Egytől egyig: Real Madrid – Granada (4-2)

Nem túl pörgősen induló, de izgalmassá váló mérkőzésen aratott győzelmet hazai pályán a Real Madrid, megőrizve ezzel vezető helyét a spanyol bajnoki pontvadászatban. A srácok már végeztek, így most ismét rajtunk a sor: értékelnünk kell a pályán hagyott teljesítményüket. Lássuk, ki mit érdemel!

Csapatok

Real Madrid (7)
Hullámvasút a csapat élete, de nem hogy hétről hétre, vagy mérkőzésről mérkőzésre, hanem mérkőzéseken belül is. Nem mutatott kifejezetten jó játékot a csapat, ám egy félidőn át kellően szervezett volt. Az első játékrésznek nem voltak a gólokon kívül kifejezetten izgalmas pillanatai, ám volt néhány kiváló egyéni teljesítmény, amit ki is fogunk majd emelni. A második játékrészre mindkét csapat átszellemülve érkezett a pályára, a vendégek jó, a hazaiak negatívan vett értelemben. A végére így sikerült is megbonyolítani és izgalmassá tenni a dolgokat, illetve a mérkőzést. Amit mindenképp ki kell emelni: a középpálya szintet lépett, köszönhetően a CKM megbontásának. Nem lehet nem észrevenni, hogy a sikereket halmozó, ám megöregedett és megfásult hármas együtt már nem kellően hatékony, ám beépítve a szerkezetbe egy friss elmét, friss lábakat, a trióból lett duó az új emberrel kiegészülve még képes kiváló teljesítményre. Szintén pozitív, hogy a sérülések végett megbomlott védelem sem jött többször zavarba, mint máskor, igaz, ehhez azért van lehetőségük bőven a hibázásra. Pozitív és negatív dolgokkal megyünk tehát kéthetes pihenőre, ám a legfontosabb mégis az, hogy bár a forma teljesen ingadozó, az első hely egyelőre stabil a tabellán. Csak maradjon is így!

Granada (6)
Az első félidő után az első reakcióm a következő volt: „csak ennyi!?”. Vártam ezt a meccset, mert tudtam, hogy a Granada nem véletlen csapta meg a Barcelonát és a Villarrealt is, ám az első félidőben nyoma sem volt annak a szellemiségnek, amit azokon a mérkőzéseken képviseltek, így nekik is köszönhetően elég lassú volt az iram. A második játékrészre viszont sikerült felpörögniük, aztán vérszemet is kaptak az ajándékba kapott első góljuk után. Bár a játékuk nem volt végig tetszetős, harcoltak keményen – sőt sokszor talán túlságosan is keményen. Az mindenképp örömteli, hogy sikerült sérülés nélkül lehozni ellenük a meccset. Kíváncsian várom, hogy miként teljesítenek majd a közeljövőben, illetve hogy meddig tudják tartani a lendületet. Nem gondolnám, hogy ez a meccs nagyon megtörte volna őket, a négy bekapott gól ellenére sem.

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Fede Valverde (9)
FEDEtt lett vele a középpálya. A rossz szóviccet félretéve nem tudom, hogy mi mást lehetne még kívánni a középpályástól, hiszen az uruguayi a gólszerzésen kívül gyakorlatilag mindent megcsinált, ráadásul nem is akármilyen módon. Bejátszotta az egész pályát, fáradhatatlanul dolgozott az első és a második játékrészben is, ha kellett szerelt, ha kellett a labdakihozatalt segítette, ritmusváltásokkal az ellenfelet megzavarva lódult meg a védelemből kitörve, ráadásul még gólpasszt is adott. Sőt, még Modrić találata előtt is az ő labdaszerzéséből indult a támadás. Rendkívül fontos és hasznos munkát végzett a középpályán, minimális hibaszámmal. Az pedig egyszerűen zseniális, ahogy a kémia működik Kroos és közte, Valverde játéka és stílusa a német középpályás teljesítményét is rendre feljavítja. Elengedhetetlen még kiemelni a labda nélküli mozgását is: megéri figyelni, egyszerűen zseniális. Ez a srác a jövő.

Alphonse Aréola (4)
Megvan mindenkinek a jelenet a Scooby Doo-ból, amikor lekapják az állarcot a gonosztevőről és kiderül, hogy ki van alatta? Nos, lenne ötletem, hogy ki bújt ma Areola bőrébe. Nem tűnt olyan magabiztosnak, mint az eddigi mérkőzésein, már egy szöglet utáni kifutással is meggyűlt a baja, azt követően viszont teljesen lenullázta saját maga önbizalmát: egy teljesen felesleges cselbe kezdett, ami után kapkodásának köszönhetően összehozott egy büntetőt. Ez a mozzanat teljesen kibillentette a meccset az addig sem létező egyensúlyából, és felbátorította a vendégeket. A második gólról nem tehetett, de játéka látványosan zavarttá vált. Bízzunk benne, hogy lelki sebei hamar begyógyulnak a nem túl emlékezetes teljesítménye után.

Álvaro Odriozola (8)
Nem kezdte erősen a meccsen, mert bár búgócsigaként szántotta a pályát, sokszor még saját magát is legyorsulta. Volt egy-két bizonytalan mozzanata, rossz labdaátvétele, de aztán sikerült lenyugodnia és a csapat egyik legjobbjává nőtte ki magát a mérkőzés közben. Nagyon fontos szereplő volt az utolsó percekben: először csak helyzetig juttatta Benzemát, második zseniális passzából viszont már gól is született, James révén. Összességében a legjobbak közt volt.

Sergio Ramos (7,5)
Sokszor vonta magára a figyelmet, hol szerelés, hol fejelés, hol pedig valamilyen ütközés formájában. A védelemben övé volt a legtöbb labdaszerzés és a legtöbb felszabadítás is. Volt egy kiváló, erős fejese is az ellenfél tizenhatosán belül, ám pechjére Silva védeni tudott. Akkor viszont nem voltam teljesen amikor az első félidőben simán pattant le emberéről, vagy mikor a második félidő végén, 3-2-es vezetésnél ő úgy döntött, hogy fellép a védelemből és fent is marad támadni. Ez utóbbi nem volt túl okos gondolat, még úgy sem, hogy ismerjük a kvalitásait.  

Raphaël Varane (6)
Nála jobban szerintem senki sem tud azonosulni a csapattal: Varane is felült a hullámvasútra, és annyira élvezi, hogy le sem akar szállni róla. Varane esetében ma két véglet volt: vagy hibázott, vagy hatalmasat mentett. Utóbbira nagy szükség, hiszen a gólvonalról fejelte ki a labdát, a második vendég találatban viszont vastagon benne volt, mert borzalmas módon szakadt le emberéről. Nem hogy hosszabb időszakokat, még 90 percet sem tud kiegyensúlyozottan lehozni újabban…

Dani Carvajal (7,5)
Számára idegen poszton oldotta meg kiválóan a feladatát. Olyan volt, mintha egy rövidhajú, világosabb bőrű, védekezni is tudó Marcelo szaladgálna a bal oldalon. Az első félidőben csak neki köszönhetően érkeztek támadások a balon. Egy szép összjáték után még ziccerbe is került, ám nem sikerült megfelelően helyeznie a labdát. A második félidő inkább a harcosságáról szólt, és bár nem teljesített hibátlanul, élmény volt nézni a harcosságát. Viszi a szíve előre, függetlenül attól, hogy milyen poszton kell helytállnia.

Casemiro (7,5)
Fontos szerepe volt a középpályán ezúttal is. A támadásokhoz most nem tudott annyiszor csatlakozni, mint a legtöbb mérkőzésen, ám erre ezúttal nem is volt óriási szükség – annál inkább a szűrőmunkájára, ami hét megszerzett labdát eredményezett a középpályán. Nem volt igazán látványos a játéka, de annál hasznosabb.

Toni Kroos (7)
Sajnálatos, hogy megsérült, mert egészen jól játszott. Jó párost alkottak Valverdével, akinek köszönhetően Kroos is felszabadultabban tudott játszani. Carvajalnak adott kiváló labdája gólért kiáltott. Számomra ő a szezon egyik meglepetésembere, akinek sikerült kilépnie tavalyi önmaga árnyékából. Mindent lehet mondani rá, de azt nem, hogy alibizett volna az elmúlt (vagy a mai) mérkőzéseken. Reméljük, hogy sérülése nem komoly.

