Csapatok
Real Madrid (8)
Erődemonstráció a Bernabéuban, ahogy kell. Láttunk már szenvedést az elmúlt években alacsonyabb osztályú csapatok ellen, itt most nem volt kérdés. A perememberek vegyítve a fakóból érkezőkkel remekül muzsikáltak, és bizonyítottak Solarinak, de azért a pezsgőbontás terhe mellett ne feledjük el az ellenfél szintjét és a párharc lefutottságát. Pedagógiai szempontból viszont úgy néz ki, hogy Isco és Asensio kezdenek magukra találni, meglátjuk, hogy mennyi perc jut nekik komolyabb meccseken, illetve Llorente hibátlan negyvenöt perce még izzasztóbbá teheti Casemiro számára a visszatérést.
Melilla (5)
Szerintem a céljukat elérték részben azzal, hogy sikerült gólt szerezniük a madridi stadionban, mégha csak büntetőből is jött össze. Erejük jelentős részét a védekezés őrölte fel, de így is volt pár kapuralövésük, és végül egy életerős büntetőt értékesíteni is tudtak Qasmi révén. Jó esélyük van feljutni a másodosztályba, hiszen öt pont előnnyel vezetik csoportjukat, és az öt gól különbség ellenére is voltak biztató jelek a játékukban. Arról nem tehetnek, hogy a kreatívabb és bizonyítani akaró futballistákra esett Solari választása…
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Marco Asensio (9)
Az első félidő második fele egyértelműen róla szólt. Egy félpályás szóló közben nem támadták meg, így végigvitte, és beverte a labdát, majd Vinicius Jr. hozta őt kihagyhatatlan helyzetbe alig két perccel később. A harmadik találatban is elévülhetetlen érdemei voltak, hiszen ő pöttyintette be Javi Sáncheznek a labdát. A második félidőben kevesebb fény derült rá, de egy süvítő bombával szinte kettékapta a keresztlécet. Érdemes megjegyezni, hogy milyen jó hatással volt a játékára az, hogy nem kifejezetten vonalszélsőt játszott, hanem a tizenhatos vonalának magasságában mozgott. Három sikeres csel, hét megnyert párharc szerepel mellette a statisztikai rovatban, és 90%-kal passzolt. Nagyon kellett tőle már valami hasonló, viszont legközelebb egy komolyabb gárda ellen is hajtania kell, és egyre több jó teljesítményt kell letennie az asztalra, hogy visszaszerezze a helyét az első csapatban.
Keylor Navas (7)
A találkozó elején kétszer olyan rosszul hozta játékba a labdát, hogy rendesen megijedtem. Aztán szerencsére láttunk valamit a hagyományos Costa Rica-i recept alapján és macskaszerű reflexeinek csillogását csodálhattuk az első félidős megpattanós-belebökős helyzetnél. A második félidőben egy bal lábas, kifelé csavarodó lövésnél kellett ott lennie igazán, megnyúlt, mint a tizenkét éves fiúk egy hosszú nyár alkalmával, és kiszedte a játékszert. A nem túl jól helyezett büntetőnél rosszul választott irányt. Az azért látszott a kirúgásoknál, hogy nincs nagyon meccsben, többször kicsit körülményes volt a játék indításakor.
Álvaro Odriozola (6,5)
Stabil volt, akár a leggyakoribb oxigénizotóp, hozta a szokásos brusztolós mezőnymunkát, bár az ellenfél erősségét tekintve jóval kevesebbet volt játékban támadásban, mint ahogy én azt vártam volna. Két labdaszerzése volt vegyítve 94%-os passzpontossággal, ami nem rossz. Érdekes volt, hogy bár Carvajal az elsőszámú játékos ezen a poszton, mégis Dani volt az, aki a kissé idegennek ható balvédőbe ment át, és Odriozola maradt itt. A döntés (így utólag nézve) nem is jött ki rosszul Solari részéről.
Jesús Vallejo (7)
Valahol hihetetlen, hogy még csak most tudott debütálni ebben a szezonban, de a folyamatos sérülések keresztbehúzták a számításait. Visszaszoktató meccsnek remek volt a számára, nem sok meló jutott neki, de megfelelően ellátta a feladatát. Négyszer tisztázott, blokkolt egy lövést és mindkét szerelési kísérlete sikeres volt. A negyedik helye a középhátvédek rangsorában azonban megingott távollétében, ráadásul Hermoso belengetett érkezése sem jött neki jókor. Nagy munka lesz innen visszamászni, vajon sikerülhet neki?
