Csapatok
Atlético Madrid (5)
Santiago Solari és kiscserkészei a mai osztálykiránduláson meglátogatták a Wanda elnevezésű (csont)zeneakadémiát, ahol egy legfőképp hentesek és húsárubolt tulajdonosok alkotta csoportnak tartottak előadást a művészetről és a hangszerek kezeléséhez szükséges precizitásról. A vendégelőadást páratlan siker övezte a jelenlévők között, akik csak megbénulva tudták figyelni a létesítményben csak nagyon ritkán megjelenő eleganciát.
Real Madrid (9,5)
Ez azért már közel járt a csillagos ötöshöz. Nemcsak maga a meccs volt kifejezetten élvezetes, hanem a Real Madrid teljesítménye is – kétségkívül az idény egyik legjobb teljesítménye Solari fiaitól, akik igazán csapatként voltak erősek ma délután. Mindenki fegyelmezetten tette a dolgát, mindenki kint hagyta a szívét a pályán, és ennek meg is lett az eredménye: rég nem látott siker az ősi rivális otthonában. Nem sok pillanatig volt kérdés, hogy melyik a jobb csapat a mai napon, hiszen a hazaiaknak csak momentumaik adódtak. A 10 pont ugyan a kapott gól (amit egyébként szabálytalanság előzött meg, csak hát hiába a VAR, ha épp azt a funkcióját nem látja el, amiért egyébként létezik…) és a Morata meg nem adott gólja előtti rövidzárlat miatt most elmarad, ám így is rettentően büszke vagyok a csapatra. Az elmúlt hetek jó formája tehát nem véletlen, hiszen az igen komoly erőpróbákon is jól helytáll eddig Solari gárdája. A sorsdöntő február ezidáig jól alakul, remélhetőleg ez erőt és motivációt ad a folytatáshoz. Mossuk le egy brutális tavasszal a több mint felejthetőre sikeredett őszt!
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Casemiro (9)
Mindig is imádtam a brazil játékát azokon a mérkőzéseken, amikor kell valaki a Real Madridba is, aki rendet tud tenni a pályán. Aki képes az ellenféllel szembefordítani annak saját fegyverét. A tank ma is tankként járt-kelt a pályán, ám csak akkor volt kellőképp durva, amikor arra tényleg szükség volt. Mindemellett övé volt a pályán a legtöbb labdaszerzés (7), és bár voltak elrontott passzai, nagyon fegyelmezetten tette a dolgát az előrejáték során is. A gólja pedig… mi mást mondhatnék, megkoronázta az amúgy is kiváló teljesítményét.
Thibaut Courtois (5)
Nem volt egyszerű dolga a fogadtatás miatt – a hazai szurkolók még plüss patkányokat is dobáltak irányába –, de ez nem lehet mentség a meglehetősen halvány teljesítményére. Ami engem illet, a Navas-Courtois csatát már elengedtem, nem szeretnék egyikük mellett vagy ellen sem érvelni, de bőven van olyan kritika a belgát illetően, ami megállja a helyét. Erősségei közé tartozik, hogy páratlan módon képes bravúrokat bemutatni a vonalon állva, viszont legalább ilyen gyenge a kijövetelekben. Griezmann góljánál a lábai között ment be a labda – itt megjegyezném, hogy talán Gordon Ramsey-nek sincs annyi köténye, mint ahányat a belga már kapott pályafutása során –, majd Morata meg nem adott találatánál is teljesen érthetetlen módon futott ki a kapuból. Sokszor érzem azt, hogy a kellő kommunikáció sincs meg közte és a védelem között. Szó mi szó, nem ez volt az idei legerősebb meccse, és bár alapvetően – a maitól eltekintve – stabil a teljesítménye, az igazán nagy bravúrokkal az szezon eleje óta adós.
Dani Carvajal (8)
Harciasan, becsülettel küzdötte végig a 90 percet, vitte előre a szíve, pedig kapott igazán nagy csomagokat a hazaiaktól. Már a kezdőkörben, a mérkőzés kezdete előtt látszott az arcán a mérhetetlen koncentráció és elszántság. Ezért is imádjuk őt. Jól oldotta meg a nehéz szituációkat is a jobbon, és védekezésben jól működött a kémia közte és Lucas között. Ja, és övé volt a legtöbb kulcspassz a vendégek közül.
Sergio Ramos (7,5)
Rendkívül fegyelmezetten, a kétes szituációkat szándékosan kerülve játszotta végig a meccset a kapitány, amiért nagyon büszke vagyok rá. A büntetőjét nagyon precízen végezte el, ráadásul hátul is stabil volt, két hibát azonban feljegyezhettünk esetében: Griezmann gólja előtt ő ragadt be, így a francia lesre játszatása sikertelenül végződött, majd Morata meg nem adott góljánál is ő tévesztette szem elől a spanyol támadót. Ha ez nem lett volna, joggal pályázott volna a meccs legjobbja címre is, ám két ilyen hiba akár végzetes is lehetne.
Raphaël Varane (7,5)
Kevesebbet volt játékban, mint Ramos, a levegőben viszont megint ő volt az úr – igaz, ez legalább annyira érdekes tény, mint a megállapítás, miszerint a fű zöld. Nagyban hozzájárult viszont ahhoz, hogy a hazaiak csak elvétve tudjanak eljutni Courtois kapujáig.
Sergio Reguilón (8)
Carvajalhoz hasonlóan jó munkásember az ifjú spanyol, de nemcsak a játékukban hasonlítanak egymásra: Sergióban közel akkora madridista szív dobog, mint honfitársában. Faragták őt is becsülettel, sőt egyszer még a fotósokon is átesett, ám egy pillanatig sem hátrált meg, becsülettel brusztolta végig a madridi derbit. Casemiro után övé a második legjobb statisztika a labdaszerzések számát tekintve. A kezdőcsapatba kerülést nemcsak Marcelo pocsék formájának, hanem saját maga hétről hétre nyújtott kiváló teljesítményének is köszönheti. Ma sem vallott kudarcot.
Toni Kroos (7)
Igazán extrát nem tett le a német az asztalra, viszont játékával stabilizálta a középpályát és jól mozgatta a társait. Nagy szerepe volt abban, hogy az Atléti agresszív letámadásai ellenére a kritikus területeken a csapat nem, vagy csak nagyon ritkán veszített labdát. Éppen ez tette őt és Lukitát a világ legjobbjaivá az elmúlt években, és az sem véletlen, hogy az ő formajavulásukkal nagyjából egy időben érkezett meg a csapat felemelkedése is.
Luka Modrić (8)
Több szép megmozdulása volt, mint társának, ettől függetlenül minden fent említett szó igaz rá is. Igaz, hogy nem volt annyira látványos, mint amikor közvetlenül Benzema mögött kap lehetőséget, a Kroosszal való kapcsolata és partnersége viszont ellehetetlenítette a hazaiakat a középpályán. Az már csak hab a tortán, hogy egyetlen alkalommal feledkeztek meg róla igazán, és akkor is gólpasszt adott.
Vinícius Jr. (8,5)
Szertelen? Igen. Pontatlan? Igen. De őszintén, ameddig ő okozza a legnagyobb problémát az ellenfelek védőinek, ez senkit sem érdekel. Egyszerűen lehetetlen felkészülni belőle, mindig képes valami újat előhúzni a tarsolyából. Fiatalos pimaszságának köszönhetően képes a védőket az őrületbe kergetni, akik végső elkeseredettségükben csak felvágni tudják. Ez történt ma is, a végeredmény pedig Ramos büntetőgólja volt. El sem merem képzelni, hogy mi válhat belőle a jövőben, ha javul a passzjátéka és fegyelmezettebbé válik a játéka.
Lucas Vázquez (6,5)
A munkamennyiségen kívül nehéz mást említeni vele kapcsolatban, de azt mindenképp fontos kiemelni, hogy Lemar leradírozásában neki is hatalmas szerepe volt. Bőven kapott védekező feladatot, aminek következtében kevesebbet tudott foglalkozni a támadásokkal, ám egyszer-egyszer azért így is odaért a kapu előterébe. Az már más kérdés, hogy még mindig a Super Bowl bűvöletében lehetett, hiszen lövéseinél leginkább a magasságra törekedett.
Karim Benzema (6,5)
Kevésbé volt látványos, valamint veszélyes a kapura, mint az elmúlt hetek során, de az összjátékokban azért így is fontos szerepe volt. Nem bánnám viszont, ha nem állna le, hiszen kemény hetek várnak a csapatra, de bízom benne, hogy a gólokat akkorra tartogatja, amikor azokra igazán nagy szüksége lesz a csapatnak.
Cserejátékosok
Gareth Bale (7)
Gyakorlatilag semmit sem csinált pályára lépését követően, ám az első alkalommal, amikor sikerült őt kiugratni, rögtön betalált. Góljainak számát akár meg is duplázhatta volna, ha a fejesét némileg jobban irányítja. Úgy vélem, ma így vette a legnagyobb hasznát a csapat, hiszen a padról beszállva, frissen, erőtől duzzadva lezárhatta a meccset.
Dani Ceballos és Mariano túl későn léptek pályára ahhoz, hogy értékelni lehessen a teljesítményüket.
Edzői teljesítmény
Santiago Solari (9)
Megmondom őszintén, hogy nem bíztam benne a kinevezését követően, hiszen egy olyan trénerről beszéltünk akkoriban, aki a Castillával is a kiesés szélére jutott a harmadosztályban. Azóta viszont napról napra egyre jobban kedvelem. Egyrészt azért, mert vannak tökei: nem mindenki merné kihagyni Bale-t és Marcelót is a kezdőcsapatból egy derbin, még akkor sem, ha vannak fiatalok, akik jobb formának örvendenek. Ő viszont megtette. Másrészt azért, mert újra családként kezd funkcionálni a csapat. Úgy tűnik, sikerült nyugalmat hoznia az öltözőbe. Én igazából Isco mellőzése miatt sem tudok haragudni rá, még akkor sem, ha néha nem értek egyet a spanyol jegelésével. Ma viszont akárhogy gondolkodtam, egyszerűen nem tudtam volna olyan forgatókönyvet mondani, amibe beleillett volna Isco ezen a meccsen. Solari döntései pedig végül őt igazolták. Tetszik az a hozzáállás, miszerint ha valaki nem áll be a sorba, vagy nem hajlandó megfelelően dolgozni, akkor azok kaphatnak lehetőséget, akik azt a munkájuk, és nem a nevük alapján érdemlik meg. Az pedig bónusz, hogy a mai meccsbe taktikai szempontból sem nagyon lehetne belekötni.
