A spanyol bajnokság követése Japánból: „Amikor elkezdtem más bajnokságokat követni, a spanyol volt az első. Akkoriban nagyon kedveltem David Silvát és David Villát, amikor a Valencia nagyon erős volt. Kisgyermekként nem néztem focit, mivel nem volt túl népszerű sport Japánban. Minél többen kezdték el űzni, annál több spanyol bajnokit néztek, még akkor is, ha éjszaka vannak a meccsek.”
Különbségek a spanyol és japán liga között: „A spanyol liga sokkal erősebb, mint a japán. Rengeteg a kontratámadás a spanyoloknál, sokan ebből élnek meg. A japán liga előnyt kovácsolt a spanyolból, hiszen olyan játékosok érkeztek oda, mint Villa, Iniesta vagy Samper… Ez pedig jót tesz Japánnak.”
Yoshito Okubo: „Az országváltás mindig nehéz. Ismerem Okubót, aki játszott a Mallorcában, és volt lehetőségem focizni vele tavaly. Elmondta, hogy nagyon nehéz a spanyol bajnokság, de imádta az itt töltött időszakot.”
Érkezés Spanyolországba: „Nagyon izgatott voltam, hogy ide jöhetek, habár nem tudtam, hogy mi fog történni. Azt gondoltam, hogy nagyon szerencsés vagyok, amiért már 18 évesen a profik között játszhatok. A Real Madrid még Japánba is eljött, hogy beszéljen a projektjéről, amit velem terveztek. Minden rajtam múlott, de tudom, hogy amikor idősebb leszek, sokkal több lehetőségem lesz a Madridnál. Továbbra is erősnek kell lennem és fejlődnöm kell.”
Edzés a Madriddal: „Most teszem, amit tudok, folytatom a munkát. Edzéseken, meccseken is referenciaként szolgál számomra a világfutball legmagasabb szintje, meg tudom becsülni, hogy elérhetek-e oda. Sok olyan dolgot tanítottak nekem, ami hasznos lehet számomra a jövőben.”
Csatlakozás a Mallorcához: „Elvileg a Castillába mentem volna, de az előszezon után azt gondoltam, hogy tudnék játszani egy első osztályú csapatban is, majd végül a Mallorcánál kötöttem ki.”
Érkezés a csapathoz: „Sokkal nagyobb érdeklődést mutattak, mint más klubok. Elmondták, hogy mennyire szeretnek. (nevet) Kezdek hozzászokni az itteni dolgokhoz, bár eleinte nehéz volt megértenem a pályán és azon kívüli normákat. Két éve ugyanazt a játékot játszották, ugyanazok voltak a szabályaik, úgyhogy én voltam az új srác. Eltartott egy kis ideig, vagyis inkább hosszú ideig, mire beilleszkedtem, de a csapattársak és az edzői stáb segítségével végül sikerült. Megtettem, amit kellett, és megértettem, hogy mit kérnek tőlem: mindig játsszam életem legjobb meccsét, támadásban segítsek a csapatnak gólt lőni, osszak gólpasszokat, kulcspasszokat, védekezésben pedig ne felejtsem el az alapvető koncepciónkat.”
A Mallorca gyenge vendégszereplése: „Ha idegenben játszunk, akkor hiányzik valami, az ellenfelek pedig kihasználják ezt. Egyértelmű, hogy szükségünk van egy győzelemre, onnantól kezdve pedig minden megváltozik majd.”
Játszani a Real elleni 1-0-s győzelem alkalmával: „Kicsit fura volt, mert az előszezonban velük osztoztam egy öltözőn, majd amikor beálltam, Vinícius üdvözölt. Aztán belefolytam a játékba, majd a meccs végén együtt örültem a többiekkel.”
Kedvenc poszt: „Az ideális poszt számomra a támadó középpályásé lenne, de alkalmazkodom bármihez, amit az edzőm kér tőlem. Most a szélen játszom és jól érzem magam.”
Erősségek: „Általában a megkapom a labdát a pálya közepén, majd onnan kezdek el cselezni. Nem azt mondom, hogy a gólszerzés a gyenge pontom, de ahhoz, hogy jobb legyek benne, nyugodtabbnak kell lennem a befejezéseknél. De most, hogy sikerült gólt lőnöm, úgy gondolom, nyugodtabb leszek.”
