2000. október 21. – Figo visszatérése a Camp Nouba

2000. október 21-e Figo-nap lett, még akkor is, ha ez a tény hivatalosan nem került be a naptárakba. Ekkor tért ugyanis vissza Luís Figo először a Nou Campba azt követően, hogy a Real Madrid játékosa lett, az évszázad üzleteként emlegetett megegyezésnek köszönhetően. Óriási esemény volt ez a klubváltás, amelyre 5 Barcelonában eltöltött év után került sor, egy olyan szurkolói bázissal a háttérben, amely a szenvedélyes játékost mélyen a szívébe zárta. Az alábbi cikk a mérkőzésen történteket foglalja össze, a helyszínen lévők visszaemlékezései alapján.

A Barcelona szurkolói számára maga volt a megvalósult rémálom, hogy Figót a Real Madrid mezében láthatták. A meccs hetében minden nap úgy ébredtek a játékosok, hogy mindenki Figóról beszélt. Jorge Valdano, a Real Madrid sportigazgatója elmondta, hogy akkoriban Figo esete teljesen más volt, mint mondjuk a szintén a két klub között váltó Laudrupé, mivel a portugál „már tudta, hogy mi várhat rá”.

Vicente del Bosque volt a blancók edzője akkoriban, ő pedig biztosította az embereket, hogy Figo ott lesz a pályán. „Megbirkózik vele” – mondta. „Ő egy igazi profi.” A Barcelona akkori elnöke, Joan Gaspart nem zengett dicshimnuszt a játékosról. „Nem készülünk különleges fogadtatással” – mondta. „Én sem kaptam virágot, amikor a Bernabéuba mentem.” Raúl, a Real Madrid csatára akkor azt nyilatkozta, hogy „Figo el tudja csendesíteni a Nou Campot”, miközben a katalánok középpályása, Pep Guardiola figyelmeztetett, hogy „Figót pontosan úgy üdvözlik majd, ahogy Luis Enriquét üdvözölték Madridban”.

Figo

Maga Figo is beszélt a MARCA munkatársaival az utazás előtt. „Néha úgy érzem, hogy gyilkosként kezelnek” – mondta. „Nem gondolom, hogy Júdás lennék, vagy áruló.” Hozzátette, hogy leginkább az aggasztja, hogy ne történjen erőszak. 

A fogadtatás olyan volt, mint amire számítani lehetett. A katalán Sport még Figo arcképével ellátott bankjegyeket ábrázoló posztereket is biztosított az olvasóinak. A Real Madrid játékosait különböző tárgyakkal dobálták a repülőtéren, a hotelbe vezető úton, a szálloda előtt pedig éjjel kettőkor is szurkolók gyülekeztek, hogy hangos dudálással és énekkel tartsák ébren a blancókat.  A Real Madrid végül elképesztő hangulattal találta szembe magát, majd Luis Enrique és Simao góljainak köszönhetően alulmaradt a küzdelemben.

A zaj mértéke elérte a 112 decibelt, ami egy leszálló repülő hangjával hasonlítható össze. A sértések, a tárgyak folyamatosan érkeztek, amint a játékos a pálya szélének közelébe került.

Figo játszott, de nem igazán volt a pályán. Vagyis ott volt, de nem igazán vett részt a játékban. Puyol olyan hatékonyan védekezte le, hogy 13 alkalommal veszített labdát, sárga lapot is kapott, és mindössze egy kapura lövése volt. Figo még a szögleteket sem végezte el, a csapat ezzel próbálta őt védeni. De két évvel később erre már nem került sor, amikor egy levágott disznófejet dobtak a lábához a katalán szurkolók.

A meccs után Florentino Pérez egy interjúban mondta el a véleményét. „Azt gondoltam, hogy zavarni fogja Figót a hangulat, de igazából az egész csapatot megzavarta” – mondta. Figo Madridban szólalt meg először: „Sajnálom a csapattársaimat. Fáj, hogy veszítettünk.” Johann Cruyff eközben azt nyilatkozta, hogy „a Nou Camp felfalta Figót és az egész Real Madridot”.

Abelardo középső védőként játszott akkor a Barcelonában. „Elképesztő volt, hogy már a bemelegítésnél tömve voltak a lelátók, ami akkoriban ritka volt. Pár szót váltottam Figóval a meccs után. Látszott rajta, hogy megviselte. Az átigazolása minket is rosszul érintett, a klub része volt. De a meccs bizonyos pillanataiban sajnáltam őt. A végén beszéltünk, és úgy gondolom, hogy nem örült annak, hogy pellengérre állították a szurkolók, akik korábban felnéztek rá, talán jobban, mint bármely más játékosra.”

Figo

A mérkőzés játékvezetője Pérez Burull volt, akinek ez volt az első klasszikusa. „A bevonulás elképesztő volt. Ez volt karrierem egyetlen olyan mérkőzése, ahol egy rendőrkocsiban vittek a pályára. Emlékszem a fülsiketítő zajra. Nagyon erős agresszió volt jelen a lelátókon, láttam a bankjegyeket. Sosem felejtesz el egy ilyen meccset.” A bíró aztán elmesélte, hogy miként állt a mérkőzéshez. „A célom az volt, hogy hagyjam folyni a mérkőzést a maga útján. Kivéve akkor, amikor a bedobált tárgyakat kellett felvennem. Volt mobiltelefon is, ami akkoriban luxuscikknek számított.”

A Barcelona bal oldali védője, Sergi semmihez sem hasonlítható eseményként emlékszik vissza erre a napra. „Kivételes nap volt” – mondta. „Minden Figo körül forgott. Játékosként már hozzászoktunk hasonlóhoz, de ez azért még neki is sok volt. Beszéltem vele a meccs közben, jó kapcsolatot ápoltunk. Kivételes helyzet volt.”

Figo azóta már többször is beszélt arról a napról. „Számítottam rá, hogy ez lesz” – mondta egy interjúban Valdanónak. „A média nagyon felfújta az egészet. Amit láttam, az egy szokatlan helyzet volt, nem a sportról szólt. Egyedül a testi épségem miatt aggódtam.” Ezt a történelmi napot talán Alfredo Di Stéfano foglalta össze a legjobban: „Ilyet még soha nem láttam” – mondta.

Forrás: MARCA
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK