2019. June 26., Wednesday

Jesé: Bánom, hogy nem éltem a lehetőséggel a Real Madridnál

  • Zs. Csaba
  • Dec. 27, 2018, 12:09 a.m.
Jesé Rodríguez a Real Madrid utánpótlásbázisának egyik legnagyobb reménységeként érkezett az első csapathoz a 2013/14-es idény kezdetekor. A tehetségének köszönhetően a klub elmúlt két-három évtizedének legnagyobb gyémántjaként kiáltották ki. Az idény első felében, legfőképp Gareth Bale sérüléseinek köszönhetően meglehetősen sok játékperchez jutott, és bizony szerzett is felejthetetlen pillanatokat a madridisták számára. Amire azonban a kezdőcsapat kapujába ért, egy sajnálatos és súlyos sérülés keresztbe húzta számításait. A keresztszalag-szakadásból való hosszú felépülést követően sem önbizalma, sem a játéka nem idézte a korábbi énjét. Napjainkban Jesé nem tartozik az elit játékosok körébe, és bár papíron a Paris Saint-Germain játékosa, közel egy éve nem lépett pályára tétmérkőzésen, és hiába edz a PSG többi játékosával, nem tagja a párizsiak hivatalos keretének. Mióta aláírt a pénztől duzzadó egyesülethez, kölcsönszerződés keretében megfordult már a Las Palmas és a Stoke City csapatainál is, ám végül egyik klub sem kívánta véglegesíteni a kontraktusát. A minap az AS munkatársának mesélt arról, hogy min ment keresztül az elmúlt évek, hónapok során.

Hogy vagy?
Hogy őszinte legyek, nagyon hiányzik a futball. A lehető leggyorsabban játszani szeretnék. Minden egyes nap várom, hogy megnyíljon az átigazolási piac. Fizikai értelemben véve jól érzem magam, sokat edzek.

Emlékszel még az utolsó mérkőzésedre?
Azt hiszem, közel egy éve lehetett… Nem tudom, talán áprilisban. Azt tudom, hogy sok idő eltelt már azóta, hogy végig játszottam egy teljes meccset. Nem emlékszem pontosan a dátumra, rég volt.

Nehéz lehet megélni, hogy labdarúgóként nem játszol.
Nagyon nehéz. Kemény időszakon vagyok túl, de próbálok a pozitív dolgokra koncentrálni a negatívak helyett. Olyan ez számomra, mint egy pszichológiai edzés, ami rámutat arra, hogy mire is van szükségem az életben és a labdarúgásban. Most olyan emberek vesznek körül, akiket nagyon szeretek. Sokat változtattam a szokásaimon is.

Pontosan mi változott?
Például a baráti köröm. Azt hiszem, volt néhány baráti kapcsolatom, melyeknek negatív hatásai voltak. Ezeket eltávolítottam az életemből, és közelebb kerültem a családomhoz. Amikor folyamatosan játszol és utaznod kell, akkor kevés időt tölthetsz a gyerekeiddel. Ebben az évben, mivel nem játszottam, nagyon sok időt töltöttem velük. Emellett újra személyi edzővel dolgozok, mégpedig ugyanazzal, akivel a súlyos sérülésem előtt dolgoztam. Később ő segített a felépülésemben is. A csapattal végzett edzések mellett van napi egy edzésem vele, és edzek otthon is. Hét kilótól szabadultam meg.  

Hét kilótól?
Igen. Most ugyanabban a súlyban vagyok, mint a térdsérülésem előtt voltam. A felépülésem óta ez eddig egyszer sem sikerült. Ideális testsúllyal várom a téli átigazolási időszakot.

Eddig ez miért nem sikerült?
Azt hittem, hogy a térdemet csak úgy óvhatom meg, ha erős izomzatot építek. Elkövettem azt a hibát, hogy úgy gondoltam, ezzel óvhatom meg magam az újabb sérülésektől. Ma már tudom, hogy nem erre van szükségem.

Jobban odafigyelsz az étrendedre?
Korábban is nagy figyelmet fordítottam erre, odafigyeltem magamra, de sokat fejlődtem ezen a téren, most már jobban megértem ezeket a dolgokat. Szinte megszállottan figyelek arra, hogy mit ehetek és mit nem, figyelembe véve az edzéseket, amiket végzek. Minden nap ugyanabban az időben reggelizek, több figyelmet fordítok a pihenésre, valamint a regenerációs gépekre és eszközökre is.

Voltak családi problémáid a negatív hatású barátságok miatt?
Amikor fiatal vagy és híres, valamint sok pénzed van, olyan dolgokkal is foglalkozol, amik az életed szempontjából valójában nem is fontosak. Sokat tanultam a rossz dolgokból. Ma már sokkal jobban el tudom különíteni ezeket a dolgokat, és két lábbal a földön járok. Sokkal érettebb vagyok.

Hagytál magad mögött barátokat azért, hogy a Real Madrid játékosa lehess?
Ezek a dolgok már csak így mennek. Az ember azt hiszi, hogy vannak igaz barátai, akik mindent megtennének érte. Aztán eljön a pillanat, amikor valamit rosszul csinálsz, ők pedig nem szólnak, hogy ez nem jó. Végsősoron csak a rokonaid azok, akikben nem kell csalódnod. Ami engem illet, leültem a családommal és elmondtam nekik, hogy változtatni akarok a dolgokon. És változtattam.

Te is alkalmaztál pszichológust, mint Morata?
Nem, soha. De megértem Álvarót, mivel nem egyszerű keresztülmenni azon, amin mi keresztülmentünk. De mi is hibázunk… fiatalon, híresen, pénzzel a zsebünkben…

Ez a sok pénz rossz útra terelhet egy 20 éves játékost?
Ami engem illet, valamikor rengeteget költöttem, most sokkal jobban menedzselem ezeket a dolgokat. Ezen a téren is sokat tanultam. Fiatal egy burokban élsz, és azt hiszed, hogy mindent tökéletesen csinálsz. Közben szinte mindig rossz döntéseket hozol. Én is követtem el hibákat, de ma már nincs problémám azzal, hogy elismerjem, ha hibázok.

Megbántál valamit?
Igen… azt, hogy nem éltem a lehetőséggel a Real Madridnál a sérülésemet követően. Csak arra tudok gondolni, hogy mi lett volna, ha akkor úgy edzek és dolgozok, mint az elmúlt három hónapban… De aztán Párizsba jöttem, majd szinte rögtön vakbélgyulladásom volt. Két hónapig nem játszhattam, azt követően pedig sosem jutottam rendszeresen lehetőséghez. Ha a sérülésemet követően annyira szigorú lettem volna saját magammal szemben, mint most, talán minden másképp történt volna.

Szerinted a zene rombolta a rólad kialakult képet?
Minden futballistának van hobbija. Én azért választottam a futball mellett a zenét, mert nagyon magányos voltam. Sokan vettek körül, de magányos voltam. A zene nyújtott menedéket számomra, ezért írtam és írok dalokat.

Nem lehet egyszerű fiatalon, karizmatikus személyiséggel megérkezni a Real Madrid öltözőjébe.
Nem is egyszerű, de közben rendkívül boldog vagy és lenyűgöz az, ami körülvesz. Fel akarod falni a világot. A problémák akkor kezdődnek, amikor beilleszkedsz és elkényelmesedsz. Így történt ez velem is: elkényelmesedtem, pedig azon a szinten ez soha nem történhet meg. De ott voltam, 16 évesen már a felnőttekkel edzettem, majd elém toltak egy szerződést, és mindent jól csináltam, egészen a sérülésemig. A visszatérésem után viszont elkényelmesedtem. Ma már tudom, hogy mindig többre és többre kell vágyni, mindig harcolni kell.

Emlékeztek rád a későbbiekben a korábbi csapattársaid? Foglalkoztak veled?
Nem. És abban a pillanatban, amikor ez megtörténik, sok mindenre ráébredsz. Ez azonban nem kritika, tényleg. Mindenki azt csinál, amit csak szeretne. Azt hittem, hogy vannak barátaim a Real Madrid öltözőjében, de tévedtem. Ők nem foglalkoztak velem, volt, hogy az üzeneteimre sem válaszoltak, meg sem kérdezték, hogy hogy vagyok. Igen, volt két barátom, akikkel gyerekkorom óta együtt játszottunk. Ők mindig mellettem álltak. Az egyikük most az első osztályban, a másik alacsonyabb szinten játszik.

Úgy érzed, hogy túl magas elvárásokat támasztottak veled szemben?
Az újságírók, és az emberek általánosságban, mindig az alapján ítélkeznek, amit kívülről látnak. Az alapján támasztanak elvárásokat, amit kívülről látnak. Én csak azt remélem, hogy egy nap be tudom még váltani a hozzám fűzött reményeket… Motiváltabb vagyok, mint eddig bármikor.

Szabadidődben nézel labdarúgó mérkőzéseket?
Igen, imádom. Nemcsak a Real Madrid és a Barcelona meccseit követem figyelemmel, hanem az elsóbb osztályokat is. Sokszor visszanézem azokat a meccseket is, amiket a Real Madridban vagy a Las Palmasban játszottam. Ez segít emlékezni, valamint segít a fejlődésben is.

Gondolod, hogy van egy második esélyed arra, hogy sikeres légy?
Tényleg így gondolom, és a körülöttem lévők is hisznek benne. Tudják, hogy képes vagyok rá. A testvéreim, Misael és Israel, és a teljes családom töretlenül hisz ebben.

Miként befolyásolt a kisfiad betegsége az előző idényben?
Nagyon rossz időszak volt, de még most sem könnyű. Senkinem sem kívánom, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedjen a gyereke, ahogy az történt az én esetemben. De ez is motivál. Amikor úgy érzem az edzéseken, hogy elfáradtam, arra gondolok, hogy nem érezhetek fájdalmat, hogy folytatnom kell a kisfiamért. Érte és a másik két fiamért.

Hasonló történt David Silvával is.
Igen, írt is nekem, kérdezett több dologról is, és elmondtam neki a véleményem, megosztottam vele a tapasztalatomat. Nagyon rossz volt, de úgy tűnik, hogy most jobb a helyzet. Mondtam neki, hogy megérintett az esete, de el kell fogadnunk mindezt. Ilyenkor a futball másodlagos, hiszen mind emberek vagyunk.

Mit mondanak a jelenlegi csapattársaid és a PSG edzője, Thomas Tuchel?
Szinte mindenki azt mondja, hogy nem lennének a helyemben. Én is ösztönzöm őket az edzésre. Az átigazolási piac zárásának percében tudtam, hogy nem fogok játszani és hogy be kell érnem ezzel a szereppel. Thomas Tuchel egy hónappal ezelőtt azt mondta a többiek előtt, hogy példa lehetek számukra, mivel így reagáltam a helyzetemre. Megköszönte a hozzáállásomat.

Van bármilyen vágyad az átigazolási időszakot illetően?
Csak játszani szeretnék. Élvezni akarom az idényből hátralévő hat hónapot. Munka, munka és munka. Tudnom kell majd kontrollálni a futball iránti éhségemet és azokat a gondokat, amiket a pillanat szül majd. Újra szeretném érezni azt az illatot, ami a pályára lépést követően fog el. Nemcsak számomra, hanem édesapám számára is nehéz időszak volt ez, hiszen nem láthatott játszani. Mindannyian szenvedtünk.


  • Forrás: managingmadrid.com, AS
  • Szerző(k): Zs. Csaba

Hozzászólások

Tabella