Egytől egyig: Real Sociedad – Real Madrid (0-2)

Nagyon kellemetlen helyszínen, a legjobbkor időzítve sikerült megszereznie a három pontot Ancelotti legénységének, így komoly előnyre szert téve várhatjuk a madridi derbit. Volt néhány szívmelengető és kiemelkedő pillanata is a tegnapi meccsnek, a pontok mellett természetesen ezekről is szót ejtünk. Szubjektív rovatunk következik.

Csapatok

Real Sociedad – 5,9 (szerkesztői pontszám: 5,5)
Engedjétek meg, hogy azzal kezdjem, nem volt kaput eltaláló lövésük. Összesen 11 kísérlet fűződik a hazai csapat nevéhez, ebből 5 egyszerűen nem talált kaput, a maradék 6-ot pedig valamelyik madridi védő blokkolta. A Sociedad mindig rendkívül kellemetlen ellenfél, és ez nem változott az idei szezonra sem, így ez a mutató jól jelzi, hogy milyen komoly munkát tett bele a madridi védelem ebbe a meccsbe. A hazaiak az első félidőben még többször is meg-meg tudtak lódulni, főleg a bal oldalon Oyarzabal révén, de aztán egyre kevesebb és kevesebb puskaporuk maradt. Isak harcosságát és gyorsaságát ezúttal nem sikerült kihasználniuk, és igaz, hogy voltak hiányzóik, én ezúttal mégsem ennek számlájára írnám a sikertelenséget, hanem az ellenfélére. 

Real Madrid – 8,3 (szerkesztői pontszám: 9)
Nem túlzás azt állítani, hogy ez volt a csapat egyik legkomplexebb meccse a jelenleg futó idényben. Nem azt mondom, hogy a leginkább szemkápráztató is, de ha a játékot elemeire bontjuk, ez volt az egyik legösszetettebb, ez egészen biztos. Mindezt úgy, hogy Karim Benzema alig több mint negyed órát töltött csak a pályán. A védelem kifejezetten jól máködött, köszönhetően többek között a köpenyt nem viselő szuperhősének, a középpályán azért voltak hiányosságok, főleg az első játékrészben, de ezt a stáb is jól ismerte fel, a támadórészlegnek pedig egy egészen új esszenciáját ismerhettük meg. Tetszett, na. Az első félidő után a legnagyobb negatívumként azt jegyezhettük fel, hogy a CKM fémjelezte középpálya nem tudja megfelelően összekötni a csapatrészeket. Ez tipikusan az a találkozó volt, amelyiken az első 60 percben hiányzott egy box-to-box középpályás – leginkább azért, mert a pályán lévő három egyébként is rongyosra van használva. Mindenesetre ezt jól szúrta ki a stáb is, és sikerült megfelelően változtatni. Az eredmény pedig magáért beszél. 

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Éder Militão – 9,5 (szerkesztői pontszám: 10)
Habár olvasóink közül nem adott mindenki 10 pontot a brazilnak, én nem tudok ennél kevesebbet a neve mellé biggyeszteni. Hát mi volt ez, ha nem egy tökéletes teljesítmény? Borzasztóan rég láttunk már ennyire lenyűgöző egyéni teljesítményt a védelemben, Militão egész egyszerűen nem tudott hibázni. Az első félidőben is mentett nagyot az ötös vonalán belül, de amit a második játékrészben művelt, az emberfeletti volt. Néha egész egyszerűen Pepére emlékeztetett. 10 alkalommal takarított a kapu előterében, 7-szer szerzett labdát, és még ott volt az zseniális labdája is, amivel Vinit ugratta ki. Nem volt ellenfele, Isakot nemes egyszerűséggel a legkisebb zsebében vitte haza. Ahogy mondtam, ez egy tökéletes teljesítmény volt. 

Thibaut Courtois – 8,2 (szerkesztői pontszám: 8)
Komolyabban ezúttal nem tesztelték, hiszen védeni valója nem volt, viszont számtalanszor lehettünk tanúi annak, ahogy Courtois a magasba emelkedik, lehúzza a labdát, majd ahogy azt kell, szépen rá is fekszik. Nagyon nehezen viselte volna el, ha szegény bogyó megfázik, vagy egy pillanat erejéig is óvó kezek nélkül marad. Helyén volt tehát, együtt élt a játékkal, magabiztos volt, ahogy mindig. 

