Egytől egyig: Villarreal – Real Madrid (2-2)

Nagy reményekkel várhattuk, hogy a csapat képes lesz élni a Barcelona pontvesztésével, és talán ez ad egyfajta extra motivációt a Villarreal ellen, ám egy korai gól hamar megnehezítette a vendégek dolgát. A végén már a pontszerzésért is kaparni kellett, ami szerencsére összejött, de az odáig vezető úton jó néhány kérdés merülhetett fel a találkozót megtekintő szurkolókban. Ahogy eddig is, ezúttal is a tízes skálán értékeljük a látottakat, szigorúan szubjektíven.

Csapatok

Villarreal (5,5)
Világosan látható volt bennük az a kettősség, ami miatt elöl és hátul egyaránt gólveszélyesek eddig a bajnokságban. Nem túlzás, hogy csupán a madridi hibákkal és hiányosságokkal tudtak élni, inkább a vendégek tartották meccsben őket. A hazaiak taktikájának része volt a védőnégyes labdakihozatalának megzavarása, különösen a belső kettősé, mivel a labdakihozatali szakaszban a szélsővédők már támadásban vannak, és a csapatrészek közötti hézagok miatt a középpályások nem feltétlenül tudnak megfelelő passzopciót nyújtani. Az első gól pontosan egy ilyen hibának köszönhetően következett be, Ramost megzavarva tudott lendületes kontrát vezetni és góllal befejezni a Villarreal. A második gól egy bedobás utáni labdajáratást követő beadásból eredő kavarodás eredménye, bár a build-up szép volt (ki kell emelni Moreno szerepét a gólban), azért Fortuna itt is a Villarreallal volt. A fentiekből következik, hogy pofás támadósor mellé ingatag védelem társul. Míg elöl Moreno és Ekambi agilisak, gólveszélyesek, folyamatos nyomás alatt tartják a védőket, a széleken Chukwueze és Gómez, valamint támogatásul Quintilla jól zárkózik a támadásokkal, addig hátul könnyen zavarba hozható mind a középső védelem, mind pont a Quintilla őrizete alatt álló bal oldal, ami talán valamelyest ingatagabb, mint Mario Gaspar oldala. És bár Cazorla és Iborra remek középpályások, a pálya centruma ugyanannyira kiszolgáltatott az ő esetükben is, mint a Real Madrid esetében, csak a rövid passzos játék helyett választott konstans beívelések elfedték mindezt. A Villarrealtól hasonló folytatás várható, rengeteg gól, kiesni nem fognak, ahogy az európai kupaindulás kiharcolása sem tűnik egyelőre reálisnak a részükről.

Real Madrid (6)
Egy gólokban gazdag, de színvonalát tekintve impozánsnak nem mondható meccsen minimálisan jobb csapat tudott lenni a Real Madrid, azonban ezért önmagában nem adnak győzelmet, sőt, a végül kibrusztolt egy pont elérése is elég neccesre sikeredett. A kezdő és ehhez mérten a keret kialakítása önmagában már felvet kérdéseket. Zidane papíron egy 4-4-2-es alapfelállással küldte harcba az övéit, ami világossá tette egyrészt a tömegesen érkező beadások veszélyét, másrészt a pálya közepének teljes feladását. A félelmek nem voltak alaptalanok, mindkét jóslat beigazolódott. Mindkét Zidane-érára jellemző, hogy a széljátékon és az íveléseken óriási a hangsúly, a játékosok egyéni tudására építünk, miközben csapatszintű védekezés egyáltalán nincs, az egyéni is csak nyomokban kerül elő. Fájó volt látni, hogy sok alkalommal az összjáték lehetőségét sem keresve nyomkodta be a csapat a labdát a semmibe, durván leegyszerűsítve és kiszámíthatóvá téve a támadásokat. Azt alapból érdemes tisztázni, hogy bár Benzema és Jović jó felépítésű támadók, és nem esik nehezükre fejpárbajt nyerni, ugyanakkor nem erőcsatárok. Azaz teljesen fals arra építeni, hogy fejelgessék be a labdákat, mivel erre fel tudnak készülni könnyen a hátvédek, akár extra létszámban, plusz a technikás megoldásaikban jóval több a potenciál. Az ívelések feleslegessége igazolást nyert az este, mivel egyik madridi gól sem ilyen helyzetből jött, hanem két-két kulcsfontosságú egyéni megmozdulás eredményeképpen. 

