hónapod nem is sikerülhetett volna jobban, igaz?
Nagyon köszönöm, teljesen egyetértek. Az eredmények jönnek, csapatként nagyon jól érezzük magunkat, tökéletesen beilleszkedtem. Hogy őszinte legyek, még soha nem könnyítette meg a dolgomat ennyire egy csapat sem.

Az egyetlen kritika a rosszul írt neved a Bernabéu öltözőjében?
(nevet) Nem, ez sem volt olyan rossz.

De hogyan reagáltál arra, hogy Rüdiguer állt ott Rüdiger helyett?
A kis unokaöcsém hívta fel rá a figyelmem. Egy fotót küldött nekem az öltözőmről és megkérdezte: „Toni, mi folyik ott?” Ezt egyenesen továbbítottam a csapatmenedzsernek, azzal a megjegyzéssel, hogy az U-t ki is lehet hagyni nyugodtan. Ezután ezerszer bocsánatot kért tőlem. De ahogy mondtam, nekem ez egyáltalán nem jelentett problémát. Nekem is nevetnem kellett ezen az egészen.

Rüdiger

Kaptál már becenevet az új társaidtól? Egy Toni már van a csapatban.
Igen, nálunk Toni Kroos a csapat Tonija. Az edzői stáb Antoniónak hív, a társak pedig Rudinak. Persze azonnal észrevették, hogy egy jó értelemben vett őrült vagyok.

A Realnak már volt néhány őrült fickója, különösen a védelemben.
Pontosan. Erről azonnal Pepe jut eszembe. Ő volt a példaképem a Real Madridnál, mindig olyan akartam lenni mint ő. Korábban videókat néztem róla, hogy miként szorongatja az ellenfeleket. Még fiatal voltam és mindenkinek meg akartam mutatni, hogy én is tudok kemény lenni. Ez járt a fejemben. Pepe elképesztően jó volt. Nem csak az egy az egy elleni szituációkban, hanem az építkezésben is. Mindenki azt meséli nekem a Realnál, hogy a pályán kívül egy hihetetlenül nyugodt figura volt. El kell mondanom róla valamit.

Igen?
Ő volt az egyetlen játékos, akire egyszer egy órát vártam, hogy megkapjam a mezét. Pepe, Sergio Ramos és Thiago Silve a három játékos, akiknek a mezeire a legbüszkébb vagyok. Abszolút legendák!

A Real Madridnál ott van Alaba és Militão is a posztodon.
Ők sem rosszak. (nevet) Davidot régóta ismerem, ahogy Tonit, Courtois-t és Hazard-t is. David rengeteget segített nekem a beilleszkedésben. Ő egy rendkívül tapasztalt, háromszoros BL-győztes játékos. Mi ketten vagyunk az idősebbek. Militão pedig fiatalabb játékos, aki már most nagyon jó. Amikor ránézek, magamat látom 24 évesen. Egy rugóra jár az agyunk.

Melyik játékos lepett meg leginkább pozitív értelemben a jelenlegi keretből?
Toni Kroos. A nemzeti csapatban mindig jól kijöttünk egymással, tiszteltük egymást, de nagyjából két mondatot váltottunk egymással. Valami olyasmit, hogy „Szia, hogy vagy?” és „Szevasz!”. Talán túl kevés időnk volt ott ilyesmikre. A Real Madridnál egy teljesen más Toni Kroost ismertem meg. Remekül beszél spanyolul, nagyon nyitott és segítőkész. Az első pillanattól kezdve segít nekem a nyelvvel kapcsolatban, és sokszor felajánlotta már egyik pillanatról a másikra, hogy egyéb dolgokban is segít. Nagyon nyugodt srác.

Rüdiger

És futballistaként?
Amit azóta elért, hogy ide igazolt, elképesztő. Ez a tekintély és tisztelet, ami itt a klubnál és általában Spanyolországban övezi, önmagáért beszél, számomra ez rendkívül ösztönző.

A Chelsea-nél te voltál az öltöző DJ-je. A Real Madridnál is volt már lehetőséged ilyesmire?
Nem, ezt náluk kizárólag Karim Benzema csinálja, ő a főnök az öltözőben. (nevet) De nekem teljesen rendben van az ő zenéje. Sok afro-beat, hip-hop, néha a spanyoloknak egy kis reggaetón.

Beszélsz már spanyolul?
Sok mindent megértek, néhány szót már mondok is. De annyira nemzetközi a csapat, hogy sok angol, francia, portugál és német szót hallani. Az edző spanyolul tartja a beszédeket, nekem mindig olaszul beszél.

Milyen a viszonyod Ancelottival?
Mesélhetek ezzel kapcsolatban egy történetet a bemutatásom napjáról?

Persze.
Néhány órája voltam a családommal az új házunkban, épp grillezni készültünk, amikor megszólalt a csengő. Kinyitottam és Carlo Ancelotti állt ott. Igazi „hűha” pillanat volt.

