Csapatok
Real Madrid (9)
Ha nem is mindig izgalmas és szemkápráztató játékkal, de taktikailag egyértelműen sikerült meglepni és leiskolázni a Valenciát. A denevérek szemmel láthatóan nem tudtak mit kezdeni a Real Madrid túltelített, rendkívül labdabiztos középpályájával, majd a királyiak első találata morálisan is megviselte őket. Tekintve, hogy a Valencia egy jó csapat, amelyik Celades irányításával jól is teljesít, ez nem egy olyan teljesítmény, ami mellett el lehet menni legyintve, szó nélkül. Ki kell emelni a védekező munkát is, mind a csapat, mind pedig a védő négyes szintjén, mert ez bizony kiválóan összerakott defenzív munka volt. Lejátszhatja tehát első döntőjét a csapat, a kérdés már csak az, hogy melyik rivális ellen. A tegnapi játék képe mindenképp bizakodásra ad okot.
Valencia (5)
Teljesen enervált csapat képét keltette a Valencia gárdája, ám ennek legfőbb oka az, amit néhány sorral feljebb is említettem: taktikailag látványosan nem tudták lereagálni azt, amit a szurkolók is rendkívül furcsának tartottak első pillantásra: a Real Madrid középpályáját. A labdabiztos játékosok mellett helyet kapó, a verőember szerepét vállaló Casemiro, valamint a fáradhatatlan Valverde tökéletesen egészítették ki a Kroos, Modrić és Isco által alakított hármast, aminek az lett az eredménye, hogy a Valencia nem igazán tudott labdát szerezni a középpályán, amikor pedig támadást próbáltak építeni, akkor az utóbbi trió a letámadásokért felelt, Casemiro és Valverde pedig falként várták a presszing ellenére is tovább haladó valenciai támadásokat. Ebbe Celadesnek és csapatának is beletört a bicskája, a fiatal tréner cserékkel sem tudott olyat húzni, ami kibillentette volna a meccset az addigi egyensúlyából. Az már csak hab a tortán, hogy morálisan egyáltalán nem viselték jól Kroos gólját, ami után látványosan megtörtek.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (9)
Egyébként is jól és pontosan játszott, jól mozgatta a csapatot, de azzal a góllal gyakorlatilag megpecsételte a mérkőzés sorsát. Lélektanilag egy rendkívül fontos találatot szerzett, köszönhetően a koncentrációjának, hiszen meglátta a lehetőséget, és köszönhetően a világklasszis rúgótechnikájának. Tényleg klasszis megmozdulás volt. Már a lehetőséget sem venné észre mindenki, arra meg pláne nem sokan vennék a bátorságot egy elődöntőben, hogy ilyesmivel próbálkozzanak. Toni jött, mert, győzött. Sokan ekézik őt, de ezek azok a pillanatok, amik tökéletesen kirajzolják, hogy milyen nagyszerű játékosról van szó. Bravó!
Thibaut Courtois (7)
Mivel a Valencia nem nagyon jutott el a kapuig, így belga óriásunknak sem akadt túlságosan sok dolga. Amikor kellett, együtt élt a játékkal, de földöntúli bravúrokat nem kellett bemutatnia. A büntetőnél sokat nem tehetett, Parejo nagyon jól lőtte a tizenegyest.
Dani Carvajal (7)
Sem Gaya, sem pedig Soler nem állította őt megoldhatatlan feladatok elé, így szabadon nyargalászhatott a jobb oldalon, részt vehetett a támadásokban és a védekezésben is. A csapat sok passzra épülő játékának köszönhetően viszont erősségeit kevésbé tudta kamatoztatni az ellenfél térfelén, hiszen a legtöbbször csak vissza tudta tenni a labdát valamelyik középpályásnak. Egyszerű, sablonos megoldás, de beadásoknak túl sok értelme nem lett volna, hiszen középen egyedül Jović settenkedett, több védő gyűrűjében.
