Hogy megy a sorod a Besiktas másodedzőjeként?
Nos, ez is egy újabb tapasztalat. Örülök, hogy megtettem ezt a lépést és edzőként tovább fejlődhetek. Az itt eltöltött idő hozzájárul ahhoz, hogy jobb edzővé váljak, nekem pedig pontosan ez a célom. Igaz, hogy ez az idény nem könnyű vagy egyszerű, nem is úgy alakul, ahogy szeretnénk, de jól érzem magam.
Teljesen más egy utánpótlás csapat edzői posztja és egy olyan top klub segédedzői szerepköre, mint a Besiktas?
Igen, az. Amikor egy utánpótlás együttest irányítasz, persze győzni akarsz, de arra koncentrálsz, hogy a játékosaid futballistaként fejlődjenek. Azt akarod, hogy profi játékos váljon belőlük, de itt már mindenki profi. Tudtam, hogy egy nagyon fontos klub került az utamba. Természetesen a Besiktas nem a Real Madrid, de Törökországban minden trófeáért harcban áll. Tudtam, hogy nehéz lesz, ha a dolgok esetleg nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk. A török bajnoki címért nem lesz könnyű harcolni, figyelembe véve, hogy milyen játékosok játszanak ebben a ligában. Mindenesetre egész jó tapasztalataim vannak, boldog vagyok a Besiktasnál.
Ismerted a török bajnokságot, a szenvedélyt, ahogy a futballt megélik Törökországban. Ismerted a Besiktast, így nem lepett meg semmi, igaz?
Tudtam, hogy milyen nagyok lesznek az elvárások, ez is ösztönzőleg hatott rám, amikor a jövőmről döntöttem.
Milyen szintű kihívásnak értékeled?
A legmagasabb szintűnek, több okból is. Az utánpótlásból ugrottam át a profi futball világába. Egy másik országba jöttem, és bár ismertem Törökországot, mégis minden teljesen más itt. Egy olyan csapatnál vagyok, melynek játékosai nem ismertek engem, ez is nehezítő körülmény, ráadásul ott a nyelv is. Ők már régóta együtt dolgoznak, én pedig most érkeztem. Mindezek miatt óriási kihívás, de nagyon tetszik. Teljesen erre koncentrálok és minden olyan dologra igyekszem felkészülni, ami edzőként várhat majd rám.
És megpróbálsz túljutni a nehéz pillanatokon, mivel a környezet nem volt a legideálisabb.
Nem volt egy sima idény az eredmények és a játék miatt sem. De a klub szintjén sem. Kemény év volt, de nem panaszkodom. Amikor 2010-ben megérkeztem ide, megfigyeltem, hogy hogyan dolgoznak, és tudtam, hogy most sem lesz másként. Nem panaszkodom, mivel azt csinálom, amit szerettem volna, ráadásul egy olyan fontos klubnál, mint a Besiktas.
Most, hogy magad mögött hagytad a gyerekekkel való foglalkozást, profi játékosokkal állsz kapcsolatban, nagyon különbözik a játékoslét az edzőitől?
Igen. Játékosként magaddal foglalkozol, a helyzeteddel, azzal, hogy hogyan edzel, kiválaszt-e az edző vagy nem. Most már azon aggódsz, hogy a 24-25 játékos jól teljesít-e és a legjobb formáját hozza-e. Tudod, hogy mindenkinek megvan a maga személyisége, a játékstílusa, különböző országokból érkeznek, más-más kulturális környezetből, ezek pedig bonyolítják a helyzetet. Tudnod kell kezelni ezeket a dolgokat, ezért is fontos, hogy a megfelelő emberekkel vedd magad körbe az edzői stábban. Egy edző magán hordja a teljes idény terhét, ami nem könnyű.
A játékosok többször tévednek, mint gondolnák?
Mindannyian tévedünk. Az viszont tény, hogy ők mennek ki a pályára. Ők azok, akik elérik, hogy a csapatnak jól vagy rosszul megy. Ebben az értelemben hatalmas felelősség van rajtuk, ami az edzőre is igaz. Ha rosszak az eredmények, végül mindig az edzőt veszik elő. A felelősség és az elkövetett hibák a nap végén közösek.
