„Zidane volt az első olyan játékosom, aki lehetővé tette, hogy változtassak a játékrendszeremen és egy teljesen más stílusban kezdhessünk el játszani. A Juventusnál az első évben, amikor Zidane is a csapatban volt, 3-4-1-2-es rendszerben játszottunk, elől Del Pieróval és Inzaghival, akik mögött szorosan ott volt Zizou is. A második évünkben négy védőt alkalmaztunk, de ugyanúgy két támadónk volt elől, mögöttük egy 10-essel. Zidane megváltoztatta a futballról alkotott ideológiámat. A Juventus előtt csak a 4-4-2-ben gondolkodtam, de Zidane miatt változtattam, mert olyan poszton akartam őt játszani, ami kihozza belőle a legjobbat. Azt akartam, hogy a lehető legjobban érezze magát a pályán.”
„A Juventusnál szerzett tapasztalat nagyon jó hatással volt rám. Ott értettem meg, hogy egy klub miként segíthet egy edzőnek. A Juventus végig támogatott a döntéseimben. Nem számít, hogy végül menesztettek, hiszen az utolsó napomig éreztem, hogy a klub a menedzser kezére dolgozik. Megértettem, hogy miként támogathatja egy klub az edzőt, hogyan segíthet neki a játékosok szeme láttára, hogyan adhat az irányításhoz szükséges erőt az edző kezébe.”
„A Real Madridnál az érkezésem előtti utolsó években voltak problémák. Megszállottá tette őket, hogy 12 éven át nem sikerült megnyerniük a Bajnokok Ligáját. Egy ilyen klubnál nincs szükség arra, hogy csapatot építs Cristiano Ronaldo köré. Ahogy mondtam Zidane esetében, olyan poszton kell játszatni ezeket a játékosokat, ahol a legjobban érzik magukat. Nem gondolom, hogy egy ilyen játékos esetében komoly taktikai utasításokat kell adnod a védekezés érdekében. Vannak játékosok, akik többet tudnak tenni a támadásokhoz, míg vannak olyanok is, akik jobban részt tudnak venni a védekezésben.”
„Az nyilvánvaló, hogy össze kell dolgozniuk, hiszen a csapat maga a játék legfontosabb eleme, ugyanakkor az olyan játékosoknak, mint amilyen Cristiano is, aki képes minden meccsen betalálni, nem szükséges túl sok információt adnod a védekező munkáról. A menedzseri élet legkönnyebb része olyan fantasztikus játékosokat edzeni, mint ő, hiszen igazi profik, nagyon komolyan veszik a dolgukat, motiváltak… egyszóval, ez a legkönnyebb része.”
„Sergio Ramosban szintén óriási a potenciál. A legnagyobb erénye véleményem szerint nem a taktikai felkészültsége, és nem is a technikai tudása, hanem a karaktere, a személyisége, hiszen képes motiválni a körülötte lévőket. A motiváció szempontjából az ő jelenléte nagyon fontos volt a madridi időszakom során. Mindig ott volt a fontos helyzetekben.”