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Gareth Bale (8)
A walesi eredményes produktuma nélkül itt nem termett volna a madridiak számára egy fia pont sem. Az első találatnál jókor volt jó helyen, a másodiknál viszont egy rendkívül szemfüles lövést eresztett el, amivel a Real Madrid megőrizte veretlenségét. A hajrában kiállították két gyors sárga lapot követően, de ez nem von le az érdemeiből. Mindenképpen örömteli, hogy rendeződni látszik a körülötte kialakult helyzet, és persze kellettek a sérülések is, hogy meglegyen számára a kellő játékmennyiség, de talán mindkét fél belátta, hogy így profitálhat ez a helyzet a legtöbbet.

190902_Bale

Thibaut Courtois (6)
Egy-két hatalmas hárítás ellenére is kapott két gólt, mindkét esetben merőben kiszolgáltatott helyzetben találta meg őt az ellenfél. Az első gólnál felmerülhet, hogy alatta ment be a labda, de súlyos ferdítés lenne ezt hibának nevezni, inkább kicsit azt érzem, ha van rajta sapka az a baj, ha nincs az a baj (ha felette lövi el a támadó, akkor miért nem vetődött feljebb, stb.). A belgának nincs szerencséje egyelőre sem az előtte összehozott védelmi hibákkal, sem a kipattanókkal, egy clean sheet jót tenne az ő önbizalmának is. Bár a szurkolók sosem fogják őt igazán megkedvelni vagy elfogadni, úgy hiszem hosszútávon nem egészséges ha a saját játékosunk sikertelenségét hajszoljuk, mert az a csapat törekvéseivel megy szembe.

Dani Carvajal (6,5)
Döcögősen indult a szezonja, de a maival talán elkezdhet kilábalni a nyári pihenésből Dani, aki egy átlagos teljesítményt hozott ezúttal. Az első gólban óriási érdemei vannak, hiszen a gólpassz mellett az építkezési fázisból is kivette a részét. Védekezésben nehezebb dolga volt, mint Mendynek, hiszen a Villarreal emberei előszeretettel kóvályogtak inkább az ő oldalán. A második gólnál Ontiverosszal szemben talán lehetett volna egy kicsivel határozottabb. Támadásban néha azt éreztem, hogy a nem megfelelő játékrendszer és Lucas mozgása is korlátozza őt.

Sergio Ramos (4)
Karcsú középpálya ide, akadozó támadójáték oda, a Real Madrid leggyengébb csapatrésze jelenleg a védelme, annak is a közepe. A Ramos-Varane páros egyszerűen nem működőképes, és ez nem egy meccs alapján mondható el, hanem egy hosszú ideje tartó folyamat újabb lépcsőfokaként definiálható. A trademark győztes fejpárbajok, kemény szerelések és keresztlabdák sem tudják elfedni azt, hogy Ramos rendkívül labilis kiélezett helyzetekben, és labda nélküli mozgásban teljesen el van veszve a pályán. Meggondolatlan volt az első bekapott gólt megelőzően, hiszen a szélsővédők a felfejlődési fázist elhagyva már támadólag léptek fel, így labdavesztés után adódott a kiszolgáltatott helyzet. 

Raphaël Varane (4)
Hiába nem volt konkrét és kimondott hibája a góloknál, nem lehet azt mondani, hogy ne csinált volna valamit rosszul mindkét esetben. Először behátrálás után a leshatárt hátratolva, majd megtorpanva sima passzopciót enged két irányba, majd másodszor kulcsfontosságú fejpárbajt veszít, ezután megelőzik őt. A letámadások talán őt hozzák leginkább zavarba, látszólag nem tud mit kezdeni a rásprintelő támadókkal, és ritkán hoz jó döntéseket. A páros vesszőfutását elnézve csak idő (és megfelelő edzői döntés) kérdése, hogy Militao mikor kaphat komolyabb lehetőséget a Real Madridban.

Ferland Mendy (7)
A védelem (és a csapat egyik) legjobbja volt a francia balbekk, aki ízelítőt adott abból, hogy hogy kéne funkcionálni nagyjából ezen a poszton. Ajánlólevélnek bőven jó volt, hogy Chukwuezét lazán zsebre vágta, aki előszeretettel kerülte a vele való találkozást, és akit végül le is cseréltek. Kellően kemény és határozott volt, emellett igyekezett kísérni a támadásokat, és sokkal szívesebben lőtte be inkább laposan a labdákat, mint ívelt, ami külön imponált a számomra. Marcelo felkötheti a gatyáját.

