Az előző részben azokról ejtettünk szót, akik edzői pályára álltak, de akadnak persze olyanok is, akik ennél is magasabbra törtek, és a kispadot elnöki bársonyszékre cserélték.
David Beckham még 2007-ben írt alá egy megállapodást az MLS-szel, miszerint visszavonulását követően az Egyesült Államokban profi labdarúgóklubot alapít. Ennek eredményeként 2013-ban Beckham több befektetői csoporttal, egy már meglévő és működő franchise-tulajdonosával, illetve a Miami önkormányzattal karöltve leszurkolta az alapításhoz szükséges huszonöt millió dollárt és létrehozta az Inter Miami CF névre keresztelt futballcsapatot. A klub elnöke nem meglepő módon maga David Beckham lett. A korábbi középpályás mindemellett 2019-ben öt egykori csapattársával egyenként tíz-tíz százalékos részedést vásárolt egy manchesteri székhelyű, aktuálisan az angol negyedosztályban szereplő csapatban, a Salford City-ben. Beckham sokoldalúságát remekül tükrözi, hogy tavaly egy dokumentumfilmek, rövid reklámfilmek és sportsorozatok gyártására specializálódott filmstúdiót alapított, fektetett már videómegosztó applikációba, emellett önálló reklám- és divatcéget vezet. Az angol mindemellett nagy hangsúlyt fektet mások megsegítésére is. Patronálta többek között Elton John AIDS-alapítványát, támogatta az iraki és afganisztáni háborúban megsebesült katonákat, megalapította a malária ellen küzdő Malaria No More UK névre keresztelt szervezetet, Harlemben többekkel egyetemben gyermekklinikát építtetett, és 2015-ben létrehozta a The David Beckham UNICEF Fund (7) névre keresztelt alapot, melyen keresztül adományt gyűjt az UNICEF számára. Utóbbihoz részben kapcsolódik, hogy Beckham egyben az ENSZ Gyermekalapítványának nagykövete, de ugyanezen titulust tölti be az UNICEF a sportolást népszerűsítő kampányának is.
Ronaldo a visszavonulása után egykori csapattársához hasonlóan szintén komoly összegeket invesztált a labdarúgásba, amikor is 2018 szeptemberében megvásárolta a Real Valladolid részvényeinek ötvenegy százalékát harmincmillió euró ellenében. A spanyol elsőosztályban szereplő klubnak ezzel egyúttal elnöke is lett, ám emellett számos más területen is elhangzott a neve az utóbbi esztendők során. A korábbi aranylabdás a PokerStars egyik reklámarca, 2014-ben egy karitatív pókertornán egyebek mellett Rafael Nadal ellen is megmérettetett. Ronaldo egyébiránt nem kevesebb, mint nyolc futballiskolát működtet, többek között az Egyesült Államokban, Kínában és persze Brazíliában.
Végül, de nem utolsó sorban cikkünk ezen részénél meg kell említenünk Cristoph Metzelder nevét is, aki 2014 óta egykori nevelőegyesületét, a német negyedosztályban szereplő TuS Haltern együttesét vezeti, a klub elnökeként. 2019 szeptembere óta viszont ideiglenesen lemondott tisztségéről, miután egykori kedvese gyermekekről készült pornográf képek birtoklásával és terjesztésével vádolta meg, melynek következtében a hamburgi ügyészség házkutatást rendelt el és lefoglalta a korábbi futballista elektronikus eszközeit bizonyítékként.
Felsorolásunkból nem hiányozhat a galaktikus-éra további két meghatározó egyéniségének későbbi pályafutása sem. Luis Figo 2015-ben David Beckham és José Mourinho feltétlen támogatásával FIFA-elnöki pozícióért kandidált, véleménye szerint ugyanis a szervezetnek vérfrissítésre és szemléletmódváltásra volt szüksége – a portugál nyíltan szembehelyezkedett az akkori vezetővel, Sepp Blatterrel. Az egykori középpályás négy hónappal később visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy az elnökválasztás minden, csak nem választás, a szervezetet és annak vezetőit bírálni nem lehet, míg az elnökaspiránsok között nincsenek nyilvános viták, így tehát az álláspontokat is lehetetlen ütköztetni. Figo 2017-ben az Európai Labdarúgó-szövetségnél vállalt munkát, ahol a regnáló UEFA-elnököt segítette tanácsaival a futball minden területével kapcsolatban. A portugál mindemellett a tuberkulózis ellen küzdő Stop TB Partnership névre keresztelt kezdeményezés nagykövete, és tagja egy, az olasz Internazionale labdarúgócsapatához köthető non-profit szervezetnek is (Inter Campus), mely elsősorban a nehéz sorsú, szegény családból származó fiatal futballtehetségeket támogatja.
Iker Casillas hivatalosan idén februárban akasztotta szögre a kapuskesztyűt, és még aznap bejelentette, harcba száll a Spanyol Labdarúgó Szövetség (RFEF) elnöki posztjáért. A legendás hálóőr emellett nemrégiben megalapította a Fundación Iker Casillas nevű szervezetet, mely szintén elsősorban gyermekekkel foglalkozik és a rendszeres sportolás, az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozza. Casillas egyben az ENSZ nagykövete is, és több fontos program népszerűsítésében vett részt az elmúlt évek során. Vele kapcsolatban érdekesség továbbá az is, hogy visszavonulását követően szülővárosában, Móstolesben utcát is elneveztek róla, mely az Avenida de Iker Casillas nevet viseli.
Royston Drenthe némiképp kilóg a sorból, hiszen bár 2016-ban egyszer már visszavonult, nem hagyott fel végleg a futballal, két évvel később ismét edzésbe állt és 2019 óta a holland harmadosztályban szereplő Kozakken Boys csapatát erősíti. Mindettől függetlenül érdemes megemlíteni a nevét, hiszen nem mindennapi történet az övé. Drenthe vendégelőadóként már 2012-ben is belekóstolhatott a zenei életbe, ám retirálását követően Roya2Faces művésznéven rögtön szólókarrierbe kezdett, mint rap-előadó. A védő emellett az üzleti életben is igyekszik megvetni a lábát, 2014-ben Rotterdamban ruházati üzletet nyitott, valamint épp a napokban kapott állandó szerepet egy amszterdami kokaindílerekről szóló holland televíziósorozatban.
Rafael van der Vaart 2018-ban vonult vissza a dán Esbjerg fB csapatából, ezt követően televíziós szakkommentátorként folytatta. A korábbi remek támadóközéppályás azonban nem hagyott fel végleg a versenyzéssel és profi dartskarrierbe kezdett a British Darts Organization-nél.
Folytatván a klub egykori holland labdarúgóinak sorát, Wesley Sneijder tavaly nyár végén hozta meg a döntést, miszerint véget vet profi labdarúgó-pályafutásának. Két héttel a visszavonulását követően egy Utrecht–Venlo mérkőzésen tűnt fel, ahol látványos és nem kevésbé megdöbbentő testsúlygyarapodása láttán a média kellőképpen lehúzta róla a keresztvizet. Utrecht egyébként Sneijder szülővárosa, a holland pedig azóta a helyi együttes, az FC Utrecht együttesénél tevékenykedik, mint pénzügyi igazgató.
Visszavonulását követően Steve McManaman szabadúszó sportelemzőként kezdte, egy évvel később már az ESPN-nél, közelebbről a Fox Sport-nál tevékenykedett. 2007-ben a dublini székhelyű Setanta Sports-nál vállalt munkát főállású szakkommentátorként. Később visszatért az ESPN-hez, közvetítette egyebek mellett az MLS, a Premier League, a Konföderációs-kupa, a 2014-es labdarúgó világbajnokság és a 2016-os Európa-bajnokság mérkőzéseit is. 2010-ben McManaman az UEFA nagykövete lett, és immáron hét éve a Liverpool utánpótlásbázisán is dolgozik, feladata elsősorban a tehetséggondozás. Az egykori angol válogatott középpályás a labdarúgás mellett a lóversenyekért is bolondul, a világ egyik legolvasottabb, kimondottan a lósporttal foglalkozó weboldalán publikál cikkeket. 2018-ban a La Liga nagykövetévé választották, Európa több országában, Ázsiában és Egyesült Államokban is megfordult, hogy a spanyol bajnokságot népszerűsítse, míg tavaly a FIFA nagyköveteként első hivatalos útja Kambodzsába vezetett.
McManaman honfitársa, Michael Owen szintén a lósport szerelmese, sőt maga is tart versenylovakat. Az egykori aranylabdás támadó befektetőként az angol hatodosztályban szereplő Chester FC együttesét segíti, emellett töretlen népszerűségének köszönhetően a mai napig rengeteg megkeresést kap különböző reklámcégektől. Owen a Tissot óragyár és a Jaguar nagykövete is egyben, emellett rendszeresen vállal sorozatszerepeket.
Royston Drenthe kapcsán már esett szó zenei karrierről, azonban nem ő az egyetlen, aki valamilyen formán kötődik a muzikalitáshoz. Álvaro Benito 2015 és 2019 között szolgálta a Real Madrid utánpótlását, előbb az Alevín B, később a Juvenil B csapatát irányította, utóbbival 2017-ben bajnok lett és egymás után kétszer is megnyerte az U17-es klubvilágbajnokságot. Az ex-középpályás emellett 2002 óta a Pignoise névre hallgató spanyol pop-punk banda frontembere és gitárosa – ezidáig hét stúdióalbumot és számos videóklipet adtak ki.
Iván Campo noha maga nem zenél, egy angol, közelebbről prestoni indie/folk-banda, az Iván Campo névadója, akik akkor választották maguknak ezt a nevet, amikor az egykori középpályás 2008-ban az Ipswich Town csapatához szerződött. Campo egyébiránt az RCD Mallorca nagykövete, ahol egyben elnöki tanácsadói tisztséget is betölt. A hispán úriember az elmúlt hetekben azzal került be a hírekbe, hogy élesen bírálta a spanyol politikai elitet, mivel szerinte az a kezdetektől fogva rosszul kezeli a koronavírus körül kialakult helyzetet.
Thomas Gravesen bár habfehérben nem feltétlenül alkotott maradandót, aligha akad szurkoló, aki feledné a dán középpályást. Gravesen visszavonulását követően Las Vegas egyik legfelkapottabb lakóövezetében (Summerlin) telepedett le, többek között olyan hírességek szomszédságában, mint Nicolas Cage, Celine Dion, David Copperfield vagy éppen Andre Agassi. A dán emellett valóságos póker-megszállott, amerikai évei alatt megannyi profi tornán vett részt, melyek közül többet meg is nyert, ezen felül különféle befektetéseiből – egyes források szerint – több mint százmillió fontos vagyont halmozott fel. Pár évvel ezelőtt visszaköltözött szülőországába, ahol azóta a dán Eurosportnál valamint a Discovery-nél tevékenykedik televíziós szakértőként és kommentátorként.
Raúl Bravo 2017-ben hagyott fel a profi labdarúgással, ám tavaly októberben reaktiválta magát és aláírt a spanyol sokadosztályú, közelebbről a valenciai regionális ligában szereplő CF Gandía csapatához. A dallamos nevű védő inkább amolyan antihős, semmint követendő példa. 2019-ben letartóztatták, mivel a spanyol hatóságok szerint részt vett több első, másod- és alacsonyabb osztályú futballmérkőzés manipulálásában, mely találkozók végkimenetelére maga is nagy tételben fogadott. A Telegraf című szerbiai lap idei információ szerint Raúl Bravo volt a megbízó abban az ügyben, amikor is az egykori Real Sociedad-ikon, Darko Kovačević ellen egy bérgyilkos fegyveres merényletet követett el. Az ügy kapcsán később maga az érintett is megszólalt, és bár a nyomozás mindmáig tart, az ötvenkilencszeres szerb válogatott szerint Bravo ártatlan, magát a vádat pedig nonszensznek nevezte.
Míchel Salgado már közel nyolc éve, hogy szögre akasztotta a stoplist, ám a versenysporttal azóta sem hagyott fel. Túl a negyedik ikszen először az indiai profi futsal-ligában szerepelt, mígnem 2018-ban Panamába igazolt, hogy a CA Independiente csapatát erősítse tovább. A korábbi nagyszerű védő a Heritage Sports Holdings egyik részvényese és egyben vezetőségi tagja, mely kompánia a Gibraltar United FC és a spanyol negyedosztályú Los Barrios együttesét is tulajdonolja. Salgado 2018-ban egy rövid ideig az egyiptomi válogatottnál tevékenykedett másodedzőként, mostanában pedig a galíciai autonóm nemzeti válogatott szövetségi kapitányaként végzi dolgát, illetve az utánpótlásért felelős Dubai Football Academy igazgatója.
Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban érdemes említést tenni pár további, a klubhoz kötődő labdarúgóról. Albert Celades előbb a spanyol U16, később négy esztendőn át az U17-es és az U21-es válogatott szövetségi kapitányaként ténykedett, 2018-ban egyszerre töltött be másodedzői szerepet Julen Lopetegui oldalán a spanyol nemzeti tizenegynél és a Real Madridnál, míg aktuálisan 2019 óta a Valencia trénere.
Jerzy Dudek azon kevesek egyike, akik az utóbbi két évtized során a habfehérektől vonulhattak vissza. A lengyel hálóőr, miután hazaköltözött Krakkóba, a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokság egyik nagykövete volt, emellett futball-akadémiát nyitott és irányít, valamint különböző sportorgánumoknál szólal meg elemzőként és szakértőként.
Listánkról természetesen nem hiányozhat Julien Faubert sem, aki úgy fest, felébredt Csipkerózsika álmából, és meg sem állt a francia negyedosztályig, ahol az Étoile Football Club Fréjus Saint-Raphaël csapatánál kergeti őrületbe az ellenfeleket.
