2019. August 21., Wednesday

Luca: Büszke vagyok a vezetéknevemre, de ne az alapján ítéljenek meg

  • É. Csongor (Veidt)
  • July 15, 2019, 1:55 a.m.
Luca a Racing Santanderbe való igazolása után adott hosszú interjút a MARCA-nak.

Fájdalmas volt búcsút inteni a Valdebebasnak?
Az otthonomat hagytam hátra. Az elmúlt 15 év minden egyes napján ott edzettem. Hiányozni fog…

Azt az utat járod be, amit korábban Enzo. Először a Castilla, aztán az első csapat, most pedig a távozás. Ő is támogatott a döntésedben?
Ahogy mondod, az én döntésem volt, de azért kaptam tőle némi tanácsot. Ő megjárta az Alavést, Svácjot és a Rayo Majadahondát. Tudja, hogyan mennek a dolgok. 

Nem szokványos dolog – még annak fényében sem, hogy a Zidane családhoz tartoztok –, hogy négy testvér ugyanazon az akadémián tanulja a labdarúgás rejtelmeit, pláne, hogy a Real Madridról van szó.
A mi családunkban mindenki futballozik, még otthon is erről szoktunk beszélni. Igazság szerint az édesanyánk már egy kicsit unja is a dolgot. Azt mondja, hogy mindig ugyanarról beszélünk, de hát mit tehetnénk? Műveljük a futballt és beszélünk róla, ez a mi családunk védjegye. Ami engem illet, örülök neki, hogy egy a szenvedélyünk.

Az időd a Real Madridál véglegesen lejárt?
Meglátjuk, hogy mit hoz majd a jövő. Egyelőre csak kölcsönben jöttem a Racinghez, ahol egyébként nagyon jól érzem magam.

Mire gondoltál, mikor felhívott a Racing? Úgy érezted, hogy itt az idő távozni?
Igen. Úgy éreztem, hogy ez a lehető legjobb idő a váltásra. Szerettem volna fejlődni, többet játszani és megmutatni, hogy mit érek. A Real Madridnál hatalmas a csapaton belüli verseny, így logikus volt, hogy máshol kell megcsinálnom a szerencsémet. Nagyon hálás vagyok, hogy a Racing megadta nekem a lehetőséget. Volt több ajánlatom is, de az övék tetszett a legjobban. Ennek a klubnak nagyon komoly történelme van, amelynek most már én is a részese vagyok.

Így azt a figyelmet is magad mögött hagytad, ami automatikusan kijár a Real Madrid labdarúgóinak.
Igen, de ettől függetlenül ez volt a legjobb döntés. Erre vágytam, mióta csak befutott a Racing ajánlata.

Akkor nem is gondoltál a maradásra?
Nem volt világos, hogy mi lenne velem idén a Madridnál. Az akadémiáról érkező fiataloknak minden évben ki kell várniuk a sorukat, a Racing viszont egyértelmű ajánlatot tett le az asztalomra. Így ez nem volt kérdés számomra. Örülök, hogy itt lehetek.

Mennyit tudsz a klubról és Santander városáról?
Még csak három napja vagyok itt, szóval a várost annyira nem ismerem. Viszont nagyon megnyerően beszéltek mind a klubról, mind a létesítményekről, és úgy látom, hogy nem túloztak. Tetszik a város, jelenleg is beköltözhető házat keresek.

Mit vársz ettől a szezontól? Gondolom, első számú kapus akarsz lenni konkurencia nélkül.
Az alapvető elképzelés az, hogy többet és magasabb szinten játsszak, mint a Castillánál. Most a másodosztályban bizonyíthatom, hogy mennyit érek. Ez nagyon izgatottá tesz.

Iván Crespóval kell majd megküzdened a helyedért a kapuban.
A kapusok helyzete mindig különleges egy-egy csapaton belül. Talán ezen a poszton a legfontosabb a belső rivalizálás. Ivánról is meséltek, és én is láttam, hogy nagyszerű hálóőr. Örülök a versenyhelyzetnek.

És Luca Zidane? Ő is nagyszerű hálóőr?
Meglátjuk.

Ha valaki szinte a teljes utánpótlás-pályafutását a Real Madridnál tölti, az biztos nem csak a vezetékneve miatt van.
Az emberek azt mondhatnak, amit csak akarnak, én nem foglalkozom ezzel. A profi labdarúgók hozzá vannak szokva az intrikákhoz. Tisztában vagyok azzal, hogy mennyit érek, és minden nap nagyon keményen dolgozom a fejlődés érdekében. A jövő majd eldönti, hogy igaza volt-e az embereknek, vagy sem.

Nem esik rosszul, hogy az emberek a neved miatt bántanak? Szerintük csak azért vagy ott, ahol, mert Zidane van a mezed hátuljára írva.
Én pontosan tudom, hogy már kiskoromtól kezdve mindig meg kellett küzdenem a helyemért a csapatokban. Ahogy mondtam, nem foglalkozom azzal, hogy mit mondanak az emberek rólam és a nevemről. Ez végül is igaz a többiekre, Enzóra, Theóra és Elyazra is. A kritizálóink úgy beszélnek rólunk, mint Zidane fiairól, de valójában csak a vezetéknevünkel foglalkoznak, és fogalmuk sincsen róla, hogy milyenek vagyunk. Én büszke vagyok a Zidane névre és a családomra, s csak a munkámra összpontosítok. Komoly ambícióim vannak. Remélhetőleg egyszer eljutok a legmagasabb szintre is.

Emiatt az édesapátok is kapott kritikákat.
Akik ismerik őt, tudják, hogy sosem válogatna be csak azért valakit, mert a fia. Az előző szezonban egyszerre volt az apám és az edzőm, ez pedig két teljesen különböző dolog. Az edzőközpontban és a pályán abszolút profiként viselkedünk, mintha nem is állnánk rokonságban. Olyankor a sportról és a munkáról szól minden. Az, hogy mi van otthon, egy teljesen más történet.

Volt, hogy hevesen kritizált téged?
A Valdebebasban nem emlékszem ilyesmire, de otthon előfordult, igen.

Luca Zidane nevéről általában a hibái jutnak eszébe az embereknek, és sokkal kevesebbszer beszélnek az erényeiről.
Ez logikus. Az emberekben jobban megragadnak a hibák és a kudarcok, hiszen azokról többet lehet beszélni. Ez mindig is így volt a futballban. Hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy rosszakat mondanak rólam. Nem foglalkozom ezzel, csak a munkámmmal és a céljaimmal.

És mi a célod?
Eljutni a legmagasabb szintre és nagyszerű hálóőrré válni.

Kik a példaképeid a posztodon?
Az előző szezont Keylorral és Thibaut-val töltöttem el. Nagyon jó volt a kapcsolatunk, és igazán hálás vagyok, hogy mellettük lehettem. Mindketten fantasztikusak, akiktől rengeteget tanulhat az ember. Igyekeztem minden egyes mozdulatokat megfigyelni.

Luca Zidane milyen kapus?
Önmagadat elég nehéz jellemezni. Karakteres személyiségem van, ami a pályán is meglátszik. Emellett fürge vagyok, jól oldom meg az egy az egy elleni helyzeteket, és lábbal is be tudok kapcsoldódni a játékba. Ez minden.

Miért lettél pont kapus, mikor az édesapád a futballtörténelem egyik legjobb támadó játékosa?
Ezt a kérdést néha én is felteszem magamnak. Igazából Enzo hibája az egész. (nevet) Mikor kisgyerekekként fociztunk, mindig beállított engem a kapuba. Ő volt az idősebb, nem ellenkeztem. Aztán meg mondogatta, hogy milyen jól védek. Mindenesetre nem szeretem, mikor az édesapámmal hasonlítanak össze, és mivel két teljesen különböző poszton játszunk, igazából értelme sincsen párhuzamot vonni közöttünk.


