Éder Militão: Levél a gyerekkori énemnek

Éder Militão kétség kívül a Real Madrid elmúlt éveinek egyik legjobb igazolása, igazán befutni pedig a most véget ért idényben tudott habfehér színekben. Most a The Players’ Tribune kérésére írta meg levelét fiatalkori énjének, érzelmes hangvételben, tanácsokkal ellátva a nem mindennapi utat bejáró, egyszerű brazil srácot.

Szevasz, Éder!

Igen, hozzád beszélek. 

Ne aggódj, nem csináltál semmi rosszat. Azért vagyok itt, mert mesélni akarok neked néhány dologról, ami az életben ezt követően vár rád. 

Valószínűleg semmit sem hiszel majd el a szavaimból. De most csak annyit kérek, hogy bízz bennem. 

Tudom, hogy te vagy a leggyorsabb gyerek az utcátokban, talán Sertãozinho egész városát tekintve is. Ez nagyon király. Azt is tudom, hogy bár édesapád korábban profi labdarúgó volt, téged nem különösebben foglalkoztat a futball világa. 

Nem azt mondom, hogy ne élveznéd a focit, egyáltalán nem. Egyszerűen csak nem érzel még komolyabb szenvedélyt iránta. Jelen pillanatban csak az foglalkoztat, hogy a családoddal és a barátaiddal lóghass, akiket mindennél jobban szeretsz, valamint a papírsárkányod, amit az égszínkék égen szeretsz reptetni. Mindaddig, amíg a dolgok így maradnak, az élet nem is lehetne ennél kiválóbb. Nem igaz? 

Nos, van néhány hírem számodra, barátom. 

Olyannyira belecsöppensz majd a futball világába, hogy az életed teljesen megváltozik. És még ennél is tovább megyek, Éder: ez a sport olyannyira fontossá válik számodra, hogy még az otthonodat is hátrahagyod miatta. 

Tényleg így lesz! De ne ijedj meg. Ez a sok változás rengeteg örömöt szolgáltat majd számodra, valamint a családod és a barátaid számára is. 

És mindez hamarabb megtörténik, mint azt el tudnád képzelni. 

Sikerült megmozgatnom a fantáziád? Nagyszerű. 

Engedd meg, hogy elmeséljem, hogyan is bontakozik ki ez a kis tündérmese. 

Egy nap ellátogatsz majd ahhoz a labdarúgó akadémiához, ahol édesapád is dolgozik edzőként. Ő nem tud arról, hogy te is ott vagy. Mi több, lesokkolja a kép, amikor meglát téged is. 

Még ő sem tudja, hogy valójában mire vagy képes a labdával. Sőt, elcsípsz egy olyan beszélgetést is, ami örökre beleég az emlékezetedbe. Olyannyira, hogy örök vicc marad közted és a barátaid között. 

Édesapád edző. Megérzi, észreveszi a tehetséget, amikor egy labdarúgót figyel, ugye? 

Nos, a fiatal Éderről mindössze ennyit gondol: “Még azt sem tudom, hogy egyáltalán tud-e játszani.”

Amikor a csapatokba választják a játékosokat, te leszel a legutolsó, akit valamelyik csapat kiválaszt. Emiatt ne érezd magad megszégyenítve, Éder. Ez csak az első a sok meglepetés közül, amit a futball számodra tartogat. Amikor nálad a labda, olyan dolgokra vagy képes, amire senki sem gondolt volna. Már azon a mérkőzésen kicselezel mindenkit, aki az utadba kerül, és gólt gólra halmozol. 

Senki sem képes megállítani téged. Az emberek egyszerűen megrémülnek! 

Hamarosan mindenki elismeri a tehetségedet. Az iskola csapatai versengeni fognak azért, hogy megszerezzenek. De tudod mit? Te nem tulajdonítasz ennek sem különösebb jelentőséget. Persze, úgy érzed, hogy a futball menő dolog, de nem a legfontosabb dolog a világon. Ugye? 

A játék természetes számodra, ösztönös dolog. Ugyanakkor mindez nem változtat meg, az maradsz, aki mindig is voltál. Nem változtat a világnézeteden sem. 

