Marcelo: Mindig libabőrös leszek, ha eszembe jut a Cibeles

Marcelo a Mahou által szervezett „Encuentro Cinco Estrellas” elnevezésű szponzori eseményen vett részt, ahol interjút adott az őt kérdező újságírónak. A beszélgetés során szóba jöttek régi emlékek, illetve Vinícius Jr.

„Az elmúlt hat évben kapitány voltam. Számomra ez óriási büszkeség és egyben hatalmas felelősség. Azt a feladatot kaptuk, hogy a Real Madrid nevét a sportág csúcsára helyezzük, állandó jelleggel, de ezt imádom.”

„Minden játékos, aki érkezik a csapathoz, meleg fogadtatásban részesül a többiek által. Igazi összetartás van, olyanok vagyunk, mint egy család. Az érkezésem után megtanították, hogy hogyan tiszteljek másokat. Most már nagyon régóta vagyok itt, sok embert láttam érkezni és távozni, de a hangulat mindig nagyszerű volt és megvolt az egység. Az új srácokon mindig érezhető, hogy meg vannak illetődve, amikor felfogják, hogy a Real Madridban játszanak. Nem elég csak eljutni idáig, mindent meg is kell tenni ezért a címerért.”

„A Cibeles mindig nagyszerű emlékeket idéz. Segít, hogy az emberek közel érezzék magukat a játékosokhoz és a Real Madridhoz. A legutóbbi néhány alkalommal kedves volt Sergio Ramostól, hogy felhívott magával az emelvényre. Rengeteg csodás emlékem van arról, amikor feltesszük a sálat a szoborra a Cibelesen. Mindig libabőrös leszek, ha ezek eszembe jutnak.”

Marcelo

„A legkeményebb percek számomra a mérkőzések előtti beszédeket megelőző pillanatok. Idegörlő tíz vagy tizenöt perc ez. De ha meglátod az embereket a stadionban, az extra motivációt jelent, amire úgy kell reagálnod, hogy minden tőled telhetőt megteszel a pályán.”

„Vinícius 16 évesen egy évet játszott Braziliában. Már kicsit érettebben érkezett ide, de mindenben segítem, amiben csak tudom. Nagyszerű srác, mindent magába szív. Amit csak meg lehet tanulni, azt meg is akarja. Spanyolul is tanul, mert jól akarja kifejezni magát. Elmondhatjuk róla, hogy egy olyan srác, aki igazán vágyik valamire, ezt pedig nagyon jó látni. Ha olyannak próbálsz segíteni, akit ez nem érdekel, az időpocsékolás, de vele teljesen más a helyzet.”

„Mindig Roberto Carlos volt a példaképem, véleményem szerint még mindig ő minden idők legjobbja. Nagyon sokat segített nekem, amikor megérkeztem ide. Egy olyan helyre jöttem, ahol a példaképem játszott a posztomon, aki tényleg foglalkozott velem, ő szokott haza fuvarozni, ez pedig nem megszokott dolog a fociban.”

„Az első gólomat a Sporting Gijón ellen szereztem. Különleges volt, mert már voltak előtte is kapura lövéseim, sok meccset játszottam. Egyre közelebb kerültem a gólhoz, de nem érezhettem át, hogy milyen a Real Madridban gólt szerezni. Csodás nap volt. A kisfiam, Enzo már majdnem megszületett, neki ajánlottam a gólomat. A gól, amit a legjobban élveztem és amit a leginkább megünnepeltem, az a tizenegyes pontról szerzett találatom volt a Tizenegyedik megnyerésekor. Ez volt az, ami a legnagyobb mértékű feszültséget szabadította fel belőlem.”
 

Forrás: realmadrid.com
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK