Fernando Redondo több, mint két évet töltött a partvonalon kívül, rehabilitációja pedig leginkább tortúrára hasonlított. Az argentin középpályás most visszatekint a megpróbáltatásokkal teli évekre.
Távozása a Real Madridtól
Redondo 2000-ben hagyta el a királyi gárdát, pontosan akkor, amikor Florentino Pérez került az elnöki székbe. A szurkolókat annyira felbolygatta távozásának híre, hogy még tüntetést is szerveztek annak érdekében, hogy a játékos ne szálljon fel arra a bizonyos milánói járatra.
„Florentino a kampánya során elkötelezte magát Figo megszerzése mellett; nagyon sok pénzbe került, a Milan pedig 18 millió eurót ajánlott értem. Ez rengeteg volt egy 31 éves játékosért. Közölték velem, hogy a klub el akarja fogadni az ajánlatot.”
A Milan színrelépése
A Rossoneri ajánlata Nyonban futott be, miközben a Milan és a játékos képviselői már a Santiago Bernabéuban találkoztak, a kapuknál pedig kétszáz szurkoló tüntetett azért, hogy Florentino Pérez ne adja el a közönség egyik kedvencét.
Az elnök egészen addig gátat szabott Redondo távozásának, míg maga a játékos nem lépett az ügyben, így téve nyilvánvalóvá, hogy a középpályás akart elmenni és nem a klub kényszerítette új munkahely keresésére.
„Volt egy olyan sejtésem, hogy el akarnak adni. A másik oldalról nézve azonban, a Milanról volt szó és Berlusconiról, aki azt mondta, hogy menjek oda.”
Az a bizonyos sérülés
„Megérkeztem Milánóba, az edzések rendszere teljesen más volt, sokkal több fizikai, erősítő munka volt benne. Nem szóltam egy szót se, már csak büszkeségből sem, de az izmaim nem bírták” – ismerte el Redondo később.
„A Milannál megesett, hogy edzés közben hirtelen sötétített üvegű autók jelentek meg, és egy helikopter… Berlusconi szállt le, üdvözölt minket, és egyfajta technikai eligazítást tartott.”
Mielőtt debütálhatott volna új csapatában, súlyos térdsérülést szenvedett.
„Elszakadt a keresztszalagom a jobb térdemben és két évig egy árva meccsen sem játszhattam. Így történt: elmentem a Milanba és két évig nem szerepelhettem a csapatban. Őrület.”
A rehabilitáció tortúrája
Redondo 810 napig nem állhatott a Rossoneri szolgálatára.
A megpróbáltatások, amikre most visszatekintett, inkább tűntek kísérleteknek és kínzásoknak, mint egy futballista visszatérésének.
„A műtőbe vittek, feltették a lábam, majd egy érszorító segítségével vért vettek és gyógyszereket adtak be. A kockázat abban rejlett, hogy ha bármelyik a szívemre ment volna, akkor még egy problémával meg kellett volna küzdenem.”
„Elvittek Knokkéba, ami Észak-Belgium egyik üdülővárosa. De télen! Az Északi-tengerben kellett futnom, derékig érő vízben!”
Visszatérés a futball világába… és a Bernabéuba
2003-ban a spanyol fővárosba utazott a Milannal egy Bajnokok Ligája-találkozó erejéig.
A Bernabéuban olyan ováció fogadta, ami csak a legkedveltebb játékosokat, a klub legendás alakjait illeti meg.