Dani Carvajal – 7,4 (szerkesztői pontszám: 7)
Oyarzabalnak a mérkőzés elején volt egy-két szép pillanata, be is bőrözte Danit, de aztán ahogy teltek a percek, egyre inkább szürkült bele a mezőnybe a spanyol válogatott balszélsője – köszönhetően Carvajal javuló teljesítményének is. Fizikai erőben bőven fel tudta venni a harcot bárkivel, a védekező feladatokat jól látta el, támadni viszont a megszokottnál kevesebbet támadott. Mindössze egy beadással fejezte be a meccset. 

David Alaba – 7,9 (szerkesztői pontszám: 7)
Brazil kollégája olyannyira ellopta előle a show-t, hogy a legtöbben teljesen szem elől tévesztették a osztrák védőt. Nagyon sok beadása volt a hazaiaknak, és ezen a területen egyértelmű előnyökkel rendelkezik Militão, már csak a termetéből eredően is. És mivel a brazil elfejelt gyakorlatilag mindent, így Alabának összesen háromszor kellett takarítania hátul. Ilyenkor viszont mindig a helyén volt. 

Ferland Mendy – 7,3 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Sok mindenre nem volt képes a jobb oldalon a Sociedad, amiben elévülhetetlen érdemei voltak a francia balhátvédnek, aki fizikai erejével és gyorsaságával mindent megtett azért, hogy a lehető legkevesebb labdát tudják középre kanyarítani oldaláról. A támadásokhoz csak egy észrevétel: Vinivel egyelőre nem teljes az összhang, nincs meg közöttük az a fajta kémia, ami mondjuk Marcelo és Cristiano között volt évekkel ezelőtt, és ez a nagyon komoly ellenfelekkel szemben még jelenthet problémákat. 

Casemiro – 7,1 (szerkesztői pontszám: 7)
Mintha tojáshéjon lépkedett volna, annyira próbált figyelni arra, hogy nehogy sárga lapos figyelmeztetést szedjen össze. Ez pedig gyakorlatilag azt vette el tőle, ami a legerősebbé teszi: a megingathatatlan bátorságát és vakmerőségét. Ezen felül az is érződik azért rajta, hogy néha nem ártana többet pihentetni. Szerencsére ez most elővigyázatosságból meg is történt, sikerült azelőtt lehívni a pályáról, hogy kioffolta volna magát a derbiről. 

Toni Kroos – 7,9 (szerkesztői pontszám: 8)
Még úgy is övé a legtöbb passz, hogy a 80. percben lecserélték. Jól mozgatta a csapatot, és még mindig le tud nyűgözni azzal, hogy amikor nála a labda, minden olyan egyszerűnek tűnik, mintha minden mozdulata a világ lehető legtermészetesebb dolga lenne. Pedig aki focizik, az tudja, hogy ez nagyon nem így van. Fontos még hozzátennem, hogy több ízben is besegített a középpályás labdaszerzésekbe, ha kellett, meglehetősen agresszívan támadta le az ellenfelet. Jó teljesítmény tehát a neve mellett. 

Luka Modrić – 8 (szerkesztői pontszám: 8) 
Embertelen az a játékperc, amit a pályán tölt, elképzelni nem tudom, hogy 36 esztendősen honnan merít ennyi energiát. Úgy játszotta végig tegnap is a 90 percet, mintha rendszeresen pihentetve lenne – pedig nagyon nem ez a helyzet. Jele sem volt rajta a fáradtságnak, kiegyensúlyozott, jó teljesítményt nyújtott. A pálya teljes területét bejátszotta, passzai közül is csak nagyon keveset rontott. Attól viszont egyszerűen rettegek, hogy mi lesz akkor, ha a sorozatterhelés miatt megsérül – Ancelotti korábbi időszakából egyszer már átéltük ezt a rémálmot. 

Rodrygo – 7,1 (szerkesztői pontszám: 7)
Főleg a mérkőzés elején voltak éles megmozdulásai, volt egy jól kapura húzott labdája is. Aztán a csapat támadójátéka az esetek legnagyobb többségében áttolódott a bal oldalra, így meglehetősen keveset volt játékban. Egyelőre még nem sikerült elérnie a sérülése előtti formáját, de fokozatosan egyre jobb és jobb lesz. 

Karim Benzema (-)
Nem sok értelme lenne értékelni, ugyanis csak bő negyed órát töltött a pályán. Ebbe összesen 5 passz fért bele. Csak remélni tudjuk, hogy sérülése nem komoly, viszont a jelenlegi helyzetben, amikor pontokkal vezetjük a bajnokságot, nem biztos hogy megéri kockáztatni a játékát a derbin. Meglátjuk. 

Vini Jr. – 8,9 (szerkesztői pontszám: 9)
Üde színfoltja ő minden egyes madridi mérkőzésnek. Rengeteget fejlődött a kapu előtti higgadtsága és döntéshozatala is, sokkal érettebb játékot mutat, mint az előző idényben. Jović passza után hidegvérrel, zseniálisan fejezte be az akciót, és emellett egyértelműen ő volt a támadótrió legveszélyesebb tagja. Öt sikeres csel jutott tőle erre a meccsre, viszont arra figyelnie kell, hogy átadásai pontosabbak legyenek, ezúttal ő adta el a legtöbb labdát a csapat tagjai közül. 

Cserejátékosok

Luka Jović – 9 (szerkesztői pontszám: 10)
Sokan nem kedvelik a szerb támadót, mert nem látják rajta a lelkesedést, nem látják benne a tüzet – de ez a személyiségéből ered, ő egy hidegvérű támadó, aki nem a Copacabanáról érkező, mindig mosolygós brazil fiú, hanem a Balkán-félsziget gyermeke, arcán az ottani mindennapok valóságával. Emellett sokan azért nem tudják hova tenni őt, mert egy klasszikus befejezőről beszélünk, aki teljesen másképp fog kapcsolódni a játékba, mint például Benzema, vagy a levegőben állandóan csápoló, szintén más habitusú Mariano. Aki hiányolja belőle a lelkesedést, annak ajánlom azt a pillanatot a második félidőből, amikor Asensio nem segítette mozgásával a labdatartásban, és ezt Jović igen komolyan szóvá is tette, gyakorlatilag azonnal. És visszatérve a pontszámára: igen, számomra ez egy 10-es, mert borzasztóan nehéz ilyen játékot letenni az asztalra egy Sociedad ellen úgy, hogy gyakorlatilag állandóan jegelve vagy. Jović bejött bemelegítés nélkül, volt egy langyos első félideje, majd a második játékrészre teljesen másképp jött ki, és abban a gólpasszban és gólban is benne volt a legfőbb erőssége: a fizikai ereje, valamint a mozgása. Nagyon nehéz elnyomni, ám emellett technikás, és nagyon bátor is. Nem tudom, abba a labdába hányan mertek volna belefejelni abban a szituációban. Őszintén örülök a tegnapi sikerének, remélem, ez erőt ad neki. 

Eduardo Camavinga – 7,6 (szerkesztői pontszám: 8)
Ő volt az a középpályás, aki tegnap igazán megteremtette az egyensúlyt, és betöltötte azt a tátongó űrt a középpályán, ami hiányzott, és ami veszélyt rejtett magában. Camavinga nagyon jól szállt be, energiától és önbizalomtól duzzadva, és az övé volt a meccs egyik legfontosabb becsúszása is. Bravó! 

Fede Valverde és Asensio csak kevés időt töltöttek pályán, így őket pontszámmal nem értékeljük. Amit viszont meg kell említenünk, hogy Fede behozatala szintén jó döntés volt, folyamatosan fedezte Camavinga posztját, amikor a francia feljebb lépett. Asensio pedig vezetett egy igen szép támadást, viszont az utolsó passza talán lehetett volna okosabb is, ha Fede helyett Jovićot választja. 

Edzői teljesítmény 

Carlo Ancelotti – 8,3 (szerkesztői pontszám: 9)
Carlo talán most meccselt a legjobban az idény kezdete óta. A meccs összes változását, a csapat összes hiányosságát jól és – ami talán még fontosabb – időben reagálta le, és ennek megfelelően eszközölt változtatásokat. Itt most nem Jović behozatalára gondolok, hiszen azt a cserét a kényszer szülte, viszont Camavinga beküldése egyértelműen ezért történt, és Valverde is tökéletes választásnak bizonyult az energiája és munkabírása miatt az utolsó 10 percre. Továbbá biztos vagyok abban is, hogy a szünetben instrukciókkal látta el a második félidőre teljesen más felfogásban pályára lépő Jovićot is. Viszont azt a fránya rotációt muszáj lenne elkezdeni, hiszen Benzema sérülése sem a véletlen, hanem a sorozatterhelés műve… 

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Xavi
Tovább

Xavi: Győzelmet érdemeltünk volna

A Barcelona vezetőedzőjének nyilatkozata a Real Madrid elleni vereséget követően. „Mindenki láthatta, hogy mi történt. Nyugodtan megbüntethetnek. Ott…