Csapatok
Betis (6)
Kicsit olyan érzésem volt, mintha a Lopetegui-féle labdabirtokláson alapuló játékot láttam volna viszont az andalúzoktól, némileg fakóbb verzióban, kevesebb ötlettel, és pontatlanabb megoldásokkal a támadóharmadban. Mezőnyjátékban helyenként igen pofás megoldásokkal rukkoltak elő, szép háromszögelések, üres területekre befutások, beindítások, jellemzően a Real Madrid sebezhetőbb (bal) oldalán. A nagyobb probléma, hogy a támadások befejezését nem lehet kire bízni, hiszen Sanabria és a saját nevelésű Loren sem termeli nagyüzemben a gólokat, és az sem túl hízelgő, hogy a matuzsálemi korban lévő Joaquín még mindig a csapat egyik legveszélyesebb embere. A védekezésük is kissé szét volt esve a találkozó elején, a Benzema – Vinicius kettős jól mozogta be az üresen hagyott részeket, és a kevesebb védekező feladattal megbízott Modrić is jól lépett fel az akciókkal. A döntő gólban persze elévülhetetlenek Ceballos érdemei, de Pau López rosszul felállított sorfala is fontos összetevője a Betis pontvesztésének.
Real Madrid (6)
Teljesen váratlan húzás volt Solaritól a 3-5-2, ami a csapaton meg is látszott, hiszen inkább küzdelmes volt ez a meccs, mintsem a játék dominált volna. A rendszer előnyein figurák, és csapatszintű esetek tekintetében kár is foglalkozni, egy új felállási forma elővétele esetén nem lehet rutinszerű megoldásokról beszélni, azokat elvárni. Ami a játékosok pozíciójából fakadó előnnyel tudott szolgálni az első játékrészben az az, hogy jó pár emberünk feladatköre változott némileg, ami bizonyos helyzetekben előnyt jelentett: Carvajal és Reguilón felfutásai bátrabbak lehettek a három belső védő, és a Casemiro – Valverde kettős jelenlétében, Luka szabadabb szerepkörben mozgott, és Vinicius is élt középen Benzemával egyetemben. Védekezésben az emberanyag mennyisége és az egész fegyelmezett zárások jelentették a reményt, de Canales helyzetét nem sikerült levédekezni, illetve volt egy-két elég merész lesreállítás, és váltás, amikből komolyabb probléma is lehetett volna, ha a Betis kevésbé impotens. Viszont induljunk ki abból, hogy sosem látott kezdővel és taktikával, a hajrában szerzett góllal komoly ajándék ez a győzelem egy nehéz pályán. Védekezésben tényleg komoly melót tettek le a srácok, amiért jár a dicséret, és talán lesz ez jobb az offenzívát illetően is.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Vinicius Jr. (8)
Ha ez a srác a pályán van, sosem okoz csalódást. Rögtön a találkozó elején a húsdarálóba került felvágottként, majd jó párszor földre vitték, egy ideig lent is maradt az egyik ilyen ütközést követően. De a brazilt nem hátráltathatja megfázás, se fájdalmak, hogy focizzon, játsszon és varázslatot vigyen egy alapvetően csak megfelelő alkoholmennyiség bevitelével elnézegethető mérkőzésbe. Az első gól előtti akcióban is kulcsszereplő volt, és állandó fenyegetést jelentett sprintjeivel, megindulásaival, és visszafutásaival (négy szerelése holtversenyben a legtöbb volt a teljes mezőnyben). És ez még csak a kezdet. Megfelelő játékidő mellett ez a kölyök szárnyalhat – de az egyértelmű hogy még csiszolni kell ezt a gyémántot, legalábbis a szertelenségén, és a hirtelen felindulásain mindenképpen változtatnia kell. A képességei megvannak, hogy klasszis futballista váljon belőle.
Keylor Navas (7)
Mivel jómagam azon kevesek közé tartozom, akik inkább Courtois-t favorizálják a kapuban, megtehetném, hogy előveszem a Costa Rica-i kapusunkat a köténygólért, csak egyrészt ez merőben ostoba gondolat volna (mivel a kihagyó védelem, és a szerencsésen eltalált labda is hamarabb lehetne említhető), másrészt azonban, ha a belga kap ilyet, sajnos tele lett volna vele a kommentmező, ami durván kettős mérce. Két remek képességű kapusunk van, de mi otthonról, egy képernyő elől meredve kell hogy méregessük a micsodánkat olyan dolgokon, ami nem csak hogy rajtunk kívül áll, hanem teljesen ellentétes azzal a szellemiséggel, hogy a csapat sikere kell, hogy elsődleges legyen. Mert el lehet menni ebbe az irányba, hogy valaki „Navas-drukker”, vagy „Courtois-fan”, és lehet szorítani azért, hogy a másik lesérüljön, vagy bakizzon, vagy akár kétesen, de inkább negatívan jöjjön ki egy helyzetből, én magam azért megmaradnék a csapat szurkolója, és javaslom a szurkolótársaimnak is, hogy kicsit kevesebb indulat, düh, trágárság és gyalázkodás, és inkább erőltessük a normális vitakultúrát, az építő jellegű kritikai észrevételeket, és a Real Madridnak való szurkolást a nehezebb időszakokban, mérkőzéseken is, mert különben pont egy rakás idióta tízéves divatdrukkernek tűnik a hozzászólók egy jó része, mondjuk egy külső szemlélő szemszögéből. Nem akartam szegény Keylor értékelését ennyire megnyújtani, de ezt le kellett, hogy írjam, és ezt éreztem megfelelőnek. Egyesünk egyébként nem zárt rossz meccset, egy ziccert kellett magabiztosan fognia, amúgy remekül együtt élt a játékkal.
Dani Carvajal (7)
Támadásban rendkívül felszabadult volt a rendszer által definiált pozíció adta előnyökből, és rendületlenül lépegetett fel az akciókkal, éppen a gól előtti szituáció esetében is. Horvát kollégájának egy sörrel azért jön, hiszen rengetegszer lépett ki jobbra fedezni (és ugyanez igaz Valverdére, akinek talán még nehezebb dolga volt Reguilónnal). A presszinget is élvezte, egész az ellenfél tizenhatosáig ment, és támadta le lendületesen a hazaiakat. Neki nagyon jót tesz a versenyhelyzet, hiszen Odriozola érkeztével korántsem olyan biztos a helye, mint mondjuk Danilo, vagy Achraf mellett.
Sergio Ramos (7)
A szokásos kemény és határozott fellépés, némileg több segítséggel maga mellett. A védekezés szervezése ezúttal alaposabb igénybevétel lehetett, tekintve hogy a mérkőzés jelentős részében a Betis birtokolta a labdát (mindezt pofátlanul a mi térfelünkön), de hellyel-közzel sikerült megoldani, bár ehhez néha kellett a szerencse is (egy-két les tényleg csak centiken múlott), illetve hogy a Betis nem bírta befejezni az akciókat. A hazaiak gólja előtt némileg felelőtlenül lépett ki a védelemből, de a társak ugyanúgy hibáztak.
Raphaël Varane (6,5)
Számomra kissé láthatatlan volt, de az egy belső védőnél nem akkora probléma. Elfejelgetett pár labdát, a labda is alig volt nála. A gól előtt azonban ő tartotta játékban Canalest, amit a VAR is kiszúrt, így egy ideig egálban voltak a felek.
Nacho (7)
Őt tökmindegy hova teszed hátul, elvégzi a rá szabott feladatot. Határozott volt a szereléseket illetően, és volt pár igen látványos és sikeres megoldása is (az oldalvonal mellett a támaszkodó láb mögött továbbhúzott labda egyszerűen beleégett a retinámba). Egyszerűen hihetetlen, hogy egy ilyen univerzális, és a klubhoz hűséges minőségi saját nevelést tudhatunk magunkénak immár évek óta.
Sergio Reguilón (5,5)
Ő volt a gyenge láncszem hátul, és sajnos ezt a Betis is érezte, különösen a második játékrészben. Rengeteg területet hagyott maga mögött, és könnyűszerrel lehetett elvinni mellette a labdát, ellenben támadásban nem volt rossz, neki is ízlett a presszing, és kiosztott két kulcspasszt is. Viszont ha őszinték akarunk lenni, semmivel nem voltunk előrébb védekezésben Marcelónál (sőt), ellenben támadásban sem kaptunk többet (sőt).
Casemiro (6,5)
Mondhatjuk azt, hogy jelenleg Llorentét pótolja? A visszatérésre hajtó spanyol ugyanis annyira meggyőző volt sérülése előtt, hogy a brazil középpályás helye igencsak megingott. Az én szememben továbbra is inog a helye, bár pozitívumként említsük meg a kiharcolt szabadrúgást, amiből aztán a győzelem is meglett. Viszont nekem még mindig túl sok a felesleges hentelés, az elmért helyezkedési problémák, és csapongó viselkedés az összjátékban (hol zseniális, hol buta megoldás), jobban szeretem a kiegyensúlyozottságot, bár vannak olyan meccsek, amikor egész egyszerűen nem lehet őt kihagyni a csapatból.
Luka Modrić (8)
Vinicius mellett nekem ő tetszett a leginkább. Szabadabban mozgott támadásban, mint bármikor ebben az idényben, és jutalma egy nagyszerű gól lett. Egy-két szemfüles indítást is láthattunk tőle, valamint háromszor szerelt, és rendkívül hasznos tagja volt a csapatnak védekezésben is azzal, hogy a szélre tolódva segítette a hátvédek munkáját.
Fede Valverde (6)
Van benne fantázia, de számomra még Viniciusnál is szertelenebbnek hat. Meg kell dicsérni őt is a védőmunkáért, de támadásban ennél többre van szükség, hiszen ő passzolt a legpontatlanabbul a csapatban, és azért az ajtó-ablak helyzetért is óriási kár volt egygólos vezetésnél.
Karim Benzema (7)
Csak visszakanyarodunk a félrecsúszott értékrendek ösvényére, és a rossz beidegződések mezején újfent észre kellene venni, hogy Benzema jelenléte mennyire lényeges volt az első félidőben. Viniciusszal remekül kiegészítették egymást, a francia elmozgásaiból sok terület nyílt a szélsők és a brazil tini előtt egyaránt, a konstans presszingekben komoly szerepet vállalt, nem mellesleg 93%-kal passzolt, ami holtversenyben a legjobb a mezőnyben, és a három kulcspasszára negyvenöt perce volt, amit egyik csapat játékosa sem tudott elérni rajta kívül ezen az estén. Ahogy lejött, és Cristo bekerült a helyére, nem is volt értelmezhető támadójátékunk. Talán ezen a meccsen jól lehet azt levezetni, hogy abban a halmazban, hogy Benzema nem szerez gólt, vannak részhalmazok, miszerint nem talált be, de hasznos tagja volt a csapatnak, vagy épp nem talált be, és még kutyaütő is volt. Utóbbira is akadt nem egy példa, de most egyértelműen az előbbit tapasztalhattuk, én legalábbis biztosan.
Cserejátékosok
Cristo (3)
Beállt, mint Józsi bácsi a sarki kocsmában a harmadik felestől, azán nagyjából a játéka is őt idézte. Mindenféle bántás nélkül abszolút nem a Real Madrid szintje, de még talán a spanyol első osztályé sem, ami nem az ő hibája ugyan, de azért ennél az utcáról betévedve is jobban kellett volna focizni.
Dani Ceballos (24)
Köszönjük azt az okos agyadat, és pontos lábadat, cuppantás a homlokodra!
Brahim Díaz (-)
Láthatóan élvezte azt a pár percet is, ami jutott neki, és igyekezett veszélyeztetni a jobbszélen.
Edzői értékelés
Santiago Solari (5)
Most erre mit lehet mondani? Rendkívül fura ez az egész meccs, meg úgy Solari helyzete is önmagában. Mert ezzel a csapattal nagyon nem lehetett mást csinálni, mint segget a betonhoz dörzsölve szenvedni, és csúszni a három pontért, de az öltöző kezelése hosszútávon rendkívül fontos lenne, és ez az Isco-helyzet is megoldásra vár, mert az vicc, hogy egy szellem hamarabb bemegy Benzema helyére, mint ő. Az első félidő az előzetes elképzelések mellett nem volt rossz, de a Cristo – Benzema csere nagy hiba volt, amire rá is ment a második játékrész. Hiába van Solarinak 2021-ig szerződése, nem érdemes úgy tekinteni rá, mint végleges megoldásra, tudja le valahogy ezt a szezont, aztán köszönjük meg neki, és keressünk egy minőségi menedzsert. Mert bárhogy is szerepel a csapat, nyárnál hamarabb elküldeni megint nem volna jó döntés – gondolom kevesen sírnák vissza az éppen felszabadult Mourinhót, ami valószínűsíthető következő lépés lenne egy túl hamar sikerült váltásnál.
