Csapatok
Chelsea – 6,2 (szerkesztői pontszám: 6)
Engem megleptek, de természetesen leginkább negatív értelemben. Tudjuk, hogy a Chelsea jelenleg ezer sebből vérzik (nem a csapat vagy a játékosok miatt), de Tuchel csapatait az esetek legnagyobb többségében jellemzi a taktikai felkészültség, az ellenfél alapos feltérképezése, annak méregfogának igen hatékony eltávolítása. Nos, amit a német edző tegnapra elképzelt, az nem jött be. Nagyon magasra tolta a védőket és a középpályásait is, ezáltal területet hagyva a Real Madrid gyors játékosainak a nyargalászásra – ezt leginkább Vini tudta kihasználni, egy ilyen akcióból született az első madridi gól is. A szünet után a cseréivel és némileg hátrébb tolt csapatával próbált korrekciózni – a harmadik gól nem ennek eredményeként született, az ilyen egyéni hibákra nem lehet felkészülni taktikai utasításokkal. A változtatások pedig eredményesnek bizonyultak, arra viszont nem volt elég erejük és kreativitásuk, hogy sikerüljön behozni az első félidőben összehozott lemaradást. Érdekes lehet így számukra a madridi visszavágó.
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!
Real Madrid – 8,6 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Nehezen tudom szavakba önteni, mennyire örültem annak, hogy Carlo csapata felvállalta ezt a fajta játékot. Végre egy olyan Bajnokok Ligája-meccset láthattunk, ami a régi idők BL-ét idézte, amikor a csapatok bátran vállalták a nyílt játékot, így kaptunk rengeteg mozgást, helyzeteket, izgalmat és csodálatos gólokat is. Imádtam. Pedig a kezdőcsapat és a négy középpályás láttán már-már borítékoltam a passzivitást és a visszavont védekezést, ám szerencsére ez a teljesítmény nyomokban is alig-alig tartalmazott valamit abból, amit a PSG elleni első meccsen kellett végigküzdenünk. Nagyot mentek a srácok, mindenki kivette részét ebből a nagyszerű győzelemből. Azt hiszem, bátran jelenthetem ki, hogy az ilyen esték miatt szeretjük igazán a futballt – és persze a Real Madridot is.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Karim Benzema – 9,9 (szerkesztői pontszám: 10)
José Mourinho macskája már jó ideje vérszomjas oroszlánként éli mindennapjait, aki tegnap a kékeket is szétcincálta. Mégis mit lehet mondani, amikor egy újabb BL-meccset nyer a csapat egy újabb Benzema-mesterhármassal? Ráadásul az az első fejesgól, az valami zseniális volt. Arra nincsenek szebb szavak, ilyen találatokra csak és kizárólag a legnagyobbak képesek. Karim egyenes úton halad a halhatatlanság felé, és az az ember érzése, hogy nem lehet kibillenteni. Volt itt minden a tegnapi repertoárjában: az említett klasszis találat, egy klasszikus, kifejezetten jól irányított fejes Modrić tekerése után, valamint egy újabb, ragadozókra jellemző támadás, aminek elszenvedője ezúttal a világ egyik legjobb kapusának nyilvánított Mendy lett. Félelmetes, hogy mennyire tudja ezt a zavaró mozgást, ezt a fajta letámadást, amivel már nem egy klasszis kapust sikerült kibillentenie. Zseniális, Karim, köszönjük. Még úgy is, hogy ez könnyen négy is lehetett volna.
Thibaut Courtois – 9,2 (szerkesztői pontszám: 9)
Azt már nem szeretném külön leírni, hogy kifütyülték, hiszen erre vonatkozó megjegyzést nagyjából ötpercenként hallhattunk tegnap este. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Chelsea szurkolói bánják a legjobban azt, hogy a belga óriás most madridi szerelésben mutathatja be ezeket a zseniális védéseket. Hát mit fogott már megint, Azpilicueta lövésénél? Hogy szedte ki? Honnan? Félelmetes ez az ember. De emellett is voltak fontos és szép megmozdulásai, a kapott gólról pedig egyáltalán nem tehetett, sőt még azt is majdnem sikerült kikanalaznia.
