„Két Cristianóval találkoztam.” – mondta. „Az elsővel a Real Madridban. Egy kicsit még fiatal volt, bizonytalan és önző is. Nem rossz értelemben önző, csak amennyire egy fiatal csatártól megszokhattuk. Meg kellett találnia önmagát. És akkor a második Cristiano, miután a Juventusba igazolt, sokkal inkább egy vezér volt. Még mindig az egója és az önző góléhsége vezérelte, de már többet bíztatta a csapattársait, hogy jobbak legyenek. A magánéletében sokkal lazább és érettebb volt, de a pályán mindig intenzíven koncentrált.”
„Már az első napon láttuk, amikor kapura lőttünk. Mindig versengett, akár erről volt szó, akár egy 4 a 4 elleni játékról. Fogadott is volna, mondjuk 100 euróban vagy egy üveg borban. Egy versenytárs, aki utál veszíteni, tehát senki sem akarja őt veszteni hagyni.”
Stílusváltás a sztárok javára
Khedira elismerte, hogy azok az edzők, akik olyan kaliberű játékosokat irányítanak, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, vagy Neymar, kénytelenek megváltoztatni ezen játékosok felfogását és rájuk kell építeniük a csapatot.
„Őszintén szólva, ha van egy Cristiano, Messi vagy Neymar a csapatodban, legtöbbször 10 emberrel kell védekezned, mert ezeknek a játékosoknak pihenőre van szükségük, ráadásul nem is védők.” – tette hozzá. „Mourinho is ezt csinálta, Ancelotti szintén. A tizenhatoson belül Ronaldónak kell adnod a labdát, el kell fogadnod azt az eszmét, hogy Cristianóért fogsz küzdeni, érte fogsz futni, mindent megteszel érte. Mert a végén valószínűleg ő fogja szerezni a győztes gólt, és ezzel három pontot könyvel el a csapatodnak. Ez a kompromisszum, ha van egy Cristianód.”
A Guardiola-féle Barcelona ellen játszani
A visszavonult középpályás bevallotta, hogy a Pep Guardiola által irányított Barcelona volt a legerősebb ellenfél, aki ellen pályára lépett. Kiemelte Andrés Iniestát és Xavi Hernándezt, akik megérdemelték volna az Aranylabdát, valamint hogy a Real Madrid hogyan készült ellenük.
„Habár Madridista vagyok, el kell ismernem, hogy a 2010-es Barcelona volt a legjobb csapat, amit valaha láttam. A legjobb ellenfeleim Xavi és Iniesta voltak, akik sajnálatos módon nem nyertek Aranylabdát. Ez szégyen. Ők, valamint Sergio Busquets… ezek a játékosok sosem vesztették el a labdát. Nem tudod megszerezni tőlük, ezért meg kell találnod az ellenszert. Azt mondtuk: »Előrelátónak kell lennünk!«”
„Tehát, ha passzolgatnak, neked csak olvasni kell a játékot és már szereltél is. És ha megszerezted a labdát, akkor a védelmük nem szervezett, hiszen Dani Alves és Éric Abidal gyakorlatilag támadót játszottak, ezért azonnal kontrát tudsz indítani. És mi ezt csináltuk. 10 vagy 12 Clásicót játszottunk és mindössze kettőt vesztettünk el. Az összes többi döntetlen lett vagy nyertünk.”
