Egytől egyig: Villarreal – Real Madrid (1-1)

Nem sikerült igazán felpörögni a válogatott szünet után sem, aminek eredményeképp újabb elhullajtott pontokhoz vezető unalmas teljesítménynek lehettünk tanúi. Nem volt egy túlságosan eseménydús találkozó, de megpróbáljuk értékelni a látottakat.

Csapatok

Real Madrid (5)
Egy jó ideje vallatni lehetne már ezekkel a meccsekkel. Egy átlagos szurkoló jó esetben azért ül le a televízió képernyője elé, hogy a csapatáért való szorítás mellett szórakozzon is egy kicsit. Nekünk erre már hosszú hónapok óta csak elvétve van lehetőségünk. Egy-egy kivételtől eltekintve csak bosszankodni, unatkozni, ásítozni, és a jobb pillanatokért nosztalgiázni tudunk az ilyen 90 percek során. Tudnám ajánlani egy-egy találkozó levetítését az igazság szérumok helyett, hasonlóképp hatásos lehetne. Hogy ne csak általánosságban keseregjek, engedjétek meg, hogy egy kis statisztikát is csempésszek a maiba: 90 perc alatt 6 próbálkozás, amiből 1 talált kaput. Pazar. Lehet ezt most a hiányzókra fogni, de itt ennél egy sokkal-sokkal mélyebb problémáról van szó. Aki ezt nem meri, vagy nem hajlandó belátni, azt csak azért irigylem, mert ő valószínűleg még hisz abban, hogy valami igazán jó is történhet ebben az idényben ezzel a csapattal. Hiányzók ide vagy oda, egy Modrić-Kroos-Ødegaard középpálya, kiegészülve a támadósorban egy Hazard-ral, azért ennél többre hivatott. Elképzelés, igazi taktika, valamint az ellenfél játékából való felkészülés nélkül viszont meglehetősen nehéz. Márpedig ezek nyomai mindig ott vannak, összeállítástól függetlenül. Hogy rövidre zárjam a végét, én egyáltalán nem érzem úgy, hogy ennek a mai teljesítménynek köze lett volna a hiányzókhoz vagy a válogatott szünethez. Valójában semmi új nem történt, azt láttuk, amire ez a Real Madrid már régóta képes. Minden meccs azon áll vagy bukik, hogy egy-egy játékos épp tud-e villanni, vagy sem – a Real Madridunknak már réges-rég nincs igazi arculata. Ez pedig valahol nagyon szomorú.

Villarreal (6)
Csak azért több egy ponttal, mert a második játékrészben ők focizni is akartak és próbálkoztak is. Az első félidőben ők is tökéletesen asszisztáltak egy délutáni sziesztához. A szünet utáni teljesítményüknek hála több mint kétszer annyi helyzettel fejezhették be a meccset, mint vendégeik, igaz, Courtois-t ők sem tudták egy alkalomnál többször igazán megdolgoztatni. Az egyenlítő góljukhoz a szerencse, valamint egy egyéni hiba is kellett, de ettől még ugyanúgy otthon tudtak tartani egy pontot, köszönhetően az értékesített büntetőnek. Nem képviseltek olyan játékerőt vagy minőséget, ami egy, a Real Madrid nevéhez ténylegesen méltó Real Madrid elé megoldhatatlan feladatot állított volna. Ma egy pontra viszont még így is elég jók voltak.

Játékosok

A Real Madrid legjobbja – Dani Carvajal (7)
Valahogy így kell visszatérni. Nem volt egyszerű kiemelni bárkit is, de azért esett rá a választásom, mert hosszabb kihagyás után jó formában tért vissza, és bárki másról hamarabb mondtam volna, hogy hetek óta nem játszott, mint róla. Már a meccs elején egy gólpasszal jelentkezett, de Pedrazát is szépen leradírozta a pályáról a meccs egésze során. Erőnlétileg sem volt problémája, ami azért némileg megnyugtató.

