„Egy fél pillanat volt, vagy talán még annyi sem, amikor megtörtént. Veszel egy levegőt, és egyszerűen csak érzed, hogy valami más. Éreztem, hogy minden nehezebb, nem kapok rendesen levegőt, de először arra gondoltam, hogy ez valamilyen allergiás reakció…”
„Amikor odamentem a kapusedzőnköz, nyomást kezdtem érezni a mellkasomban, egyre szaporább volt a lélegzetem. Megkértem Robertót, hogy adjon nekem cukrot, vagy valamit, mert nem éreztem jól magam és nem tudtam, hogy pontosan mi történik velem… Leültem a földre, mert egyszerűen nem bírtam állni. Akkor már tudtam, hogy valami komoly dolog történik velem.”
„Olyan érzés volt, mint amikor egy medencében vagy, majd hirtelen ki akarsz mászni, de nem sikerül. Ijesztő volt. Egyre szaporábbá és szaporábbá vált a lélegzetem is, alig kaptam levegőt. Szóltam Robertónak, hogy hívjon orvost, mert fulladok.”
„A csapatorvos nagyon nyugtalan volt, leült, folyamatosan tapogatta a ruháját, majd elmondta, hogy nyugodt körülmények között kell megvizsgálnia, így bevitt az irodába. Onnan már a kórházba vezetett az út. Az anyósülésre ültem, de még a biztonsági övet sem tudtam becsatolni, teljesen összeomlottam. Sandro, a biztonsági emberünk vitt el a kórházba, Roberto a saját autójával utazott előttünk.”
„Sosem gondoltam volna, hogy szívrohamom van. Dr. Isabel Quelhas közölte velem az elektrokardiogramos vizsgálat után. Az első kérdésem az volt, hogy felnyitják-e a mellkasomat. Nagyon ijesztő volt, hiszen beszélni sem tudtam.”
„Volt egy pont a vizsgálat közben, amikor meg kellett innom a kontrasztfolyadékot, majd elkezdték az elemzést. Ijesztő volt látni, hogy a szívem közelében egy artéria elzáródott. A testemet elöntötte a forróság. Jeleztem az orvosoknak, de azt mondták, hogy ez teljesen normális. A beavatkozást követően eltelt nagyjából 30 másodperc, aztán újra kaptam levegőt.”
„Ha egy nappal korábban történik mindez, akkor nem edzésen, hanem otthon lettem volna. Ha így van és nem hozok gyors döntést, akkor ott is maradhattam volna. Azt követően nem aludtam arccal lefelé. Voltak éjszakák, amikor ideges voltam, ilyenkor még a tüsszentés is egy igazi dráma volt.”
@IkerCasillas has released a photo and thanked people for their support, after he suffered a heart attack during training.
Casillas was rushed to hospital, but he is now in a stable condition.
We wish him a full and speedy recovery. pic.twitter.com/y9qxjhapoX
— SPORF (@Sporf) May 1, 2019
„Az orvos azt mondta, hogy nem fogok meghalni. Aztán eljött a nap, amikor azt mondtam magamnak, hogy most már aludni fogok, aztán ha nem kelek fel, akkor nem kelek fel. Meg kellett próbálnom pihenni.”
„22 év után eljött az a nyár, amikor nem teljesítettem az előszezont a csapattal, nagyon furcsa volt. Egy egészséges irigység önt el, amikor nem állhatsz ott a kapufák között… Most azonban a pályafutásom következő lépését kell megtennem.”
„A rehabilitáció során éreztem, hogy futni szeretnék, passzolni a társaknak, de fel kellett ismerni, hogy a testem már nem ugyanaz, mint két és fél hónappal korábban volt. Igaz, hogy napról napra jobban érzed magad, de a folyamat nagyon lassú.”
„A visszavonulásom előtt elgondolkodtam azon, hogy milyen indokaim vannak a visszatérésre. Meg akartam találni önmagam, meg akartam mutatni az embereknek, hogy egy ilyen eset után is van visszaút. Ugyanakkor ott volt a bizonytalanság is. Mindenki mondogatta, hogy nincs szükség a visszatérésre, hogy nem kell siettetni semmit. Én is tudtam, de aki egész életében verseng, aki mindig ezt csinálja, az már csak ilyen…”
