Hol is kezdhetnénk Gentóval. Néha vannak olyan karakterek a sport történelmében, akiket szavakkal nehéz leírni, akiknek története és alakja időtálló lesz. A Real Madrid, különösen az 1950-es években tele volt ilyen játékosokkal. Senkinek nem kell bemutatni, hogy ki is volt Gento, és milyen nyomot hagyott a Real Madrid történelmében. Az ő tehetsége köztudott egy olyan generáció soraiban is akiknek valószínűleg még a szülei is túl fiatalok ahhoz, hogy a szélsőt annak a legjobb éveiben láthatták volna.
Nehéz feladat bárkinek is a Real Madrid történelméről írni, különösen olyan alkalommal, amikor a visszaemlékezés hatványozottan fontossá válik. Elkezded újra felsorolni az összes eseményt egy olyan játékos életében, akinek semmi szüksége nincs bemutatásra, vagy megfagysz a csendben és rájössz, hogy nincs semmi új amit mondhatnál. Úgy mondom mindezt, hogy ezt a cikket ugyanúgy írom magam miatt, mint ahogy miattatok.
Régi Real Madrid meccseket nézni fáradságos lehet, főleg hogyha egy bizonyos okkal teszi az ember. A Real Madrid történetéről szóló polcom több okból is porosodik, az egyik az, hogy régi meccseket nézni kifejezetten nehéz. A meccsek mindig rossz minőségben elérhetőek, a spanyol tudásom limitált, ezért nem értem, hogy mit mond a kommentátor, és nem ismerem a játékosokat, ráadásul kevés ideig tudok csak koncentrálni.
Éppen ezek az okok is teszik naggyá azt, hogy az egyik kedvenc mérkőzésem az 1962-es BEK-döntő. 5-3-ra veszített a csapat, úgy, hogy a Madrid történetének néhány legjobb játékosa játszott csúcsformában. Di Stéfano fantasztikus volt, Puskás Ferenc egy hihetetlen mesterhármast szerzett, amihez csak a másik csapatban szereplő, szintén fantasztikus játékosokkal megáldott Benfica csatára Eusébio ért fel. Nem gondolom, hogy ez volt a legjobb meccse Gentónak a csapat színében, egy picit visszafogottabb teljesítményt nyújtott a csapattársakhoz képest. Viszont jól megmutatja a nézőnek, hogy milyen fizikális fenomén volt…
Úgy gondolom, hogy mai szemmel nézve is hihetetlen sebességgel rendelkezett, nem hiába gondolják úgy néhányan, hogy Gento volt – ahogy egyszerűen Puskás mondta: „a leggyorsabb dolog két lábon” – a Real Madrid és a futball történetében. Egy ilyen vita biztosan élvezetes lenne, de nagyon szeretnék egyensúlyt hozni ebbe a beszélgetésbe. A gyorsaság a központi eleme Gento sztorijának, de nem kell, hogy ez legyen a hagyatékának leginkább meghatározó eleme. Phil Ball kétoldalas írása a „The White Storm” nevű könyvben nagyon szigorú e tekintetben; a sebesség egyedül nem tesz valakit jó focistává, Gento igazi zsenije a kontrollban, céltudatosságban és a hatékonyságban mutatkozott meg.
Excerpt on Paco Gento from @sidlowe’s fine book. Watching old Gento highlights, it always looks like he's on fast-forward and everyone else is on normal speed. Was ahead of his time. R.I.P. pic.twitter.com/uEYHFwdmJX
— Rahul Kalvapalle (@Kalvapalle) January 18, 2022
Di Stéfano és Puskás is imádta a szélső játékát, hisz gyakran igen veszélyes helyzetekben kapták vissza a labdát tőle. A sebesség egy fegyver volt Gento kezében, amit ő kontrollált, sosem fordítva. Nagyon szerette felidézni azokat a jeleneteket, amikor egy sprint közben hirtelen behúzta a kéziféket, és befele húzott a magatehetetlenül elsodródó védőjét elhagyva. Képregénybe illő sorok ezek, és csak találgatni tudunk, hogy hány gólpasszt is adhatott ilyen módon.
Ezek mellett még 183 gólt is jegyzett? Valószínűleg a ráérő idejében???
Ez a karrier természetfeletti, de ezzel együtt emberi és hihetetlenül alázatos. A történet egy zöld tini madridi érkezésével kezdődött, akinek csak egy picivel volt több élvonalbeli tapasztalta, mint neked, vagy nekem. Összesen addig tízszer lépett pályára a Santander színeiben, de ennyi is elég volt, hogy meggyőzze Santiago Bernabéut arról, hogy mekkora tehetség is valójában. Kellett azonban két év ahhoz, hogy mindez megmutatkozzon a csapatban is. Elkápráztatta a csapattársakat az edzéseken, de nehezére esett átmenteni a teljesítményt a tétmeccsekre. Visszatérve Puskás Ferenchez, a magyar mesélt egy erőteljes Gento lövésről is, ami nem csak erős volt, de borzasztóan pontatlan is: „a lövés megzavarta a madarakat a fákon, és ezek után soha nem találtuk meg már azt a labdát”.
Hector Rial érkezése segített Gentónak jobban részt venni a csapat életében, de a szélső tehetsége és csodálatos gyorsasága biztosította azt, hogy tovább maradjon a csapat szolgálatában, mint társai. 37 évesen vonult vissza, a BDFutbol statisztikái alapján Puskás Ferenc volt a legidősebb játékos, aki a csapatban szerepelt a maga 39 évével, de a magyar a visszavonulását megelőző két évben már nem volt a kezdőcsapat tagja. Gento csak az utolsó szezonjában nem volt rendszeresen tagja az elsőszámú gárdának. A leggólgazdagabb szezonjai a harmincas éveinek közepén jöttek. Elnézve a régi meccseket, nyilvánvaló az, hogy képes volt magát fizikálisan is a legmagasabb szinten tartani. Ennek eredménye az, hogy nem csak a Real Madrid legsikeresebb játékosa mindmáig, hanem sokáig ő volt a legtöbbet foglalkoztatott is, egészen addig, amíg Carlos Santillana le nem hagyta Gento 600 meccses részvételét 1981-ben.
A rekordok, amiket 1971-es visszavonulásakor állított be, több mint fél évszázadig tartották magukat. Még mindig ő az egyetlen játékos, aki hat európai kupát nyert, a 23 csapattal megszerzett címét pedig a halála előtt pár nappal állította be Marcelo. Egy mitikus figurája távozott a klubnak, hiányozni fog minden szurkolónak.