190902_Mendy

Casemiro (6,5)
Óriási kettősség van bennem Casemiro játéka kapcsán. Egyrészt a taktika valahol elengedte a kezét, jóval felszabadultabban mozoghatott, kvázi free role-ban, amelynek köszönhetően a brazil csillogtatni tudta irányítói készségeit, ugyanakkor szintén a rendszer adta szabadságnak köszönhetően még üresebb volt a középpálya az ellenfél támadásainál, és a kötetlenség az amúgy is meglévő fejetlen labda nélküli helyezkedéseknek csak adott egy hatalmas lökést.  Utóbbira kiváló példa a második kapott gól előtti helyzet, amikor nem tudta lekövetni Gerard Morenót, hanem támolygott csak az ürességben. Azt érzem vele kapcsolatban, amikor valaki úgy akar betemetni egy gödröt, hogy kiás egy másikat. Azaz annyira intenzív vele kapcsolatban a kettősség érzése, hogy szinte tudjuk, hogy bizonyos aspektusból nyerünk vele, ugyanakkor valamilyen szegmensben biztosan gyengébbek leszünk általa.

Toni Kroos (6)
Zidane rendszeresen használja Kroos-t áldozati bárányként a taktika oltárán. Egy szilaj Casemiróval és a túltöltött szélekkel sejthető volt, hogy nem lesz könnyű estéje. Nagyon egyedül volt a pálya középső részén, amikor a támadásokat kellett építeni, a többiek rossz/távoli helyezkedése miatt nehéz volt jó döntéseket hoznia, többször is széttárta a karját, hogy „most kinek adjam a lasztit srácok?”. Gólhelyzetei is voltak, de hatalmas bravúrokkal sikerült elhárítania ezeket az ellenfél kapusának. 

Lucas Vázquez (3)
Epic. 283762876347235698238527 beadás újfent, semmi kreativitás újfent. A Villarreal gyengébb oldalát szét lehetett volna verni, de pont ott voltunk sablonosak és szürkék, ahol lehetett volna igazán virgonckodni. Lucas jó játékos, remek ember, de egyszerűen nem szabadna különösebben építeni rá, és a játékára a Real Madridnak, mert ahhoz kevés, nem elegendő, nem hoz egy állandó magas szintet, és nem elég nagy klasszis és egyéniség ehhez.

Karim Benzema (4)
Számomra most rendkívül kevés volt a francia támadó. Kevés hasznos labda nélküli mozgással, és ebből adódó összjátékkal, illetve egy kapufával zárta a találkozót, amit érzésem szerint pedagógiai és teljesítmény által indokolva sem szabadott volna végigjátszania.

Luka Jović (6)
Hasznosabban játszott, mint Benzema, az első gól előtt tanári mozdulattal tette tovább a labdát Carvajalnak. Kapu mellé tartó lövésénél is jó megmozdulással került helyzetbe és verte meg védőjét, sokszor húzódott vissza labdáért, de legtöbbször feleslegesen a taktikának köszönhetően. Szinte éreztem, hogy ő lesz ennek ellenére elsőnek lecserélve, amiről ordított, hogy borzasztó döntés, megérdemelte volna a 90 percet.

190902_Jovic

Cserejátékosok

Luka Modrić (6,5)
Érdemes volt behozni őt, hiszen a második gól előtt ő szerzett labdát, és szóló után ő tolta ki Bale-nek azt. Mondhatni remekül szállt be.

Vinicius Jr. (5)
Negyedórákért felesleges volt őt itt tartani, semmire sem fog menni ezekkel, ha a fejlődését tartjuk szem előtt.

Fede Valverde (-)
Letüdőzte ő is a Villarreal stadionjának atmoszféráját.

Edzői értékelés

Zinédine Zidane (3)
Látatlanban is merőben vakmerő és egyben elrettentő gondolat volt a 4-4-2 tőle, ezzel a kezdőcsapattal, ráadásul teljesen nyilvánvaló volt, hogy sokadszorra unalmas és kiszámítható ívelésekkel akarunk célt érni, ami szánalmas, tekintve, hogy mennyi technikás játékosa van a keretnek. A mérkőzés eseményeivel nem tudott élni, nem szervezte át a csapatot az első gólt követően, holott tisztán látszott, hogy középen vékony a csapat, és nem változtatott az íveléseken úgy sem, hogy a Villarreal sem volt igazán éles középen. A Jović – Modrić csere érthetetlen volt, a Lucas – Vinicius későn jött, a Kroos – Valverde váltás meg felesleges volt, ellenben lehetett számítani mind a háromra. Egy újabb nyerhető meccset engedett ki a kezéből a csapat, és ebben oroszlánrésze volt Zidane-nak és a meccselésének.

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Tovább

Az Osasuna elleni kezdőcsapat

Carlo Ancelotti az alábbi játékosokat küldi pályára az Osasuna elleni bajnokin. Kezdőcsapat 13. Lunin​2. Carvajal22. Rüdiger18. Tchouameni23. F. Mendy12.…