Dani Carvajal – 7,2 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Dani nem élete szezonját futja, és már a meccs előtt is úgy gondoltam, hogy lehetnek vele problémák ezen a meccsen. Nos, a gólt az ő figyelmetlenségéből eredően kapta a csapat, teljesen leszakadt emberéről, így nagyrészt az ő számlájára írható a kapott gól. Aztán nem sokkal később már az ellenfél térfelén vétette észre magát, és nem sok kellett volna ahhoz, hogy ő neve is megjelenjen az eredményjelzőn. A második félidőben sikerült hiba nélkül lejátszania a 45 percet, ami az idei formáját tekintve tapsot is érdemel.
Éder Militão – 7,6 (szerkesztői pontszám: 7)
Havertz őrzésével azért neki is akadtak problémái, ráadásul már a meccs elején kipontozta magát a következő találkozóról, köszönhetően egy labdaátvételi hibát követő korrekciózásának. Volt egy távoli lövése, néhány szerelése a védelem tengelyében, de nem ez volt az a meccs, amely után a Militãóról összevágott videókat fogjuk mutogatni. Azt azért remélem, hogy a sérülése nem komoly, kifejezetten fontos lenne, hogy bevethető legyen az idény hajrájában.
David Alaba – 8 (szerkesztői pontszám: 7,5)
A Celta elleni meccs után számára is fontos volt egy jobb teljesítmény, és úgy érzem, hogy sikerült ezt abszolválnia. Szolid, magabiztos teljesítményt nyújtott a védelem tengelyében, próbálta folyamatosan tüzelni társait, akár pofonokkal is – ezt egyébként kifejezetten szeretem benne, kellenek az ilyen vezéregyéniségek a csapatba. Ezen felül az is rendkívül fontos egy ilyen meccsen, hogy a védelem tagjai közül ő volt a legpontosabb, 92 százalékos pontossága szembetűnő egy BL-negyeddöntőben.
Ferland Mendy – 7,9 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Sokszor nem sikerült túljárni az eszén, a francia védőé a legtöbb szerelés a védelem négyesének tagjai közül. Gyakran megfordult az ellenfél térfelén is, jóllehet a tizenhatos környékén azért nem ő volt a madridiak legveszélyesebb embere ezúttal sem. Viszont azt a cselsorozatot, amely során ismét Zidane-nak érezte magát, ismét nem lehet tőle elvenni. Nem tudom, hogy ilyenkor milyen kapcsolót nyomnak le nála, de gyakrabban vállalkozhatna ilyesmire.
Casemiro – 7,7 (szerkesztői pontszám: 8)
Emlékszem, a tavalyi mérkőzések után minden Kanté képével volt kiplakátolva, mindenki arról beszélt, hogy a kis francia mindenhol ott volt, minden labdát megszerzett, mindent is csinált. Nos, ezúttal kettejük különpárharcát – már ha létezik ilyen – Casemiro nyerte. A brazil tank az első félidőben kíméletlen volt, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Real Madrid uralni tudta a középpályát. Piócaként tapadt a kékek játékosaira, labdákat szerzett, rendre intett, és ami a legfontosabb, nem szórta el a labdákat. Na jó, ez utóbbiban a második félidőben már nem jeleskedett, viszont bőven az idénybeli egyik legjobb teljesítménye volt ez a brazilnak, aki azért nem tette rettenetesen magasra a lécet ezidáig.
Toni Kroos – 7,4 (szerkesztői pontszám: 7)
Vegyes érzéseim vannak Kroos játékát illetően. Az tény, hogy a passzainak szeme volt, nem nagyon rontott átadást, ahogy azt már tőle megszokhattuk. És igen, most jön a de… Amikor nála volt a labda, többször is azt éreztem, hogy a sebessége, a mozgása ezen a szinten kevés. A Chelsea játékosai nem egyszer értek oda, piszkálták el előle a labdát, előzték meg, vagy faultolták kifejezetten könnyen. Az első félidőben is volt erre példa bőven, a másodikban pedig még inkább beleszürkült a mezőnybe. A cseréje véleményem szerint indokolt volt.