Thibaut Courtois (5)
Épp megjegyeztem, hogy némileg bizonytalan, mivel volt több veszélyes megmozdulása is, majd rá másfél percre egy büntetőt is összehozott. Ezek most nem az ő napjai, sajnos. Tavaly, valamint az idény elején is God-módba kapcsolt, egy-egy hiba nála is becsúszhat – igaz, ez most két pontba került. Reméljük, hogy ezzel le is tudta az idény végéig a rossz megmozdulásokat.

Raphaël Varane (7)
Ő is azon kevesek közé tartozott, akik nem teljesítettek tudásuk alatt – jóllehet, extrát sem adott a csapat játékához. Volt viszont néhány fontos labdaszerzése és mentése hátul, egy alkalommal egy veszélyes gólhelyzetet akadályozott meg Moreno szerelésével. A legtöbb felszabadítás (4) is az ő nevéhez fűződik, ami egyébként átlagosnak nevezhető, de ma még ez is kimagaslott.

Nacho (6,5)
Habár nem jut neki túlságosan sok játékidő, most mégis megbízható játékkal köszönte meg a sorsnak az ölébe hullott lehetőséget. Az előző idény gyengébb periódusai után ma végre azt a Nachót láthattuk, akit segítségül lehet hívni, amikor sérülések, illetve eltiltások miatt arra szükség van. Aki látta a mérkőzés végi interjúját is, az láthatta, hogy vérét is adta a csapatáért.

Ferland Mendy (5,5)
Hátul kőkemény volt, pedig bőven kellett harcolnia, hiszen Gerard Moreno több ízben is megpróbált a bal oldalról középre húzni, vagy onnan bejuttatni középre a labdát. A legtöbb esetben Mendy jól állta útját, megakadályozva ezzel több hazai helyzetet is. Támadásban viszont meglehetősen gyengén teljesített, 17 labdavesztésével sikerült “kiemelkednie” a csapatból.

Toni Kroos (6)
Gyönyörű, hajszálpontos, a fél pályát átívelő labdája nagyban hozzájárult a vezetés megszerzéséhez a mérkőzés második percében. Ezt követően viszont nem mindig csillogott úgy, mint abban a pillanatban. Casemiro helyén kellett helytállnia, és bár szégyent nem vallott, néhány hajmeresztő megmozdulása azért neki is volt – egy, a saját tizenhatosánál eladott labdájából akár gól is születhetett volna, ha Gerard Moreno eltalálja a kaput. Összességében viszont a pozíciója meggátolta őt abban, hogy úgy tegye a dolgát, ahogy ahhoz a legjobban ért.

Luka Modrić (6)
Nem jó, de nem is tragikus… Közel sem volt a csúcsformájához – amiben esetében azért nagyban hozzájárul az is, hogy még mindig ott van a hazája minden válogatott meccsén -, de a jó átlagos szintet ő is megütötte, aminek ma örülhetünk. Egy-két szép megmozdulásra azért futotta tőle, valamint a 97 százalékos passzpontossága is kiemelkedő, de egyéb pozitívumot nehéz lenne említeni.

Martin Ødegaard (5)
Ő volt a támadókhoz legközelebb helyezkedő középpályás a csapatban, és bár néhány szép és pontos átadására felkaphattuk két horkantás között a fejünket, a legnagyobb erősségeit ezúttal sem tudta megmutatni: nem tudott váratlant húzni, ezzel pedig helyzetbe hozni a társait, pedig aki látta őt a Sociedadban futballozni, az jól tudja, hogy ez az, amihez a leginkább ért. Játékba kell lendülnie, ezért őszintén remélem, hogy több sérülés vagy teszt nem fogja már hátráltatni.

Eden Hazard (3)
Kezdjük a statisztikájával: 39 passz, 87 százalékos pontossági arány, 0 helyzet, 0 kulcspassz, 0 lövés, 1 sikeres csel. Nehéz lenne azt mondani, hogy ez az, amit várnánk tőle, ez még gyengébb napjain is elég karcsú mutató. Nem tudom, hogy valaha megtalálja-e londoni formáját, de az biztos, hogy nagy szükség lenne rá.

Lucas Vázquez (4,5)
Valamivel aktívabb volt, mint belga kollégája a másik oldalon, viszont övé a legtöbb eladott labda a csapatból. A védekezésben sokkal többet tudott a játékhoz tenni, mint Hazard, viszont a támadásokban hasonlóan pontos és hatékony volt. Ő legalább próbálkozott két lövéssel, az egyik ezek közül biztos hogy a legmagasabbra lőtt labda volt a meccset. Ez is valami.

Mariano Díaz (7)
Lehet többet kérni egy csatártól annál, hogy váltsa gólra a helyzeteit? Egy helyzete volt, azt be is fejelte, ráadásul olyan igazi, vérbeli gólvágóhoz illő mozdulattal. Ezen kívül nem sokat volt játékban, de ez nem az ő hibája. Helyzetek nélkül ő sem tud többet tenni, azok kialakítása pedig nem az ő feladata lett volna. Már az is csoda, hogy a pincéből kiszabadulva nem vakította el őt a napfény.

Cserejátékosok

Vinícius Jr. (2)
A teljesen haszontalan kategória. Elhiszem, hogy nagy ígéret, hogy vannak jó pillanatai, de még mindig az a véleményem, hogy 20 évesen semmi olyat nem tud, amit bármelyik másik brazil labdarúgó ne tudna. A gyorsasága kiemelkedő, viszont minden más tekintetben vagy az átlagos, vagy az átlagon aluli szintet üti meg. Döntéshozó képessége egyszerűen nem üti meg azt a mércét, amit egy ilyen klub igényelne, ezért döntő jelentőségű passzainak 90 százaléka embert ugyan talál, de az sajnos a másik csapat mezében játszik. Nem ő fogja megváltani Madridban a világot, ez azért elég világosan látszik.

Isco (3)
Legalább labdát nem sokat veszített… Ettől függetlenül már régen el kellett volna őt felejteni, egyszerűen nem üti meg a Real Madrid szintjét. A posztja nem is létezik abban a rendszernek hívott valamiben, amit a csapat az esetek 80-90 százalékában próbál erőltetni.

Marco Asensio (-)
5 perc, egy középre lőtt labda. Ma ennyi volt benne.

Edzői teljesítmény

Zinédine Zidane (3)
Én nem mondom, hogy könnyű helyzetben volt, hiszen vannak sérültjei, de azért így is egy olyan csapatot tudott felküldeni a pályára, amelynek tagjai két kivétellel (Nacho és Vázquez, de korábban ők is rendre kerettagok voltak a spanyoloknál) válogatott játékosok, szóval a katasztrofális helyzettől azért itt nagyon messze álltunk, nem a Castillának kellett meccset játszania a Villarreal ellen. Szóval úgy gondolom, ebből azért bőven ki lehetett volna hozni ennél többet, vagy hogy is mondjam, ennél talán csak többet lehetett volna tenni. Semmi elképzelés nem volt a csapat játékában, és semmiféle javuló tendenciát nem látni az elmúlt hetek, hónapok során. Az meg már maga a jéghegy csúcsa, hogy 1-1-nél, 5 perccel a meccs vége előtt, amikor gólt kellene lőni, lehozza az egy szem csatárát is a pályáról, aki egyébként egy két lábon járó életveszély a kapu előtt. Nem értem, tényleg. Ahogy azt sem, hogy miért kell/lehet Rodrygót 90 percen keresztül padoztatni, a posztján pedig Lucas Vázquezt végig játszatni. Hát ha nekünk elég az egy pont…

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK