Csapatok
Real Madrid – 9,1 (szerkesztői pontszám: 9)
Bármennyire is jó formának örvendett csapatunk az elmúlt hetekben, azért némi félelemmel vártam a derbit, hiszen Ancelotti az előző irányítása idején nem teljesített kiemelkedően a nagy rangadókon. Most viszont sikerült összerakni úgy ezt a gépezetet, hogy a hét utolsó estéjén minden alkatrész, a kirakós minden egyes darabja a helyén volt. Nagyon fontos kiemelni azt a fajta nyugalmat, ami a csapat minden egyes mozdulatáról sugárzott, azt a higgadtságot, ami a védelmet jellemezte, azt a világklasszis produkciót, ami a középpályások főszereplésével tárult a nézők szeme elé, és hát a támadók élességét is. Huh, csak sikerült mindent belesűríteni egy mondatba… Az első félidő elejétől eltekintve nem nagyon voltak olyan pillanatai ennek a mérkőzésnek, amikor bármilyen kérdés is felmerülhetett volna. Mindvégig érződött, hogy melyik csapat az úr a Bernabéuban, és sikerült fizikálisan, mentálisan és taktikailag is felülmúlni Simeone Atléticóját. 13 meccse nem talált legyőzőre a csapat, és telhetetlen madridista módjára csak annyit tudok kívánni, hogy a következő 13 mérkőzésen se diadalmaskodhasson szeretett csapatunk ellen senki.
Atlético Madrid – 5,8 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Meglepő módon több kapura lövési kísérletük volt, többször is találtak kaput, 9-ből 6 alkalommal sikerült tesztelniük egykori belga óriásukat. Balgaság lenne tehát azt állítani, hogy nem volt veszély a játékukban, viszont fejben – ahogy a játék legtöbb elemében is – alulmaradtak ellenfelükkel szemben, leginkább azért, mert Courtois eszén sehogy sem tudtak túljárni. Aljasság ezúttal csak nyomokban volt felfedezhető a játékukban, de azért voltak pillanatok, amikor a Simeone-rendszer nem hazudtolta meg önmagát. Ugyanakkor, ha összevetjük ezt a csapatot a tavalyival, azért bőven van visszaesés, főleg kapott gólok tekintetében.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Luka Modrić – 9,5 (szerkesztői pontszám: 10)
Aki 36 esztendősen ilyen meccset tud játszani egy derbin, az egyszerűen nem érdemelhet más pontszámot. Kezdjük ott, hogy embertelen, amennyit mozgott, folyamatosan ott volt mindenhol, a pálya minden egyes négyzetméterén feltűnt legalább egyszer. Valamikor a 80. perc környékén járt 9,2 lefutott kilométernél. Ismétlem: 36 esztendősen, úgy, hogy gyakorlatilag az idény eleje óta nem pihent egy egészségeset. Nem tudom honnan ez az eszméletlen energia. Annak köszönhetően, hogy mindenhol felbukkant, sokszor tudta elcsípni vagy elcsenni a labdát a vendégektől, mindig oda tudott piszkálni, vagy bökni, amikor arra volt szükség. És hát mindemellett közel tökéletesen is mozgatta a csapatot, 90 százalék fölötti pontossággal. Bravó!
Thibaut Courtois – 9,8 (szerkesztői pontszám: 10)
A másik legnagyobb esélyes a meccs legjobbja címre – és csak azért esett végül Modrićra a választás, mert az ő játéka nagyban meghatározta a társak játékát is. Ez viszont mit sem von le a belga érdemeiből, aki akár a Bernabéu renoválásán is dolgozhatna, hiszen kizárt, hogy lenne ember, aki úgy tudna falat felhúzni Madrid központjában, mint ő. Hát mit művelt? Egyszerűen mindent védett, mindenre leért, gyönyörűen tornázta ki Griezmann szabadrúgását, és a meccs végén még a fejét sem félt használni. Le a kalappal előtte, tényleg.
Dani Carvajal – 7,8 (szerkesztői pontszám: 7)
A meccs elején az volt az érzésem, hogy a nagy akaratának és habfehér vérének köszönhetően egy kicsit túlpörgi a dolgot, ami főleg a türelmén és a higgadtságán ütközött ki – gondoljunk csak arra a pillanatra, amikor dühből a reklámtáblára rúgta a játékszert, mert az róla ment ki. Ilyenkor azért benne van egy-egy komolyabb szabálytalanság, vagy megkésett szerelés – és ez is megvolt, Griezmannal szemben. Danit viszont pontosan ez a mentalitás tette azzá, akinek ma ismerhetjük. Az viszont félelmetes mutató, hogy nem volt rontott passza, 41 átadásának mindegyike valamelyik társánál kötött ki. A sérülésekkel tűzdelt múltjának tudatában a cseréje is abszolút érthető, gyanítom, hogy egy esetleges megállapodás is lehet a háttérben, hiszen ez nem az első ilyen alkalom az elmúlt hetekben.
Éder Militão – 8,8 (szerkesztői pontszám: 9)
Derbi ide vagy oda, sem az idegszálai, sem pedig a lábai nem remegtek meg. Ha kellett, kemény volt, viszont rengeteg olyan pillanat is akadt, amikor a koncentrációjának köszönhetően remekül előzte meg a vendégek támadóit, így szerezve labdát – és azt Paolo Maldininek köszönhetően mindannyian tudjuk, hogy ez egy jó védő ismérve a helyezkedés, hiszen ha szerelnie kell, az azt jelenti, hogy a helyezkedésében hiba volt. Egyszerűen nem tudott úgy cserélni a támadósorban Simeone, hogy azzal zavarba hozza a brazilt. Egy dolog viszont a napnál is tisztább: arra a ballal elengedett távoli lövésre még nincs felkészülve a világ, és ezt ő is tudja, azonnal jót mosolygott önmagán.
David Alaba – 8,4 (szerkesztői pontszám: 7,5)
A takarítás és a piszkos munka a legtöbb esetben a társára maradt, neki mindössze három alkalommal kellett tisztáznia Courtois előtt. Fontos megemlíteni, hogy termete ellenére ezúttal még fejpárbajokat is nyert, nagyot küzdött. Védőmunkája mellett – és ez volt a legnagyobb különbség Militãóhoz képest – nagy szerep hárult rá a labdatartásban és a játékszer kihozatalában is, nála több passza csak Kroosnak volt a pályán, pontosságban viszont csak Carvajal tudta legyűrni.
Ferland Mendy – 7,8 (szerkesztői pontszám: 7)
Hazai oldalon az ő nevéhez fűződött a legtöbb szabálytalanság, ami azért némileg meglepő, hiszen Casemiro is végig pályán volt. Előszeretettel vetette bele magát a fizikai párharcokba, többször is összecsapott Llorentével, Correával és Cunhával is. Sárga lapja gyakorlatilag borítékolható volt, de azt is hozzá kell tenni, hogy hazai oldalon nála többször csak egy játékosnak sikerült szerelnie. A Vinivel való összhangjával viszont még mindig nem vagyok teljesen kibékülve, nem érzem azt, hogy ez a páros tökéletesen működne, és a kémia egyelőre nem is nagyon mozdul el egyik irányba sem.
Casemiro – 8,3 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Kellő keménység a középpályán, ám ki kell emelni, hogy közel sem a durvább fajtából. Viszont az a sunyi vigyor, majd az a pillantás, amivel akár ölni is lehetne… Hamisítatlan és hamisíthatatlan Casemiro. Nem játszott rossz meccset a brazil, pedig ebben az idényben jutott már ki bőven abból is, most viszont nem lehet egy szavunk sem a játékára. Nem csak a defenzív munkája volt rendben, előrejátékban is sokkal hasznosabb volt, mint az esetek nagy többségében. Rontott passzai természetesen így is voltak, de önmagához képest több mint rendben volt ezen a területen.
Toni Kroos – 8,6 (szerkesztői pontszám: 8)
Meglepően sok passzt rontott az első félidőben (talán hármat is, ami nála már-már szentségtörésnek minősül). Habár nem volt annyira kiemelkedő és látványos, mint az ezt megelőző találkozókon, azért így is nagyon fontos szerepe volt a középpályás labdajáratásban, a labdakihozatalokban és a csapat mozgatásában. Még mindig úgy kell ő ebbe a madridi gépezetbe, mint egy falat kenyér.
