„Del Bosque sokkal inkább volt barát, mint edző. Tökéletesen megértett minket. Nem volt szükség szabályokra, hiszen a játékosai tudták, hogy mit kell tenni. A hétfői, és néha a csütörtöki edzések is délután 5 órakor kezdődtek. Nem időzítette őket délelőttre, hiszen akkor szinte senki sem jelent volna meg.”
„Volt, aki mással próbálkozott a galaktikusok idejében. Addig mindig jól működött ez a dolog, jól kontrolláltuk a dolgokat, de Camachóval más volt a helyzet. Az első napján bejött az öltözőbe, köszöntött mindenkit. Nagyon komoly volt, a klub történelméről is beszélt. Csak álltam és figyeltem, hogy mit fog még mondani. Nemsokkal később közölte, hogy másnap reggel 7-re mindenkit vár edzésre. Normális esetben mindig 10:30-kor kezdődtek az edzések, így megpróbáltuk megbeszélni vele, hogy ne borítsuk fel a megszokásainkat.”
„Hasonló történt Luxemburgóval is. Megvoltak a jól megszokott dolgaink: megérkeztünk a bázisra, ott hagytuk a táskáinkat és csomagunkat, majd vacsora előtt megittuk a sörünket vagy borunkat. Mindig volt két üveg bor az asztalon.”
„Ronaldo és én elmondtuk Luxemburgónak, hogy az embereknek vannak szokásaik, amiken nem kellene változtatni. Megkértük, hogy maradhasson bor és sör az asztalon, hiszen ellenkező esetben, a hagyományokkal szakítva problémáink lehetnek. Kitaláljátok, hogy mit csinált? Az első dolga volt, hogy eltűntette a sört, azt követően pedig a borokat az asztalról. Aztán mindössze három hónapig maradt az edzőnk. A futballvilág kicsi, a hírek eljutnak a vezetőséghez is, aztán jön a búcsú.”