Tulajdonképpen a dolgoknak értéke van – számodra pedig a családdal és barátokkal töltött idő bír a legnagyobb jelentőséggel. 

Nem hibáztatlak, Éder. Semmi gond nincs veled, amiért így gondolkodsz. Ami sok ember számára egyfajta gyengeségnek tűnhet, valójában az a legnagyszerűbb erősséged. 

Úgyhogy kérlek, ne ijedj meg, amikor Helião keményebben szól hozzád, amikor arra tanít, hogyan passzolj megfelelően. Akkor se aggódj, amikor próbajátékra hívnak a São Paulo csapatához. 

És még egy spoiler: ez még csak az első nagy klub, amelynek színeiben pályára fogsz lépni. 

Van azonban valami kevésbé jó dolog, amit meg kell említenem. Készen állsz? Rendben. 

Nagyon sokat fogsz sírni, Éder. Senki sem fog rosszul bánni veled, vagy bántani téged. Nem számít, hogy Cotia, Barra Funda vagy Morumbi városában vagy, az edzők mindenhol felismerik a benned rejlő tehetséget, de a szívedben nem lesz béke. A bizonytalanság, veszélyérzet oka pedig az, hogy hiányzik a családod. 

Nem lesz könnyű, barátom, nem fogok hazudni neked. 

Lesz egy olyan nap is, amikor úgy érzed, hogy feladod inkább az egészet. Azt érzed, hogy nem akarsz többé futballozni, nem szeretnél profi labdarúgóvá válni. Nem akarsz tovább távol lenni a családodtól. 

Aztán akkor édesanyád feltesz egy olyan kérdést, amit csak az tud kérdezni, aki nagyon jól ismer téged: “Nem akarod?”

Éder, engedd meg, hogy elmondjam: amikor meghallod ezt a kérdést, mindent tisztán fogsz látni. 

Teljesen más megvilágításba kerül azt követően minden, ami veled történik. Egyre jobban és jobban értékeled majd az edzőid tanácsait, akik dicsérik a játékodat. Éder, ami számodra természetes, az másoknak egyáltalán nem könnyű. Te nem egy vagy a sok közül. 

Édesanyád szavai még több értelmet nyernek majd, amikor behívnak Brazília korosztályos válogatottjaiba. 

Ez adja majd meg azt a kattanást, ami mindaddig hiányzott. Minden megváltozik. Kivéve persze a személyiséged. Az érintetlen marad, higgy nekem. A válogatottság ténye viszont megerősíti benned azt az érzést, amiről már előtte is tudtál, amit már előtte is éreztél. Attól a pillanattól kezdve tudod, hogy profi labdarúgó akarsz lenni. 

Ez a bizonyosság, ez a felismerés megváltoztatja azt, ahogy hozzáállsz ehhez a sporthoz. Tudom, hogy már előtte is magabiztosan játszottál, de onnantól kezdve a pályán kívüli áldozatok és elköteleződésed is teljessé válnak. Olyan dolgokról beszélek, mint a fizikai felkészülés, étkezés és regeneráció. 

Tulajdonképpen felhagysz a régi szokásaiddal, sőt, néhány korábbi barátodnak is hátat fordítasz, kedves. De ekkor ez már nem fog fájni, egyáltalán nem. Nyilván hiányozni fognak, igen, hiszen te is csak emberi lény vagy. De az életed új értelmet nyert, méghozzá oly módon, ami mindent megváltoztat. 

És minden nagyon gyorsan történik majd, Éder. Olyannyira, hogy még arra a pillanatra is nehezen emlékszel majd vissza, amikor debütálhattál a São Paulo felnőtt csapatában. Csak azért tudod majd felidézni ezt a pillanatot, mert, nos… utána visszaküldenek a tartalékok közé. 

Mindent elölről kell majd kezdened. 

Mondtam, hogy kíméletlenül őszinte leszek, nem? És nyers is: teljesen kiakadsz. 

De emlékezz: nem tántorodhatsz meg, nem riadhatsz meg. Nem veszítheted el a fókuszt, máskülönben minden a feladásra késztet. 

Nem, Éder. Később úgy emlékszel majd arra a pillanatra, mint egy újabb lehetőségre, ami fejlődésed szolgálja. Tudom, hogy sosem voltál igazán jó az iskolában, de néhány ilyen dolog nyomot hagy benned, és ezekből tanulni is fogsz. 

És ne feledd: megannyi játékos, olyanok is, akik sokkal tehetségesebbek nálad, és legalább annyira elhivatottak mint te, esett el a cél előtt ilyen okok miatt. Mégis hány millió ember adna meg bármit azért, hogy a helyedben legyen? 

Épp ez az, ami miatt mindig hálás leszel, és ami miatt mindenki látni fogja, hogy mennyire alázatos vagy a pályán és azon kívül is. 

Amikor Rogério Ceni visszahív az első csapatba 2017-ben, rájössz, hogy nem csak hátrafelé lehet nagyon gyors ütemben haladni. A klub legendája támogatni fog, elmondja, hogy azért vagy ott, hogy ott is maradj az első csapatban. Abban a pillanatban egy olyan hajóra szállsz fel, amelyen rengeteg meglepetés ér majd. 

Őrült menet lesz, az igaz. De sosem fogod elfelejteni azt a napot, amikor a Portóba igazolsz. Nem mondtam még ugyan, de nem sokkal azt követően, hogy eldöntöd, a futball lesz a te örökséged, egy újabb cél lebeg majd a szemed előtt: játszani akarsz a Bajnokok Ligájában. 

Az Európába való költözés azt is jelenti, hogy ez hamarabb megtörténik majd, mint gondolnád. Így hát azt is nagyon nehezen hiszed majd el, amikor megszerzed az első gólod a Bajnokok Ligájában – mindössze az ötödik meccseden, amit a sorozatban játszhatsz. 

Nagyon különleges pillanat lesz, Éder. Még ma is, megannyi meccsel a hátad mögött, annak a gólnak minden egyes részletére emlékszel. Óliver Torres beadására, arra, hogy hogyan kerültél pozícióba a fejes előtt, majd a pillanatra, amikor a labda csendesen megérinti a vonal mögött a hálót. 

Az az érzés egyszerűen leírhatatlan. Attól a pillanattól kezdve viszont csak az ünneplésre emlékszel. A bukfenc közben valami rosszul sül el, így az eredmény, hogy is mondjam, meglehetősen random lesz. Komolyan, nagyon vicces! 

Aztán lesz még egy epizód, ami emlékezetes marad számodra. Sejted, hogy mi az? Rendben, elmondom ezt is: az első meghívód a brazil válogatottba, a felnőttek közé. 

Néhány évvel korábban a PlayStation szolgáltatta az egyetlen lehetőséget arra, hogy ezekkel a srácokkal játszhass. Ott és akkor pedig a csapattársaid lesznek. Dani Alves. Thiago Silva. Casemiro. Neymar… 

Nagyon nehezen fogod elhinni, amikor ez az álom valóra válik. A lelkesedésed ellenére nem fogod túlreagálni a dolgot, csak akkor válaszolsz, ha kérdeznek. Igen, természetesen célpontja leszel a kezdeti szivatásoknak, valamint mindenki előtt be kell mutatkoznod a csapatvacsorán. Már most megsúgom: készülj fel a szenvedésre! De amikor a labda gurulni kezd, elönt az önbizalom, nem számít, hogy mennyire híresek a társaid. 

Ez a pillanat is nagyon fontos a jövőd szempontjából. 

Látod, az a gyerek, aki csak legyintett a futballra, bekerül a Real Madrid, a világ legnagyobb klubjának terveibe. 

A transzfer előtt már nagyon közel állsz ahhoz, hogy egy másik nagy klubhoz szerződj. De amikor édesapád a Real Madrid ajánlatáról mesél, egyből hallod azt a bizonyos kattanást a fejedben. 

Ne aggódj, Éder, nem kell, nyugodt leszel. Ez része a természetednek és segít kifejezni, hogy ki is vagy valójában. Amikor ott állsz Sergio Ramos, Varane, Marcelo és Dani Carvajal mellett az öltözőben, csak mosolyogni fogsz, mintha ez is csak egy újabb nap lenne az életedben. 