Eden Hazard (6,5)
Aki csak az eredményt, valamint a gólszerzőket látja, annak furcsa lehet a pontszám. Megkövezhetnek a többiek is, de a hat és feles is csak azért jár, mert gólig és gólpasszig jutott. Ez a pozitívum. A negatívumok sora sajnos sokkal hosszabb: az első félidőben nem volt jó megoldása a gólján kívül, még mindig idegen testként mozgott a Real Madrid támadószekciójában. Ugyanez igaz volt a második félidejére is, sajnos körülményes, lassú, és nem tudja segíteni a támadásépítéseket. Volt egy ígéretes kontrája a csapatnak, ott ütközött ki a legjobban, hogy mennyire nincs játékban: több opciója is lett volna, de addig tartogatta a labdát a társak megjátszása helyett, míg végül el nem veszítette. Örülök a góljának, nagyon kellett már a lelkének, de sajnos nem éreztem azt, hogy attól sokkal felszabadultabbá vált volna.

Gareth Bale (6,5)
Többet zárt vissza védekezni, valamint a csapatjátékból is jobban ki tudta venni a részét, viszont rendkívül pontatlan volt. Kivéve egy esetet: zseniálisan tekerte külsővel a labdát Benzema elé az első gólnál. Kapura lövése ezúttal egyáltalán nem volt.

Karim Benzema (6,5)
Ismét lőtt egy gólt, valamint kihagyott egy nagy ziccert. A legnagyobb negatívum vele kapcsolatban mégis az, hogy a csapatban senki sem volt pontatlanabb nála: passzainak csak 73 százaléka talált embert. Ha egy másik támadóról lenne szó, ez a szám talán elfogadható lenne, esetében viszont meglehetősen alacsony.  Nem a támadóhármas mérkőzése volt a mai, még úgy sem, hogy a négyből két gólt ők vállaltak.

Cserejátékosok

Luka Modrić (8)
Jól és eredményesen szállt be a meccsbe. Passzai rendben voltak, kulcspasszokat is osztott, emellett a középpályás védekezésben is aktív szerepet vállalt. Az a bombagól pedig… az idény legszebb találatai között lesz a helye, ez kétségtelen.

Isco (2)
Az esti lámpafény körül táncot járó, a búrának folyamatosan neki-nekirepülő cserebogár mozdulatai is hasznosabbak és élvezetesebbek, mint Isco mai játéka. Röviden és tömören: védekezni nem tud, támadásban pedig eszméletlenül lassú és pontatlan volt.

James Rodríguez (8)
Neki tíz perc is elég volt ahhoz, hogy megkiabáltassa és megörvendeztesse a Bernabéut. Góljánál is nagyobbra értékelendő a szenvedély, ami benne van a Real Madrid iránt. Tiszteletreméltó, hogy sosem adja fel.

Edzői teljesítmény

Zinédine Zidane (5)
A kezdőcsapatba nem nagyon lehet belekötni, talán csak egy ponton: a védelem és a támadószekció adta magát, a középpályára pedig frissítést hozott, ám elkövette azt a hibát, hogy az elmúlt 4 évben folyamatosan túlterhelt Kroost ezúttal is a kezdőcsapatba nevezte. Sajnos meglett a böjtje. És hiába lengeti folyamatosan a rotáció szóval teleírt zászlót a sajtótájékoztatókon, ha nem változtat, hamarosan Benzema is beköszön majd a rehabilitációs központba. Szintén a számlájára írnám, hogy a csapat nem tud konzisztens teljesítményt nyújtani 90 percen át, és rendre elkényelmesedik ha kétgólos előnybe kerül. Nem ez volt az első, és ide a rozsdás bökőt, hogy nem is az utolsó alkalom. Ami a cseréit illeti, azokat már rég nem értem, így a Hazard-Isco, vagy a Bale-James váltást sem. Utóbbi persze bejött, de nehéz lenne magyarázni a csere miértjét taktikailag, egy gólos előny birtokában, amikor az ellenfél folyamatos nyomást helyez a csapatra. A győzelem persze pozitív, de nem érzem azt, hogy a meccs végkimenetele Zizoun múlott volna. Ami miatt viszont ténylegesen jár a piros pont, az Valverde szerepeltetése, valamint a csapatba való, egyelőre logikusnak tűnő, fokozatos beépítése. Ez egyértelműen a francia húzása, már az előző idényben is látszott, hogy kedveli az uruguayi stílusát.

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Xavi
Tovább

Xavi: Győzelmet érdemeltünk volna

A Barcelona vezetőedzőjének nyilatkozata a Real Madrid elleni vereséget követően. „Mindenki láthatta, hogy mi történt. Nyugodtan megbüntethetnek. Ott…