A Real Madrid története során nyolcadszor nyerte meg a Spanyol Szuperkupát, miután a tenerifei döntőben legyőzte a Barcelona együttesét. Ezzel a blancók továbbra is dominálják ezt a sorozatot, tekintettel arra, hogy 2018 óta minden évben ők emelhették magasba a trófeát, a legutóbbi tíz alkalomból pedig hétszer örülhettek a győzelemnek. A 25. percben még 19 pontos hátrányban játszó Real Madrid egy újabb történelmi fordítást vitt véghez. Ezt követően egy 39-18-as sorozattal sikerült megfordítani az állást, a rohamot pedig a kiválóan teljesítő Llull vezette, aki 24 ponttal zárta a találkozót, majd megkapta a torna legjobbjának járó díjat is. Poirier (10 pont és 11 lepattanó) és Alocén (11) remek játéka is kellett a győzelemhez, amely a 21. trófeát eredményezte Pablo Laso vezetése alatt.
Az idény első Clásicója őrületesen kezdődött, mindkét csapat felszabadultan támadott, óriási volt a tempó, ami a szezon ezen szakaszában nem megszokott. A Barcelona szerezte meg a vezetést, gyors egymásutánban négy hárompontost is értékesítve, de a Real Madrid remek játékkal válaszolni tudott. A csapat a pálya mindkét oldalát folyamatosan kihasználta, Alocén remekül játszott, mielőtt szerencsétlenül ütközött Daviesszel. Az irányító két hárompontost is dobott ledolgozva az 5 pontos hátrányt. Poirier védekezésben játszott nagyot, a csapat pedig ment tovább előre. Az első negyed 23-22-es Barcelona előnnyel zárult, ebből is látszik, milyen kiegyenlített volt a mérkőzés.
A második negyedre aztán teljesen érthető módon némileg lelassult a játék. Laso és Jasikevicus is a kispadhoz fordult megoldástért. Oriola (11) és Llull (8) remekül támadtak, és a két csapat a játék minden elemében egyformán teljesített. A második negyed végéhez közeledve, amikor a Madrid kevésbé tudta tartani az egyensúlyt, mint ellenfele, köszönhetően néhány olyan bírói döntésnek, amelyek személyi hibákat eredményeztek, a katalánok kihasználták a blancók megindását, és 46-40-nel vonultak el a csapatok a félidei szünetre.
A Madrid számára nem indult jól a harmadik negyed. A Barcelona jobban alkalmazkodott a lassú játékhoz, és folyamatos játékmegszakításokhoz (technikai hiba, sportszerűtlen szabálytalanság Heurtellel szemben). Ebben az időszakban támadásban hiányzott a tempó, öt perc alatt mindössze négy pontot szereztek. Az ellenfél persze ennél sokkal rendezettebb volt, Calathes és Mirotic futószalagon gyártották a pontokat, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a 25. percre már 19 pontos előnyre tegyenek szert a katalánok (63-44). Llull és Alocén aztán sebességet adott a csapatnak, továbbá felélesztette a többiek versenyszellemét. A kapitány minden erejével azon volt, hogy feltüzelje csapatát. 13 pontot szerzett annak érdekében, hogy csökkenjen a hátrány, így az utolsó negyedre 73-66-os állással fordultak rá a felek.
A pályán láthatóan megváltozott a hangulat, mostanra már teljesen átvette az irányítást a Madrid, a Barcelona pedig leginkább Higginsnek köszönhetően próbálta meg tartani magát. Llull továbbra is csillogott, a védelem pedig nagyon megnehezítette a katalánok dolgát. Alocén, Williams-Goss és Poirier játszottak össze támadásban, a védelemben pedig nem hagyták, hogy a lepattanók az ellenfél kezében kössenek ki. Laso fiai szárnyaltak. Williams-Goss hárompontosa és két Yabusele büntető elég volt ahhoz, hogy egy 18-39-es sorozat végére 81-83 legyen az állás. Még sok volt hátra a meccsből, de a blancók már nem hagyták, hogy kicsússzon a kezükből a győzelem. Ahogy a klub történelmében már sokszor láthattuk, soha nem szabad feladni. Davies révén a katalánok kiegyenlítettek (83-83), de a Madrid innentől kezdve nem hagyott esélyt sem. Két Poirier büntető, egy Alocén-büntető és Yabusele két büntetője aztán elképesztő negyedik negyedre tette fel a pontot (11-26), ez pedig elegendő is volt ahhoz, hogy a Real Madrid magasba emelhesse a Spanyol Szuperkupa megnyeréséért járó trófeát. Mindezt úgy, hogy Rudy, Thompkins és Randolph szolgálataira Pablo Laso nem is számíthatott.
A friss igazolás, Hanga Ádám a találkozón három pontig jutott. Három kétpontos kísérletéből egy volt sikeres, továbbá értékesített egy büntetőt, és volt még egy sikertelen hárompontos kísérlete is. Ádám négy lepattanót is szerzett, négyszer szabálytalankodtak ellene, továbbá egy személyi hibát az ő neve mellé is elkönyvelhettünk.
A mérkőzés összefoglalója:
A találkozó után Pablo Laso így értékelt:
„Az elmúlt két napban végzett kemény munka lenyűgöző volt. Ez a Szuperkupa egy nehéz időszakban érkezett, mind az időzítés, mind a mögöttünk álló nyár miatt, fáradtak voltunk, de a csapat nagy energiákat mozgósított, meggyőző győzelmet arattunk."
„Senki nem veszítette el a hitét, amikor 19 pontos hátrányban voltunk, a csapat megmutatta a karakterét. Olyan játékosokra van szükség, akik keményen dolgoznak a csapatért. Llull lett az MVP. Nem játszott sokat az elődöntőben, de nincs most még egy ilyen játékos, mint ő. Nagyon örülök a győzelem és a srácok által befektetett munka miatt.”
„Ebben az évben sok olyan dologgal meg kellett küzdenünk, amelyekre nincs ráhatásunk. Tudtuk, hogy mindenkire szükség lesz. Elveszítettük Abaldét a hét elején, Randolph, Thompkins kiesett, Rudy pedig tegnapelőtt dőlt ki. Minden játékos azon dolgozott, hogy hogyan tudna még többet tenni a csapatért, én pedig ezért is örülök ennyire. Nagyon boldog vagyok, és büszke vagyok a srácokra. Amikor ilyen játékosaim vannak, a munkám könnyűnek tűnik. Nem tudok egyebet hozzátenni.”
A játékosok közül Alocén, Heurtel és Llull nyilatkozott a meccs után:
Alocén: „Volt némi munkám az erőnléti edzővel és a fizioterapeutákkal. Minden áron játszani akartam a második félidőben. Pablo felküldött, én pedig megpróbáltam a legjobbamat nyújtani. Az edző megmondta, hogy álljak készen, be fog küldeni, ha szüksége van rám. 100%-ig vele és a csapattal vagyok. Nem játszottam az elődöntőben, de ma igen. Az előző Szuperkupa másképp alakult. Az ilyen jó dolgok megtörténnek, ha keményen dolgozol minden egyes nap.”
Heurtel: „Nagyon boldog vagyok, hogy megnyerhettem az első trófeámat a Real Madriddal. Azt hiszem furcsa meccs volt ez nekem és Hangának is. Nehéz volt játszani. A harmadik negyedben hátrányban voltunk, de Carlos és Sergio óriásit játszottak. A végén sikerült fordítanunk és megnyertük a trófeát.”
Llull: „Ilyen a csapat karaktere. Ha a dolgok rosszul mennek, megpróbálunk egyet előre lépni. Ezt most is megmutattuk. Nehéz éven vagyok túl, érzelmes pillanat ez most, hogy jó teljesítményt nyújtottam a csapatért.”
„Alocén keményebben dolgozik, mint bárki más, megérdemli az ilyen meccseket. Ha fiatal játékos vagy egy olyan csapatban, mint a Real Madrid, nehéz lehetőséghez jutni és felépíteni a bizalmat, de ha így halad tovább, messzire fog jutni.”
„Ma a családomra gondoltam, és ez bevált. Azokra is gondoltam, akik a csapatot alkotják és akik segítettek nekem az elmúlt években.”
Érdekességek:
- Sergio Llull 2014 és 2018 után harmadszor lett a Spanyol Szuperkupa MVP-je, ezzel pedig beállította Navarro rekordját, mint a legtöbb ilyen elismeréssel rendelkező játékos a történelemben.
- Eli John Ndiaye 17 évesen és 2 hónaposan debütált a Real Madrid felnőtt csapatában a Barcelona elleni döntőben. Ő már a 17. madridi utánpótlás játékos, aki Pablo Laso edzősége alatt bemutatkozhat a nagyok között. A fiatal játékos 1 perc 17 másodpercet töltött a pályán, mialatt egy lepattanót szerzett.
- Llull szokásos öltözőben készített selfie-je, amelyet a játékos trófeák megnyerése után hagyományosan elkészít:
Hanga Ádám pillanatai:
