Hiányzik a futball
"Nem lehetünk önzőek. El kell fogadni az emberek véleményét, de közben hallgatni kell az Egészségügyi Minisztériumra. Elmondani sem tudom, mennyire várom, hogy visszatérhessek a pályára, hogy újrainduljon a bajnokság, a Bajnokok Ligája és újra versenyezhessek. Rendkívül motivált vagyok, és ha rajtam múlik, akkor mindent meg fogok tenni, hogy jól végződjön a szezon. De most még várnunk kell, és odafigyelni azokra az emberekre, akik nálunk jobban értenek ehhez. A legfontosabb a biztonság".
"Mindenki azon dolgozik, hogy legyőzzük a vírust. De, ahogy már mondtam, elképesztően vágyom már a futballra, hogy újra a Bernabéuban legyek, hogy magamra húzhassam a Real Madrid mezét és minden visszatérjen a normális kerékvágásba. Ez még egy kis időbe fog telni, bízzunk a szakértőkben. Ha nem lesz már kockázatos újra kimenni, akkor gyermeki izgatottsággal fogom felvenni azt a mezt."
A visszatérés
"Mindannyian a kormány döntéseitől függünk. Most türelmesnek kell maradnunk. Remélem, hogy a futball hamarosan visszatér a pályákra és az emberek újra élvezhetik ezt a gyönyörű játékot. Erre vágyunk mi, erre vágynak a szurkolók is. Bízom benne, hogy amint lehetséges, minden újra a régi lesz, de most a legfontosabb dolog az egészségünk. Ha zárt kapuk mögött kell játszanunk, akkor így fogunk tenni, a lényeg, hogy a szurkolóink legalább a TV előtt élvezhessék a meccseket. Rugalmasnak kell lennünk, mert az életünk megváltozott. Az egység és a segítségnyújtás fog túljuttatni minket ezen."
"Sokat elmond a helyzet komolyságáról, hogy egyik pillanatról a másikra kellett megváltoztatni a napi rutinjainkat és leállítani az edzéseket Valdebebasban. Miután itthon maradtunk, sokkal jobban oda kell figyelni az étkezésünkre, a pihenésre és az edzésekre. Én jelenleg jobb formában érzem magam, mint két hónappal korábban. Amikor háromnaponta meccseket játszunk, nincs idő fejleszteni, erősíteni a test alsó részének izmait, valamint a lábakat. Biztos vagyok benne, hogy erősebb vagyok, mint a karantén első hetében voltam."
Szolidaritás
"Különleges nap ez a mai, mert hat éve vagyok az Unicef nagykövete és már több mint 13 éve dolgozunk együtt. Egy hónapja indítottunk el egy kampányt, amikor a koronavírus betört Spanyolországba. Az adománygyűjtéssel a hőseink, az egészségügyi dolgozók mindennapjait szerettük volna segíteni. Ők azok, akik megállás nélkül dogloznak napi 24 órában. Olyanok, mint az igazi harcosok, ezért is támogatjuk őket kesztyűkkel, maszkokkal, ventilátorokkal. Nagykövetként feladatom, hogy közvetítsem az emberek felé ezeket a fontos üzeneteket, és ilyen módon segítsem a fronton harcoló egészségügyi dolgozók munkáját."
Michael Robinson
"Nagyon szomorú híreket kaptunk. Nagyszerű játékos volt, példakép mindenki számára. Szeretném megragadni az alkalmat, és egy nagy ölelést küldeni a családjának. Emléke mindörökké velünk marad, mert egy igazán különleges ember volt. Részvétem. Sok erőt kívánok a családjának ezekben a nehéz időkben. A madridistáknak sok bátorságot kívánok, azoknak pedig, akik elveszítették családtagjukat, barátjukat, őszinte részvétem."
