A mérkőzésről
„Óvatosnak kell lennünk, ők is okkal kerültek ide. Tudjuk, hogy jó futballt játszanak és sok gólt szereznek. Nehéz dolgunk lesz, egy nagyon jó mérkőzésre számítunk. A legjobbunkat kell nyújtanunk, ha győzni akarunk.”
Mi teszi a Bajnokok Ligáját különlegessé?
„A BL-ben a többi bajnokság legjobbjai ellen játszol. Még az első BL-meccsem előtt is, ha hallottam a himnuszt, például a TV-ben, libabőrös lettem. Ez a sorozat más, mint a többi.”
Milyen érzés Zidane kezei alatt dolgozni?
„Ő egy legenda, őszintén szólva megtisztelő, hogy vele dolgozhatok. Ha előtted áll, karizmatikus személyisége magával ragad. Jó, hogy velünk van, a francia nemzeti csapatról is beszélgettünk. Jó tanácsokkal látott el és boldog vagyok, hogy mindent beleadhatok a mérkőzéseken.”
Milyen volt a Real Madridhoz szerződni?
„Amikor megérkeztem a csapathoz, már tisztában voltam azzal, hogy nagyszerű játékosok várnak. Eleinte félénk voltam, aztán jobban megismertem az embereket és azt, hogyan dolgozik a csapat. Már többet játszom és arra koncentrálok, hogy minél több időt a pályán tölthessek. Erről szól az egész. Nem mondanám, hogy állandó kezdő vagyok az első csapatnál. Őrület, hatalmas teljesítmény, hogy idáig jutottam, hiszen majdnem abbahagytam a labdarúgást.”
Megvan a saját történeted, hisz fiatalon sok nehézséggel kellett megküzdened…
„Ez egy hosszú történet. Nagyon nehéz volt számomra, de végül jól jöttem ki belőle. Hét évet töltöttem a PSG-nél, az U11-ben kezdtem és megsérültem, mielőtt csatlakozhattam volna az akadémiához. Begyulladt a csípőízületem és elfertőződött, így meg kellett műteni, sokáig kórházban feküdtem. Két vagy három hónapot töltöttem gipszben. A műtét idején az orvosom azt mondta, hogy a futballt el kell felejtenem. Még egy lehetséges amputáció is szóba került. Sok időt töltöttem kerekesszékben, majd mankókat használtam, újra meg kellett tanulnom járni.”
Milyenek voltak azok az idők?
„Mindenhova vinni kellett, de úgy éreztem, képes lennék rögtön sétálni is. Megpróbáltam, felálltam a székből és azon nyomban elestem. Nem volt erő a lábaimban, mert akkor már hosszú ideje nem jártam vagy mozdítottam meg a lábaim. Mindig is úgy gondoltam, hogy még nem ért véget számomra a futball, mindenkinek azt mondtam, hogy vissza fogok térni. Sokan úgy gondolták, hogy ez lehetetlen, de újra megtanultam járni és csípőfájdalmakkal játszottam mintegy másfél évig. Az első idényemben a Ligue 2 legjobb balhátvédjének választottak. Ugyanez történt a Lyonnál. Két egymást követő évben is a legjobbnak választottak a posztomon. Hogy őszinte legyek, jól teljesítettem.”
Hogy érezted magad, mikor debütálhattál a nemzeti csapatban?
„Boldog voltam. Nem ijedtem meg. Nem szerepeltem a korosztályos csapatokban, egyből a felnőtteknél kezdtem. Egy sérült játékos helyére hívtak be. Mondhatni, visszahúzódó voltam eleinte, de nagyon hamar beilleszkedtem a csapatba. Mindenki beszél mindenkivel és tárt karokkal várják az újoncokat is. Sokat tanulsz az ilyen játékosoktól az edzéseken és a mérkőzéseken, és ez segít a fejlődésben is.”
