Először is szeretném kifejezni részvétemet a Lorenzo Sanz egész családjának, különösen a feleségének, Mari Luznak, a gyerekeinek, Lorenzónak, Fransiscónak, Fernandónak, Malulának és Dianának, az unokáinak, valamint barátainak és szeretteinek. Mindannyiuknak szeretetet, erőt és kitartást küldök egy ilyen rendkívül nehéz pillanatban. Szeretném, ha tudnák, hogy a madridizmus teljes egészében mellettük áll.
A jelenlegi helyzet, amelyen keresztül megyünk, annyira kegyetlen, hogy megakadályozza, hogy a szeretteinkkel legyünk az utolsó pillanataikban, és ez igazán kemény és szomorú. Természetesen szeretnék megemlékezni mindenkiről, minden családról, akik ezt a katasztrofális drámát élik át ezekben a napokban. Szeretném kifejezni együttérzésemet mindannyiukkal.
Olyan időket élünk, amilyeneket legrosszabb rémálmainkban sem mertünk elképzelni.
Ma ennek a tragédiának az áldozatára, Lorenzo Sanzra emlékezünk, aki elnökként elhozta nekünk az oly régen áhított Bajnokok Ligája-cimet, 32 hosszú évnyi várakozás után. A madridisták mindig is úgy fognak emlékezni rád, mint az elnökre, akivel azon a napon, 1998. május 20-án, Amszterdamban visszanyertük a reményt és a boldogságot.
Eljött a Hetedik. Két évvel később, 2000-ben Párizsban a Nyolcadik is, a Real Madrid pedig visszafoglalta az őt megillető helyet a futballtörténelemben.
A két Bajnokok Ligája-győzelmen túl a klub az elnöksége alatt egy Interkontinentális Kupát, egy Ligát, egy Spanyol Szuperkupát, a kosárlabda szekcióval pedig egy bajnokságot és egy Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert.
Megkérdőjelezhetetlen, hogy az ötéves elnöksége alatt ismét az európai versenysorozatok egyik nagy esélyesévé léptünk elő, ami lenyűgözte a szurkolóinkat és feledhetetlenné tette ezt az időszakot. Az ő irányításával a Real Madrid tovább növelte a klub történelmi és legendás státuszát.
Lehetőségem volt az elmúlt években nagyon közeli kapcsolatot ápolni Lorenzo Sanzzal és a családjával. Velünk ünnepelte az elmúlt években begyűjtött nagy trófeákat, különösen a legutóbbi négy Bajnokok Ligája-győzelmet. Szenvedéllyel élte meg velünk ezeket a pillanatokat a stadionban, a csapat repülőgépén, minden ünnepi pillanatot velünk töltött… Mindig emlékezni fogok arra az őszinte örömre, ami a Real Madrid győzelmeit követően volt látható az arcán.
Egy nagy madridista távozott közülünk, aki életének jelentős részét a Real Madridnak szentelte. A klubnak, amely mind számára, mind pedig családja számára a legnagyobb örömet jelentette. Lorenzo szenvedélye kétségkívül a Real Madrid volt, és ezek az érzelmek megmaradtak benne az elmúlt években is.
A klub részéről igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a személyének és a hagyatékának megfelelő tisztelettel búcsúzzunk tőle, amit minden madridista szeretne. Lorenzo nagy elismerést érdemel.
Egy megemlékezést abban a Santiago Bernabéu Stadionban, amelyben minden mérkőzésen jelen volt, hogy a kövesse csapatát. Most, mint azt mindannyian tudjuk, sajnos ez nem lehetséges, de természetesen mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az emléke a madridisták újabb generációiban is jelen legyen. Amint a körülmények lehetővé teszik, és elmúlnak ezek a nehéz pillanatok, amelyeket a spanyolok és a világ nagy része kénytelen átélni, megteszünk ezért mindent.
Tudom nagyon jól, hogy ezek a napok kétségkívül a szomorúság jegyében telnek, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekben a nehéz pillanatokban is, amelyeket át kell élnünk, erősnek, ellenállóknak és hűnek kell maradnunk önmagunkhoz. És ez az, amit elnökünk, Lorenzo Sanz is szeretett volna.