Sergio Ramos (8)
Visszatért, és úgy tért vissza, ahogy szokott. Magabiztos volt, vezérként funkcionált a pályán. Volt a védelem tengelyében néhány igen fontos szerelése, Ferrán Torrest többször is mattolni tudta. Jól igazgatta a védelmet, jól működött együtt a társakkal, és jól is osztogatott. Igaz, hogy összehozott egy büntetőt is, ám az ítéletet én túlságosan szigorúnak tartottam: abban a helyzetben gyakorlatilag le kellett volna vágnia a kezét ahhoz, hogy ne súrolja a labda. A kéz ettől persze még kéz, a VAR kiszúrta, így nincs mit tenni.
Raphaël Varane (8,5)
Úgy tűnik, sikerült állandósítania jó formáját a szezon első felében nyújtott ingadozó teljesítménye után. Gameirót egy kivétellel gyakorlatilag lenullázta, de másnak sem hagyott lehetőséget. Kiváltképp labdabiztos volt, és ha egy kicsivel több szerencséje van, akár még gólt is szerezhetett volna. Bízunk benne, hogy a jó formája kitart az idény végéig, hiszen a szezon ezen szakaszában nagy szükség lesz egy csúcsformában lévő Varane-ra.
Ferland Mendy (6,5)
A védőmunkájára nem lehet panasz, ahogy az általa tett erőfeszítésekre sem. Támadásban viszont nagyon kiütközött, hogy technikailag és taktikailag nem ő a legélesebb kés a csapat fiókjában. Sokszor látványosan nem tudott mit kezdeni a labdával az ellenfél térfelén, zavarta, hogy nincs szükség beadásokra, gyors elfutásokra, és lassan tudott csak dönteni, hogy miként játssza meg a labdát. Lendületes játéka ebben a rendszerben nem tudott érvényesülni, ám ez nem azt jelenti, hogy más formációban nem lehet hasznát venni.
Casemiro (7,5)
Nem volt látványos a játéka, hiszen az előtte szereplők ellopták a show-t. Ugyanakkor Casemiro feladata az volt, hogy megállítson mindenkit, aki átjut a támadóbb szellemű játékosok által a Valencia védelmére gyakorolt presszingen. És hát Casemiro ezt meg is tette. Szépen takarított a középpályán és a védelem előterében, többször szerelt, felszabadított, vagy lövéseket blokkolt.
Fede Valverde (8)
Az örökmozgó. A középpálya és a pálya minden pontján feltűnt tegnap is, játékintelligenciáját pedig jól bizonyítja, hogy érvényesülni tudott még egy ilyen középpályán is. Isco találata nagyban köszönhető neki, szépen mozgott be az üres területre, majd gurította vissza a labdát az érkező Modrićnak, kialakítva ezzel a gólhelyzetet. Személyiségét és szívét pedig jól jelzi, hogy háromgólos vezetésnél, a 75. percben is az egész pályán át sprintelt vissza, hogy megakadályozza a Valencia kontráját. Igazi kincs.
Luka Modrić (8)
Az egyértelmű, hogy a horvát már túl van pályája csúcsán, és hogy erőnlétileg sem bírja már a sorozatterhelést, az idei szerepe viszont nagyon fekszik neki. Lehet, hogy nem játszik minden mérkőzésen 90 percet, így viszont tudja tartani a lépést a többiekkel. A jobb lába pedig még mindig zseniális. Sokat mozgott ő is, csakúgy, mint középpályás társai, fontos szerepet vállalt a letámadásokban, gyakran olyan volt, mintha Jović párjaként támadná a valenciai védőket. A gólja pedig… egyszerűen zseniális. Csodálatos mozdulattal, külsővel tekert a hosszúba, emlékezetes találatot szerzett, bebiztosítva a csapat győzelmét.
Isco (9)
Ő volt a legnagyobb nyertese a tegnapi hadrendnek, hiszen négy középpályás előtt, valamint közvetlenül az egy szem támadó mögött fickándozhatott. Élvezte is a szerepet. A tegnapi teljesítménye visszaidézte bennem azt az Iscót, akit a klubhoz való érkezése után láthattunk. Kiválóan tartotta a labdát, azt vert át, akit csak akart, úgy siklott át többször is a Valencia védelmén, mint kés a vajon. Mindemellett nem volt önző, Kroos után övé a második legtöbb passz (102) a csapatban, és a pontossága is kiemelkedő (94,1%). Teljesítményére góljával tette fel a koronát. Le a kalappal, tényleg.
Luka Jović (4)
Sokan ekézik most, de észre kell venni, hogy a tegnapi taktika legnagyobb vesztese volt. Köszönhetően a túltelített középpályának, Jović teljesen elszigetelődött a társaktól a védők gyűrűjében. Ő nem az a típusú csatár, mint Benzema, aki visszajár a labdákért a középpályára is. A franciának tökéletesen feküdhetett volna a tegnapi szisztéma, Jović viszont totálisan megvolt lőve vele. Ehhez hozzájön az óriási meccshiánya is. Lehet mondani, hogy nem élt a lehetőséggel, és nem csinált semmit, de ez nem csak az ő hibája jelen esetben. Türelmesnek kell lennünk vele, látnunk kell őt egy olyan rendszerben is, ahol a társak tényleg keresik a támadót a labdával. Ez persze nem menti fel az alól, hogy az egyetlen helyzetével nem tudott jól gazdálkodni. Azt egy önbizalomtól duzzadó Jović, mondjuk a tavalyi, frankfurti, úgy bevágta volna, hogy még most is füstölne. Kíváncsian várom, hová alakul a madridi sorsa, mert sokkal jobb játékos ő annál, mint amit eddig láthattunk belőle.
Cserejátékosok
Marcelo (6)
Azért kapott lehetőséget, hogy sérülése után némileg belekóstolhasson a meccsek ritmusába. A világot azért nem váltotta meg.
James Rodríguez (6)
Marcelóhoz hasonló a helyzete, annyi különbséggel, hogy ő legalább az oldalhálót szétlőtte. Lesz még szerepe az idei Madridban, ebben biztos vagyok.
Mariano Díaz(-)
Kiengedték a pincéből, hogy bőrén némi reflektorfény is csillanhasson, bár a feltételezhető D-vitamin hiányán ez sem segít. Azt azért remélem, hogy Dzsibbába nem úgy vitték, hogy a szeme is be volt kötve, nehogy véletlenül kitalálja, hogy merre jár. A viccet félretéve, az mindenképp értékelendő, hogy ilyen helyzetben is alázattal, tenni akarással lépett pályára, alig 10 perc alatt is sikerült összekoszolnia a mezét. Folyamatosan integetett a társaknak, kérte a labdát… ahogy azt tőle megszokhattuk. Nincs könnyű helyzetben.
Edzői teljesítmény
Zinédine Zidane (10)
Én tényleg úgy gondolom, hogy a tegnapi mérkőzés az ő nagy húzásáról szólt. Tökéletesen meccselt. A kezdőcsapat kihirdetésekor hangosan, gúnyosan felnevettem, hogy ez meg mi a péló, de már megint, megint neki lett igaza. És valahogy mindig ez történik ezekben a helyzetekben. Meglepő módon, de utólag elmondható, a mérkőzéshez tökéletesen állította össze a középpályát, és nyert is vele. Az ellenfél nem tudott mit lépni erre a döntésére, ez pedig ténylegesen nagy dolog. A cseréi is érthetőek, jók voltak, hiszen lehetőséget adott azoknak, akik jelenleg szenvednek a meccshiánytól. Az idény eddigi legjobb edzői húzását mutatta be tegnap, és az sem elhanyagolható, hogy immár 15 meccs óta veretlen a csapata. Vannak, akik még mindig úgy gondolják, hogy a 3 BL-címe a véletlen műve?