Luka Modrić – 8,3 (szerkesztői pontszám: 9)
Ha a CKM tagjait nézzük, ismét a horvát játékos volt az, aki a legkiemelkedőbbet tudta nyújtani. Egyszerű adat ugyan, de annál árulkodóbb: Lukita volt a mezőny legtöbbet futó játékosa tegnap este. Azért az brutális. Ezen felül ott volt az a zseniálisan középre tekert labdája, amiből Benzema megszerezhette saját maga, illetve csapata második találatát. Az elnyűhetetlen jelző megtestesítője. Lassan nyugodtan lecserélhetjük az “olyan, mint a jó bor” mondásunkat arra, hogy “olyan, mint Luka Modrić”.
Fede Valverde – 8,3 (szerkesztői pontszám: 9)
Talán nem túlzás állítani, hogy a három legjobb játékos között volt tegnap az uruguayi. Nem kifejezetten támogatom azt az elképzelést, amiben ő a jobb szélen kap szerepet, ám tegnap ez kifejezetten jól működött, és szükség is volt erre. Tele volt energiával, rengeteget mozgott, kellően agresszív volt, és a pályának egész biztosan nem maradt olyan négyzetcentimétere, amin ne jelent volna meg. Emellett főszerepet vállalt a csapat első igazán komoly helyzetében, amit Vini végül kapufával fejezett be – az a támadás Fede labdaszerzéséből indulhatott. Én személy szerint imádom az ilyen mentalitású játékosokat, szükség van rájuk, nemcsak a Real Madridban, hanem a futballban is. És egy költői kérdést tennék fel halkan: hogy lehet az, hogy az ilyen mágikus estéken Fede mindig főszerepet játszik? A választ mindenkinek a saját fantáziájára bízom.
Vini Jr. – 8,1 (szerkesztői pontszám: 8)
Az első félidőben olyan volt, mint egy megállíthatatlan tornádó, Christensen egyszerűen nem tudott semmit sem kezdeni vele. Éppen ezért is kár azért a kapufáért, mert maga a támadás, a helyzetkialakítás, valamint a lövés is gólt érdemelt volna. Utána viszont javított, nagyszerű gólpasszt adott Benzemának egy újabb remek elfutást követően. A második félidőben James már jobban őrizte, sokkal kevesebbet ficánkolhatott szabadon – ez pedig Tuchel érdeme.
Cserejátékosok
Nacho – 7,2 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Nagy szívvel szállt be ebbe a meccsbe, de főleg a Lukakuval vívott párharcai során érződött, hogy azért nagy szükségünk van Militãóra. Minden, amit tehet, hogy imádkozik azért, hogy a belga fenevad ne legyen kezdő Madridban sem.
Eduardo Camavinga – 7,1 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Szükség volt az energiára a középpályán, vélhetően pont ezért érkezett, de egy hátulról indított – és remekül kivitelezett – szerelésen kívül túlságosan sokat nem tudott hozzátenni a meccshez. Igaz, pont abban a periódusban érkezett, ahol azért a Madrid játéka, valamint a meccs is leült már némileg.
Dani Ceballos és Gareth Bale kevés időt töltöttek a pályán. Azt viszont jó volt látni, hogy Bale-t nem égeti a Madrid meze sem. Jó lenne még egy-két gólt is ünnepelni a walesi-től az idény hátralévő részében.
Edzői teljesítmény
Carlo Ancelotti – 8,6 (szerkesztői pontszám: 9)
Ezt azért összerakta a mester. Szkeptikus voltam a kezdőcsapat láttán, azt gondoltam, hogy egy passzív Real Madridot fogunk látni, a párizsi mérkőzéshez hasonlóan. Tévedtem. Igaz, hogy Fede került a kezdőcsapatba, de nem olyan szándékkal, mint ahogy azt én gondoltam. És ezért jár a taps Carlónak. Örülök, hogy fel merte vállalni ezt a fajta játékot, hiszen pontosan ez tette annyira jóvá ezt a mérkőzést – és ez bizony akkor is egy élvezhető találkozó lett volna, ha nincs 3 madridi gól. Így viszont csakis elismeréssel tudunk beszélni az olasz mester döntéseit illetően – a cserék szükségességét is időben ismerte fel, illetve megfelelően kezelte. Le a kalappal.
