Csapatok
Real Madrid
Minden rendben van. Biztosak vagyunk benne, hogy a srácok továbbra is keményen edzenek majd, hogy sikerüljön megtalálni az elveszett egyensúlyt. A másik gond, hogy nem volt kellő intenzitás. Intenzitás nélkül nem megy. Ja tényleg, a labda egyszerűen nem akart bemenni a hálóba. Egyébként minden rendben volt, kemény munkával ebből még lehet Európa-liga helyezés is. Menni kell tovább, dolgozni, és játszatni a már nem egyszer megbukott, jóllakott sztárokat. A szemfülesebbeknek már feltűnhetett, hogy a mindenkori mérkőzés utáni nyilatkozatokból sikerült szemezgetni. Hát kedves hölgyek és urak, ez a cudar valóság. Minden király(i)! És hogy kire hasonlít ez a jelenlegi csapat? A megtépázott, elemeire széthullott, lelkileg és szellemileg totálisan összetört, motiválatlan Jesse Pinkmanre. Pedig korábban mekkora császár volt a barátok körében… Hogy van-e visszaút? Meglátjuk…
Mallorca
A teknősbéka és a nyúl csatájában egyértelműen a pici, esélytelen, lesajnált teknős, akit a pökhendi nyúl úgy hagyott nyerni, hogy alvás közben észre sem vette, milyen keményen „vágtat” el mellette az esélytelenek nyugalmával induló ellenfele. De úgy is mondhatjuk, hogy ők voltak Rocco Siffredi, a madridiak pedig az aktuális partner, akik naggyá tették vendéglátójukat. Szép halál. Szép győzelem!
Játékosok
Thibaut Courtois
Bemutatjuk a kifakult Reggie-t a Bad Boys második részéből. Mindenki felnéz rá, na persze nem azért, mert olyan jó lenne, hanem mert olyan magas, ráadásul a testzsírszázaléka is irigylésre méltó. Egyszerűen csodálatos. A kapuban hasonlóan magabiztos, mint az említett film említett mellékszerpelője a két zsaruval szemben. Akár testvérek is lehetnének. Hogy komolyra is fordítsuk a szót: a gól nem feltétlen az ő sara, de azért védhetetlen lövésnek nem hívhatjuk. A bravúrok továbbra is hiányoznak madridi önéletrajzából.
Álvaro Odriozola
Ő eyértelműen Bánat, az Agymanók című meséből, csak a speedet szedett változata. Mert nagyon gyors, de amihez hozzáért, annak vége lett. Egyértelműen negatív hőse a tegnapi meccsnek, tekintve, hogy az első gól az ő lelkén szárad, majd egy teljesen felesleges szabálytalanság miatt, második sárgát beszedve még ki is állíttatta magát. Hiába akar, hiába megy, szép lassan kipontozza magát a Bernabéuból – pláne úgy, hogy Achraf God módban tolja Dortmundban. De ha közhelyesek akarunk lenni, mint csapatunk játékosai a mérkőzés utáni nyilatkozatokban, akkor ne feledjük: bánat nélkül nincs boldogság!
Éder Militão
Egyértelműen Pókember! Mindig jól helyezkedik, mindig ott van, ahol a baj, és mindig segít is! Az egyetlen pozitív hőse volt a tegnapi meccsnek, a védelem legkevesebbet szereplő, mégis legjobban és legstabilabban teljesítő játékosa az idényben.
Sergio Ramos
Az Adam Sandler alakította Paul Crewe a Csontdaráló című filmből. Igazi sztár, aki egy kutyaütő bandát kénytelen irányítani, kapitányként vezetni. Mondjuk ez még nem feltétlen jogosítja fel arra, hogy ő lője a szabadrúgásokat is, nulla százalékos hatékonyság mellett is. Nem baj. A Csontdaráló című filmben is vannak veszteségek, szomorú és vidám pillanatok egyaránt, de a vége annak is jó. Még bizakodhatunk!
Marcelo
Vissza kell térni a Bad Boys 2. részéhez… Marcikánk olyan, mint a véletlen ecstasyt benyelt Marcus Burnett nyomozó: poénkódó, vicces, mindig mosolygó, mindenkit megnevettető, pozitív életszemléletet árasztó, de rohadtul belassult fazon. Az ügyet előre nem igazán viszi ilyen állapotban, de legalább szerethető. Tegnap is voltak pillanatok, amikor másodpercekkel később kapcsolt, ráadásul elől sem tudott igazán segíteni… Felkészül Mendy!
Casemiro
A Walking Dead Abraham-je. Mindig badass, amikor kell, akkor jön, szétrombol mindent, izomszagot áraszt, messziről süt róla a keménység. Kifejezetten szerethető karakter. Aztán jön Zizou Negan képében, akinek kezdőcsapata és „taktikája” Lucille-t testesíti meg, amivel úgy fejbecsapja a brazilt, hogy egyből elvérzik – szerencsére itt nem hangzik el a „suck my balls!” mondat. Nagyon egyedül maradt tegnap, kevés is volt. Nem az ő hibája.
Isco
Megvan a lajhár a Zootropolisból? Na ő isco. Pedig a meccset jól kezdte, de őt is kinyírta a nem létező taktika. Nem bírta sokáig a neki szánt szerepet. Azt továbbra sem értem, hogy miért akar belőle Seedorfot csinálni Zizou, mikor egyértelműen nem az, és nem is lesz soha. Ennyi erővel egy nyeletlen fejszét is megpróbálhatna úszni tanulni.
James
Olyan, mint Doakes őrmester a Dexterből: kemény – főleg a bal lába, nem gyors, sőt kifejezetten lassú, mégis elég nagy király a nézők körében. Vannak kiváltképp jó pillanatai, pont mint Doakes-nak, ahogy az a bizonyos „surprise motherf*cker!” jelenet is, ami James esetében tegnap egy nagyszerű passz formájában jött elő – tényleg meglepetés volt a védőknek és nekünk is, mivel mi a közvetítés miatt nem is láttuk. Aztán persze ő is úgy jár, mint Doakes: a sok erőlködés és feszítés után jön Zizou Dexter szerepében, elkapja, majd szépen halálba kergeti azzal, hogy szélsőt próbál belőle faragni – műanyag karddal. Erőfeszítéseit követően ennél azért többet érdemel.
Vinícius Jr.
Amerikai Pite, Jim. Megy, űzi-hajtja, próbál betalálni, de sosem sikerül neki. Vagy túl korán sül el, vagy teljesen pontatlan. Pedig nagyon lelkes. Nem tudom, hogy lesz-e belőle valaha is igazán nagy sztár, nekem egyre több kétségem van ezzel kapcsolatban. Lehetsz gyors, ügyes, de ha pont azt nem tudod, amire a futballban a legnagyobb szükség van (passzolni, lőni, valamint jó döntéseket hozni), akkor valljuk be, elég nagy slamasztikában vagy.
Luka Jović
Steven Seagal akármelyik filmjében. Arckifejezése, keménysége, a nem látható érzelmei… ráadásul még a kapust is levadászta egy igazi Seagal-mozdulattal. Többet sajnos most sem mutatott, eddig pont olyan egysíkú, mint az említett színész. Mentségére szóljon, hogy egy befejező csatár nehezen fog úgy gólokat lőni, ha nem hozzák helyzetbe. Tőle nem várhatjuk azt, mint a brazil Ronaldótól, ő nem fog mindenkit kicselezni és gólt lőni. Az ő sikeréhez csapat és játékrendszer is kell, ami jelenleg nincs mögötte. De legalább voltak pofás egyérintői.
Karim Benzema
Ha már annyi Bad Boys 2. volt… ki más is lehetne, mint a mindent levideózó tahiti raszta? Azt mindig is tudtuk, hogy Benzi legbelül igazi gengszter. A támadásban idén mutatott teljesítménye is legalább olyan kemény, mint az említett rosszfiú. Tegnap viszont ő is úgy végezte, ahogy az általa megtestesített karakter: főbe lett lőve, a szerv által. Pedig a legenda szerint egy kapufája is volt, de senki sem látta a közvetítés hiánya miatt.
Cserejátékosok
Rodrygo, Brahim, valamint Fede Valverde úgy jöttek, mint a süteményt áruló kiscserkészek a filmekben: lelkesek voltak, de valójában semmi hasznuk nem volt a film alakulása szempontjából. Azt reméltem, hogy velük legalább sikerül kizökkenteni a csapat játékát az addig nem létező ritmusból, de nem így lett. Nem tudom viszont őket hibáztatni érte.
Edzői teljesítmény
Zinédine Zidane
Egyre inkább hasonlít a Stranger Thingsben kitalált Alexei professzorhoz, akinek fogalma sincs arról, hogy mi történik körülötte, csak sodródik az árral. De közben tök pozitív, okos, és az interjúk során keményen tolja a bullshitet is. Egyetlen különbség, hogy Zizou arcára most már nem a mosoly és a vidámság, hanem a bú komorság ül ki. Nem érzem azt, hogy ura lenne bárminek is jelenleg, ami a csapattal történik. A tegnapi kezdőcsapata önmagában egy vicc volt, nem tudom, hogy mire gondolt, amikor a Casemiro-Isco párossal akarta uralni a két emberből álló középpályát, egy 4-4-2-es rendszerben. Ilyen hibát egyszerűen nem lehet véteni, nem tudom elhinni, hogy ezt komolyan gondolta. Ha igen, akkor nagyobb a baj mint eddig hittem. Attól, hogy felpakolt 5 támadó szellemű játékost, még nem hihette, hogy ennek tényleg lesz is eredménye. Pláne úgy, hogy ebből 2 nem a posztján szerepelt (Isco és James). Az már külön csoda, ahogy a 60 millió eurós Jovićcsal látványosan nem tud semmit kezdeni. Azzal a csatárral, aki tavaly kiemelkedett az Európa-ligában és a Bundesligában is, egy sokkal halványabb kerettel rendelkező csapatban, ahol nem ilyen játékosok próbáltak meg a kezére játszani – persze annyi különbséggel, hogy ott a taktikai eligazítások helyett nem játékos kapura lövéseket gyakoroltak a kerettagok, illetve az edzői stáb nem dobókockával dobta ki találomra az aznapi felállást. Szomorú, mert például a tegnapi mérkőzés legjobb pillanatai is azok voltak, amikor elment a közvetítés és nem kellett néznünk a szenvedést. Ez pedig most egyértelműen Zizou sara. Ugyanúgy, ahogy a rövid középpálya is: értem, hogy Pogbát akarta, de nem szerezték meg neki. Volt már ilyen. És akkor, ha nem jön be az A terv, nem kell B, jól van az úgy? Sőt, ha nem jön középpályás, adjunk el még kettőt, biztos, ami biztos. Érthetetlen, ami és ahogy félrement ezen a nyáron, amiben vastagon benne van a stáb és a vezetőség is. A levét viszont nemcsak ők, hanem a játékosok és mi is isszuk. Szomorú. Szomorú, mert a nagyrabecsült Zizou, mindannyiunk legendája és bálványa végül könnyen úgy végezheti, mint Alexei a Stanger Thingsben: ha így folytatja, el fog vérezni.