És mi történt?
Leült velünk az asztalhoz, együtt ettünk, megismerkedett a családommal. Teljesen normális, hétköznapi módon. Két órát töltött nálunk, mindenféléről beszélgettünk. Hogy őszinte legyek, ilyet eddig soha nem éltem át, egyetlen edző sem csinált még velem ilyet. Néhány hónap távlatából azt kell mondanom, hogy ha a játékosokkal való bánásmódról van szó, Ancelotti verhetetlen. Don Carlo egy edzőlegenda. Már akkor BL-címeket gyűjtött, amikor én még gyerek voltam. Csodálatos, hogy minden nap vele dolgozhatok a világ legnagyszerűbb klubjánál.

Ez úgy hangzik, mintha valóra vált volna az álmod.
Nem tudom ezt álomnak nevezni. Az álmom mindig az volt, hogy az angol bajnokságban futballozzak. A Real Madrid egyfajta fantázia, valami nagyobb volt számomra, de eléggé távoli. Erre a költözésem után jöttem rá. Ültem a házamban és nem tudtam elhinni, elképesztően jó érzés volt. Aztán a találkozó Ancelottival és a bemutatásom egy nappal később… Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is átélhetek hasonlót.

Féltestvéred és egyben tanácsadód, Sahr Senesie segített abban, hogy létrejöjjön az átigazolás. Mennyire vagy hálás neki ezért?
Egy testvér nem csak akkor van melletted, ha süt a nap. Esőben is melletted áll. És ez mindig így volt. Mindketten tanultunk egymástól és inspiráltuk egymást. A szüleink és lánytestvéreink számára egy álom minket így látni. A gyermekeim után ő a legfontosabb személy az életemben. A karrierem kapcsán egyébként mindig másképp gondolkodott mint én.

Madridi uzlet
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!

Milyen értelemben?
Ő mindig a Real Madridról beszélt nekem. Ő volt az, aki határozottan meg volt győződve arról, hogy egyszer ott fogok játszani. Ezt már azóta mondogatja, hogy a Stuttgartban futballoztam. „Toni, egy napon el fogsz jutni a Real Madridba.” Általában csak értetlenül néztem rá, amikor ezt mondta, és legyintettem. Most viszont valósággá vált.

Egy visszatérés Németországba nem volt opció?
Számomra két opció volt. Maradok a Chelsea-ben vagy a Real Madridba megyek. Németország nem jött szóba.

Mikor és hogyan döntöttél a váltás mellett?
Április végén konkretizáltuk a dolgokat, de a testvérem még ezt megelőzően heccelt engem egy kicsit. A Chelsea-vel a Real Madrid ellen játszottunk a BL-negyeddöntő során, és az odavágón 1-3-as vereséget szenvedtünk. A visszavágó előtt ezt mondta nekem: “Toni, nem hinném hogy ez így menni fog! A visszavágón mindent bele kell adnod, hogy le akarjanak igazolni.” Ezek a szavak ösztönöztek, és fejben készen álltam a kihívásra.   

A visszavágón a legjobbak között voltál - és nem sok hiányzott ahhoz, hogy az elődöntőbe juss. 
Amikor Timo Werner betalált, és ezzel 3:0 lett az állás, akkor azt hittem, hogy ebből nem jönnek vissza. Semelyik másik csapat nem veszélyeztette ennyire a Madridot, mint mi - a saját stadionjukban, tíz perccel a meccs vége előtt a torkukon volt a kés. Akkor azt hittem, hogy a szurkolóik picit a csapatuk ellen fordulnak, és elkezdenek fütyülni. Csipkelődni akartam ezen, de nem volt semmi, amin tudtam volna. A szurkolók úgy üvöltöttek, mintha a Real talált volna be, nem mi. Azt gondoltam, hogy itt valami más dolog van a levegőben, és négy perccel később jött is az a külsős passz Modrić-tól - és a dolgok hamar megváltoztak.

A Bernabéu mítosza.
Igen. Sokáig nem történik semmi, sokáig csendes az atmoszféra - de aztán jön egy pillanat, amikor mindenki megmozdul, amikor az egész stadion megrázza magát, és az ellenfél lefagy. Az itteni szurkolók nagyon értik a futballt, és pontosan tudják, mikor kell a csapat mögött lenni. 

Jó neked, hogy most már te is részese vagy ennek. Mennyire nagy a nyomás, hogy sikeres legyél Madridban?
A klub hatása óriási, kívülállóként el sem tudod képzelni, hogy mekkora, átélni a saját bőrödön teljesen más érzés. Itt csak a győzelem elfogadható, nincs más opció. Amikor ránézek a srácokra, például Tonira, Lukára vagy Karimra, akkor látom rajtuk, hogy hihetetlenül nyugodtak, nekik a döntők is a világ legtermészetesebb dolgai. 

Még mindig ideges vagy a meccsek előtt? 
Nem, teljesen nyugodt és fókuszált vagyok minden mérkőzés előtt, de elég egy kis rúgást kapnom, és extrém mennyiségű energia szabadul fel bennem. Ez bebikáz engem, és ekkor azt mondom magamnak: Na, megérkeztem, csináljuk!


Hozzászólások

Tabella