Most, hogy a másik oldalon vagy, van olyan, amit játékosként másképp csináltál volna?
Nem tudom, mivel most már mindent teljesen más szemszögből látok. Egy játékos sosem képzelheti magát egy edző helyébe. Nem élheti át azt, amitől egy edző szenved, vagy amit élvez. Nagyon nehéz elképzelnie egy játékosnak, hogy milyen az edzői lét. Akkor realizálod, hogy egy edző milyen fontos egy klub és egy csapat számára, ha vége a karrierednek és átállsz a másik oldalra.
Edzőként nagyon nehéz valami olyan jót csinálni, mint a híres sarkazásod a Riazorban, igaz?
Lehetetlen. Annyit tehetsz, hogy a csapatod visszaad abból valamennyit, amit te szerettél. Ezt el lehet érni. Igaz, hogy kellenek hozzá olyan játékosok, akik kicsit hozzád hasonlóan tekintenek a futballra. Az utánpótlásban, amikor azt láttam, hogy a csapatom jól játszik és olyan dolgokat tesz, amit akartam, akkor azt nagyon élveztem.
Mikor jöttél rá, hogy edző akarsz lenni?
Amikor a Real Madrid utánpótlás csapatát irányítottam. Amikor segédedző voltam, rossz időszakom volt, mivel szeretek döntéseket hozni, segédedzőnek lenni pedig több mint nehéz.
Most, hogy egy profi csapat stábjában vagy, ahol több évet töltöttél el játékosként, emlékszel még arra, amikor gyerekként játszani kezdtél, illetve a szüleid és a családod által meghozott áldozatokra?
Hála Istennek megérte. Még ha nem is jutottam volna el egy profi csapatig, akkor is megérte volna. A Madrid akadémiáján csodálatos, különleges pillanatokat éltünk meg. Amikor a profik közé kerülsz, minden megváltozik, mérhetetlen öröm jár át. Az álmodat élheted meg. Ráadásul eléred azt a pillanatot, amikor mindenki, a családod, amely átsegített a nehéz pillanatokon, megkapja a jutalmát, kiélvezheti az eredményt.
Rengeteget törődtél a szüleiddel, amióta eljutottál a legmagasabb szintre.
Hatalmas köszönet jár nekik azért, amit értem tettek. Visszaadtam nekik, amit ők nyújtottak nekem, a rengeteg szeretet és azt, hogy mindig gondomat viselték. Voltak pénzügyi gondjaik. Tudtam ezt, de akkor is mindig mellettem voltak, mosolyogva segítettek. Szerencsére amint tudtam, ezt viszonoztam. Úgy éreztem, hogy tartozom nekik, mivel mindent nekem adtak. Volt rossz időszakuk, én pedig azt akartam, hogy élvezzék az életet. A legnagyobb örömmel tettem, boldog vagyok emiatt. Ez olyan dolog, amit mindig magammal viszek. Elértem, hogy a szüleimnek jobb élete legyen.
Milyen értékeket adsz át a gyermekeidnek?
A gyerekek támogatnak. Tudják, hogy milyen nehézségekkel jár az edzői pályafutás. Nehéz munka ez, mivel sosem tudhatod, hogy meddig dolgozhatsz egy csapatnál. Ez pedig különösen nehéz, ha idősebb gyerekeid vannak, akik már beilleszkedtek egy bizonyos helyre. Kevesebbet látom őket, de a szeretet töretlen. Mindig szeretném őket látni.
És ott a pici hatéves, aki már majdnem beszél törökül.
Ő itt van velünk és igazság szerint jobban beszél törökül, mint az apukája.
Milyen az élet Isztambulban?
Nagyon jó itt élni. Egy csendes környéken élünk, az iskola itt a szomszédban, az edzőközpont a közelben van, nem panaszkodhatunk. Ez egy olyan város, ahova el kell jönni, amit meg kell ismerni és ki kell élvezni. Csodás.
Ki szoktál menni a Nagy Bazárba vagy az Hagia Szophiához?
Sapkában, napszemüvegben. És megpróbálom takarni a tetoválásaimat, mert azokról ismernek fel legkönnyebben. (nevet) Az emberek nagyon kedvesek és tisztelettudók.
És ha veszít a csapat?
Mindent nagyon szenvedélyesen élnek meg, a győzelmet és a vereséget egyaránt. Ez olyasmi, mint a Bernabéuban. Van egy szurkolói bázis, amely nagyon szereti a győzelmeket, ez pedig jó a játékosoknak, motiválja őket. Tudják, hogy mindig a maximumot kell nyújtaniuk.
Először játékosként, majd segédedzőként a Besiktasnál…
Már akkor is elmondtam, amikor elhagytam a Real Madridot. Fejlődnöm kellett, vezetőedző akarok lenni, ez a célom a következő idényre. Hogy hol? Nem tudom. Boldog vagyok itt, de sosem tudhatjuk, hogy mi fog történni.
Ha már a Bernabéu szurkolóit említetted, micsoda szenvedés ez az idény, igaz?
Madridistaként velük együtt éltem meg. Nehéz idény ez, néhány csodálatos európai év után. Ezek ciklusok, amelyek szükségszerűen bekövetkeznek. Szerintem vannak játékosok és mások is a klubnál, akik ezt megmondták előre. Nem lehetett tudni, hogy ez a szezon lesz, vagy a következő. Végül ez lett, most pedig nyugodtnak kell maradnunk és a lehető legjobb megoldást kell megtalálnunk.
Te is tapasztaltál hasonlót játékosként.
A Real Madrid mindig feláll. Bizonyos dolgokhoz kell csak hozzányúlni. Nem tudom, hogy a játékosokat kell-e motiválni, vagy egy valamivel versenyképesebb keretet kell felépíteni a következő idényre ahhoz, hogy mindenért újra harcban lehessünk. Egyértelmű, hogy a Real Madrid tudja, hogy változtatnia kell, és biztos vagyok abban, hogy meg is teszik. Minden játékos álma a Real Madrid, nem gondolom, hogy sok problémájuk lenne. A Real Madridnak játékosokat kell igazolnia, meglátjuk, hogy mit kérnek cserébe.
A piac teljesen megőrült.
Valóban. Nem tudom, hogy meddig fog ez még menni. Nem csak az átigazolási díjak, a fizetések is. Ha ennyit fizetnek, akkor az azért van, mert muszáj. Ez biztos.
A mostani szezonban történteket figyelembe véve gondolod, hogy téged is kinevezhettek volna a Real Madrid edzőjévé?
Egyértelmű, hogy nagyobb eséllyel indultam volna, ha még ott lettem volna, de nem szeretek visszanézni a múltba. Nincs értelme. Teljesen elégedett vagyok a döntésemmel, hogy ide jöttem. Nagyon jót tett nekem, hogy megtapasztalhattam, milyen egy top csapat edzőjének lenni és ilyen körülmények között fejlődni.
Számítottál rá, hogy újra Zidane lesz az edző?
Meglepett, de egyértelmű, hogy Zidane nagyon jó munkát végzett a Real Madridnál, a csapat pedig kényes helyzetben volt. A barátság, ami Florentino és Zidane között van, szintén segítette a dolgot. Ha ez a jó a Real Madridnak, akkor mi madridisták örülünk a visszatérésének.
Szükséges egy teljes átalakítás?
Az alapok megvannak. A Real Madrid még mindig a BL címvédője. Igaz, hogy a piac olyan, amilyen, így sok igazolást nem lehet véghez vinni. Van idejük eldönteni, hogy mire van szükségük, felmérni, hogy milyük van és kitalálni, hogy kit akarnak megtartani.
Sok madridista mondja azt, hogy Guti egy napon a Real Madrid edzője lesz. Továbbra is törekszel erre?
Persze. Mindig ezt mondtam. A Real Madrid kispadja a maximum, amit elérhetsz, játékosként is ez a klub a csúcs. Nagyon nagy dolog lenne egyszer odáig eljutni. Tudom, hogy sok dolgot kell még elérnem ahhoz, hogy ez megtörténhessen, de játékosként sem volt ez másként. Nem félek ettől. Most csak azt szeretném, hogy legyen lehetőségem jól végezni a munkámat, ismertté váljak ennek köszönhetően és folyamatosan fejlődjek.
Már tudják, hogy milyen Guti, az edző, nem igaz?
Most elégedett vagyok a megtett lépésekkel. Még van egy utolsó, ami egy profi csapat irányítása. Erre várok, izgatott, elszánt vagyok, remélem, hogy már ezen a nyáron meg fog történni.
Milyen játékot szeretnél látni a csapatodtól?
Olyat, ami tükrözi, hogy én milyen játékos voltam. Igaz, hogy sokszor nem lehet így játszani, hiszen a játékosokhoz kell idomulni. Ha az lenne, amit én szeretnék, akkor szeretném, ha valami hasonlót látnék ahhoz, ahogy én mozogtam a pályán. Ha nem, akkor alkalmazkodnom kell. A nagy edzők ezt teszik. A célom az, hogy vezetőedző legyek. Nem beszélek a Real Madridról vagy bármely más nagy klubról, mert ez nagyon távol van és nehéz kérdés. Nevet kell szerezned ahhoz, hogy előrelépj.
De a Guti elég nagy név.
Sokan emlékeznek még Gutira, a játékosra, de annak vége volt akkor, amikor szögre akasztottam a stoplist. Most már más ember vagyok. Még mindig Gutinak hívnak, de már teljesen más életem van, remélem, hogy valaki megadja nekem a lehetőséget, hogy vezetőedző legyek.
Anno az nehéz döntés volt?
Nagyon. Mindig szerettem nagy döntéseket hozni, ha pedig nem lehet… Emlékszem, hogy végig kellett mennem azon, hogy másodedző legyek, gyerekekkel dolgozzak, fejlesszem magam.
Az üzeneted átment a játékosoknak?
Igen, át. Úgy kezelem őket, ahogy én is szerettem volna, ha néhány edző kezel. Azt láttatom velük, ami a legjobb a számukra és a csapat számára.
Mik egy edző határai?
A legjobb edző az, aki a nehéz pillanatokban jól kezeli a csapatot, a jó pillanatokban pedig kicsit félreáll és hagyja, hogy a játékosok learassák a babérokat.
Hogy tudsz 24 embert menedzselni úgy, hogy csak 11 játszhat?
A játékosok tudják ezt. Igaz, hogy néhányan jobban, néhányan rosszabbul érzik magukat. Kell egy háttércsapat, akik segítenek a játékosokkal való kommunikációban. Egy edző nem tud mindig ott lenni velük. Ez rendkívül fárasztó.
Senki nem kételkedik a Real Madrid iránti vonzódásodban, hiszen játékosként egyetlen csapat ajánlatát sem fogadtad el még akkor sem, ha más játékosok érkeztek a posztodra.
Minden, amit játékosként el kellett szenvednem, hozzájárult ahhoz, hogy el tudjam képzelni, milyen edző lehetek. Hiszek magamban, hiszem, hogy jól tudom végezni a dolgomat. Kemény lesz, hiszen az emberek fejében még a játékos Guti van, nem az edző Guti, pedig már hat év eltelt azóta. Jól fog menni, biztos vagyok benne. Ki tudja, lehet, hogy még egy másik csapat kapcsán is fogunk beszélgetni.
Nekem tetszik az ötlet, hogy mindig Guti maradj.
Igen, mindig az leszek. Mindenkinek azt mondom, hogy hívjon Josénak, szeretem, de semmi gondom nincs a Gutival sem, ezért is leszek mindig Guti. És persze José. (nevet)
Cristiano vagy Messi?
Mindkettő. Igaz, hogy nemrég Twitteren azt írtam, hogy Messit választanám, de nagyon nagyra tartom azt, amit Cristiano csinál. Nagyszerű játékos. Messi tehetségesebb, Cristiano igazi gólvágó, ambiciózusabb, ő felépítette saját magát. Csodálatos, hogy a Messi-érában képes volt öt Aranylabdát megnyerni. Rendkívül fontos játékos volt, ahogy azt a Real Madridban is megmutatta.
Gondoltad volna, hogy ennyire hiányozni fog a Real Madridnak?
Nagyon fontos szereplője volt a csapatnak, mindenekelőtt a góljai miatt. Kiváltképp nagy meccseken. A Real Madridnak nagyon hiányzott Ronaldo.