Az első edzésen

Feladtad, hogy olyan sikeres legyél, mint ő?
Egyáltalán nem. Mindig is hangsúlyoztam, hogy csodálom őt, ahogy minden fiú csodálja az apját. Tisztában vagyunk vele, hogy mit ért el játékosként. Ahogy mondtam, büszke vagyok a családi névre, de Lucaként szeretnék sikeres lenni.

Ezt értsük úgy, hogy a vezetékneved lehúz téged?
Nem, de egyszerűen nincs értelme apát és fiút összehasonlítani, ha futballról van szó. Mindenki a saját sorsának kovácsa.

Három testvéred van. Ki közületek a legjobb?
Nem tudnám megmondani. Abban biztos vagyok, hogy én vagyok a legrosszabb.

Amikor otthon fociztok, szoktatok vitázni?
De még mennyire! Rengeteget civakodunk. Bunyóig általában csak azért nem szoktak fajulni ezek az esetek, mert édesapánk ott áll mellettünk mint bíró. Persze azért nem vesszük annyira komolyan, mint a valódi meccseket.

Mit mondott neked az édesapád, amikor közölted, hogy távozni szeretnél?
Én hozom meg a döntéseimet, de azt tanácsolta nekem, hogy jöjjek a Racinghez. Azt mondta, hogy ő akkor boldog, ha én is az vagyok.

És ő boldog a Real Madridnál?
Ez számára valami megfoghatatlant képvisel. Nagyon erősen kötődik a kluboz, és boldog, hogy a világ legnagyszerűbb egyesületénél dolgozhat.

Mit éreztél, mikor visszatért a Real Madridhoz?
Örültem neki. Ez a boldogsági viszony fordítva is működik: ha ő örül, akkor örül az egész család is. Mind egyetértettünk abban, hogy jó döntést hozott.

Mit gondolsz az átigazolási pletykákról? Szüksége van Pogbára?
Ebbe nem szeretnék belemenni, ez az apám és a klub dolga.

Elégedett a jelenlegi keretével?
Igen, nagyon is.

És mi a helyzet veled? Elégedett vagy ezzel a „kalanddal”, amit a Real Madrid jelentett?
Abszolút. Nagyon jó a kapcsolatom az első csapat játékosaival, remekül éreztem magamat közöttük. Néhány korábbi csapattársammal és a klub dolgozóival is jó a kapcsolatom, elvégre mégiscsak 15 évet eltöltöttem ott. De most új vizekre kell eveznem.

Mi történt tavaly a csapattal? Mi volt a gyengélkedés oka?
Négy sikerekben gazdag szezon után törvényszerűnek mondhatunk némi visszaesést. Ez elkerülhetetlen, mert senki sem lehet örökké a csúcson. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a csapat most nagyon megerősödött, és ismét megpróbálnak minden trófáet elhódítani.

A Racing miért küzdhet a szezonban? Friss feljutóként egyelőre a bennmaradás kiharcolása tűnik reálisnak.
Igen, ez a klub elsődleges célja. Mindenképpen ki szeretnénk harcolni a másodosztályú tagságot a 2020/21-es szezonra is. Ez a fajta tapasztalat számomra is új lesz.

Te mivel járulhatsz hozzá a Racing Santander napi rutinjához?
Kemény munkával és elkötelezettséggel. Én mindig a maximumot nyújtom, illetve mindig igyekszek hű maradni önmagamhoz és a szerénységemhez.

Nem először kerül szóba a szerénységed…
Igen, ez nagyon fontos a családunkban. Így neveltek minket a szüleink. Az általuk átadott értékeknek köszönhetően lettünk azok, akik. Még ha kívülről nem is feltétlenül tűnik úgy, mindannyian nagyon szerények vagyunk, és két lábbal a földön járunk.


Hozzászólások

Tabella