Ugyanakkor, Éder, el kell mondanom, hogy az introvertáltságod nem fog elszállni, de megtanulod magad mögött hagyni, amikor pályára lépsz. Amikor azt érzed, hogy kiáltanod kell, hogy figyelmeztess vagy motiválj egy társat, akkor nem fogsz hezitálni, csak megteszed. Sokkal többet beszélsz majd a pályán, mint azon kívül. Olyan ez, mintha elfordítanál egy kulcsot, és azzal a mozzanattal egy teljesen más emberré válnál. A pályán nincsenek barátaid. Jöhetne szembe anyád vagy apád is akár, őket is keményen szerelnéd. Éppen ezért az ellenfelek szemében is fel fogsz nőni. Hamarosan Spanyolország minden támadója tudni fogja, hogy Militão egy szabályos, de kemény játékos. 

A világ legjobb játékosai mellett és ellen léphetsz pályára a világ vezető sorozataiban, de semmi sem tudja elvenni tőled az önbizalmad. 

Még egy nagyon király dolog. Rá fogsz jönni, hogy nem csak a tehetséged repített idáig. Ez az egész utazás sokkal többről szól. Csapattársakról az összes csapatodban. A barátaidról, mindenkiről, akivel életed bizonyos szakaszaiban összesodort a sors. A szüleidről, akik mindig melletted voltak. 

És édesapád, Éder, amikor eljutsz a világ legnagyobb csapatáig, elmondja majd neked, hogy ahhoz, hogy ott is maradj, nagyon sokat kell szenvedned. Nagyon sokat fog tőled követelni az, hogy idáig jutottál. Legbelül viszont nyugodt tudsz maradni, hiszen most már tudod, hogy mire vagy képes. 

Ki hinné mindezt, Éder?! Nemsokára pályára léphetsz a Bajnokok Ligája döntőjében, a Real Madrid szerelésében. Még mindig nem tudom az eredményt, de ha nem bánod, adok neked még néhány tanácsot. 

Játssz azzal mosollyal az arcodon, amit akkor láthattak az emberek, amikor a sárkányod reptetted. 

Nem akarok túl messzire menni, Éder, hiszen ha jól emlékszem, vár rád néhány mérkőzés ezen a hétvégén, és a barátaiddal is találkoznod kell. 

Nem gond, nekem is mennem kell edzésre. 

De szeretném, ha tudnád, hogy amikor kételkedsz magadban vagy a pályafutásodban, csak maradj nyugodt. Semmi sem lesz könnyű, hiszen ebben az életben semmi sem garantált. Még ennyire fiatalon is, az egyetlen biztos dolog csak az, hogy a szüleid nagyon sok áldozatot hoznak majd azért, hogy neked és a testvérednek jó élete legyen. És bár most még nehezen tudod elképzelni, de néhány év múlva születik majd egy húgod is! 

Szóval ne félj, csak kövesd, amit a szíved diktál. Ne félj a változásoktól. 

Ne félj elmenni a labdarúgó akadémiára, ahol édesapád edző, még akkor se, ha az emberek kételkednek a képességeidben. 

Én vagyok a bizonyítéka annak, hogy nem fogod megbánni. 

Óh, és ha mindez bizonytalanná tenne… ne aggódj, arra is lehetőséged lesz néha, hogy a korábbi életed élvezhesd, még úgy is, hogy minden áldozatot meghozol a futball miatt. 

A szabadságok alatt, még akkor is, amikor a Real Madrid játékosa vagy, megtalálod az időt és a lehetőséget arra, hogy kimenj az utcákra és reptesd a sárkányodat. Továbbra is azzal a derűvel az arcodon nézel szembe a kemény szelekkel, mint amit a pályán mutatsz. 

Ne siettess semmit. 

Néhányan talán azt mondják, hogy ez a túlzott nyugalom. 

De ez a te utad. 

Forrás: The Players' Tribune
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Valverde
Tovább

Fede Valverde: A csoda

A Real Madrid uruguayi játékosa egy rendkívül őszinte írás formájában osztotta meg gondolatait a világgal a The Players…