Vini Jr. – 9 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni róla a jelenleg futó idényben, de valójában a tegnapi meccs után is. Az egyetlen negatívum, amit feljegyeztem magamnak, hogy meglehetősen sok labdát szórt el az első félidőben, valamint néha fel-felült a vendégek provokációjának is és belement némi szócsatába egy-egy keményebb belépőt követően. Ezen kívül viszont kiosztott két gólpasszt, ebből az első technikailag egy olyan kivitelezés volt, amiből tavaly 10-ből 9-szer a lelátón vagy a partvonalon kívül kötött volna ki a labda.
Marco Asensio – 8,5 (szerkesztői pontszám: 8)
A szünetben olvasgattam néhány kommentet és sokan megjegyezték, hogy mekkora alibit tol – ezzel nem teljesen értek egyet. Keveset volt játékban, de nem mozgott keveset. A támadójáték viszont – ezúttal sem – a jobb oldalra koncentrálódott. Vannak nála sokkal többet cselező és gyorsabb játékosok is a csapatban ugyanezen a poszton, és neki nem is ez a legideálisabb szerepkör, de biztos vagyok benne, hogy azért rá esett a választás, mert az a balos még mindig elég jó. A második félidő elején felszisszentem, amikor azt a nagy ziccert olyan csúnyán eltotojázta, de végül csak bizonyította, hogy miért neki szavaztak bizalmat. Találatával bebiztosította a győzelmet.
Karim Benzema – 8,6 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Sokat mozgott a neki jutó 45 percben, folyamatosan visszalépkedett labdákért, sőt még a védekezésbe is bele-belekóstolt. A legnagyobb pillanata viszont értelemszerűen a gólja volt, ami egy csodálatos mozdulatból született, újfent egy olyan találat, amit sokáig mutogathatnak még. Így kell visszatérni. Az már sokkal sajnálatosabb, hogy a második 45 percre nem tudott kifutni, remélhetőleg nincs komoly problámája.
Cserejátékosok
Luka Jović – 7,9 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Rengeteg kritika érte, egészen a Sociedad elleni mérkőzésig 5-ből legalább 3 madridista elküldte volna. Én viszont továbbra is tartom, hogy itt a helye. Egyáltalán nem játszott rossz 45 percet a szerb támadó, akinél jobban ebben a csapatban senki sem képes megtartani a labdát, ez óriási erőssége. Aztán ott volt az a nagyszerű lefordulás, amivel elindította azt az akciót, mely a csapat második gólját eredményezte. Nem ez volt viszont az egyetlen utolsó előtti passz tőle. Sokszor volt megjátszható, és a helyzetek legnagyobb többségében jó megmozdulással járult hozzá a csapat teljesítményéhez. Szurkoltam neki a gólért is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a második játékrész legalább felében a csapat már csak a biztonságra törekedett.
Nacho, Valverde és Rodrygo összesen nem játszottak 45 percet, Rodrygo és Valverde ráadásul összesen 6 alkalommal ért csak a labdához. Valverde mindkét passzkísérletét elrontotta, úgyhogy azt mondanám, hogy ne fejtegessük ezt tovább, nem sok értelme lenne pontokat osztani.
Edzői teljesítmény
Carlo Ancelotti – 9,2 (szerkesztői pontszám: 9)
Jól meccselt az öreg, pedig féltettem őt Cholótól. Amilyen szériában van most a csapatával, tényleg kijárt már neki egy ilyen győzelem is a derbin. És gyakorlatilag minden döntése, minden húzása bejött. A kezdőcsapat egyedül a jobb szélső posztján volt kérdéses, de Asensio végül jó választásnak bizonyult. Okosan (bár picit későn) húzta a cseréket is, és nagyon úgy tűnik, hogy ő azt is tudja, hogyan lehet okosan használni Jovićot. Ez utóbbi pedig kulcsfontosságú dolog lehet a szezon második felében. Ha viszont nagyon kell negatívumot mondanom, akkor megint csak az a fránya rotáció lenne az. Képzeljük csak el, hogy mi lett volna, ha ezúttal nincs a 22 éveseket megszégyenítő módon játszó Modrić… Erre nagyon figyelni kellene.