Javi Sánchez (7,5)
Bár kollégája volt a tapasztaltabbnak mondható fél belül, mégis Sánchez volt az igazi vezér, és őszinte leszek: ebben a srácban többet látok, mint Vallejóban. És ezt nem csak a (szemfüles és szép) gólja miatt mondom, számtalan párharcot vállalt fel, szerelt, labdákat szerzett és jól is játszotta meg őket. Összehozott egy tizenegyest ugyan, de nálam még ez sem tudta túlzottan lerontani az értékelését. Mozdulatai, jelenléte láttán egy kicsit Ramos köszön vissza a pályáról, nem lenne rossz, ha mentorálná ezt a kölyköt (na jó, ha egy kicsit kevésbé lenne forrófejű a végtermék, az nem volna olyan nagy gond).
Dani Carvajal (7,5)
Összeszedett félidő egy szokatlan pozícióban. Balhátvédben is jól megállta a helyét, jól ért fel a támadásokkal, és Asensio kvázi összehozott neki azzal egy gólpasszt, hogy begyalogolt átadásával a kapuba. 45 perc untig elég is volt neki, nem érte meg azt kockáztatni, hogy egy rosszul időzített belépő miatt elveszítsük megint – egyébként egyszer oda is léptek neki elég komolyan, és Carvajal nem is leplezte, hogy felbosszantotta az újabb sérülés esélye.
Marcos Llorente (8)
Solari előszedte a pincéből, és akár az adventi koszorú, hibátlanul és magas hőfokon végzi a dolgát az ünnepi időszakhoz közeledve. Intenzív lángjában ezúttal csak negyvenöt percig gyönyörködhettünk, de ez a gyerek nem tud hibázni. 100% passzpontosság, két-két sikeres párharc és csel, és egy komoly félidős hőtérkép, ami szédítő cikázásokból tevődött össze. Casemiro homlokán gördülő izzadtságcsepp vagyok.
Fede Valverde (8)
Számomra kissé szertelen volt az első félidőben, jól játszott, de kissé pontatlan volt. Aztán Llorente lekerülésével már sokkal jobban nézett ki a pályán, és még magasabb fordulatszámon futballozott. Négy kulcspasszt osztott ki, és öt sikeres szerelése volt – pontosan öt kísérletből fakadóan. Van konkurencia középen bőven, nem irigylem Solarit.
Isco (8,5)
Nem gondoltuk volna, hogy Solarival való összezördülésüket követően, illetve némi jegelés után visszatér, és a legtapasztaltabb madridiként a csapatkapitányi karszalag is az övé lett az öröklési rangsor tekintetében. Már az első játékrészben is lejött, mennyire élvezi a játékot, igyekezett látványos, de pontos maradni, illetve kiszolgálta a társait. A második félidőben aztán megcsillogtatta lövési képességeit, először távolról csavart a rövid felsőbe, majd közelebbről húzta vissza a rövid alsóba a labdát, mindezt olyan mosollyal tudomásul véve, amilyet csak tőle látni.
Vinícius Jr. (7)
Rendkívül furcsa elegye volt a játékának a könnyedség és a görcsösség, pedig ezek nem sűrűn járnak kéz a kézben. Az önfeledt bicikliket, villámgyors irányváltásokat, beindulásokat, illetve a hihetetlenül okos gólpasszt Asensio felé élmény volt nézni, ugyanakkor a lövési kísérletei rendkívül pontatlanok és kapkodósak voltak, aztán erőlködésbe csapott át a dolog. De valahol ez az akarnok hozzáállás segítette találatához, amikor a sokadszor visszapattanó labdát csak sikerült begyötörnie a kapuba.
Mariano (5)
Ha volt állandó jellegű gyengébb teljesítmény, akkor az bizony ezúttal az övé volt. Nem tudott helyzetbe kerülni, fejesei összevissza szálltak, nem volt kiemelkedő megmozdulása a posztján, és teljesen beleszürkült a meccsbe. Nem is játszotta végig a találkozót, de nem csere, hanem kisebb sérülés okán. Váltótársa a hónap legjobbja lett, ő pedig a harmadosztályú ellenfél ellen küszködött – nem túl pozitívak a kilátások az ő szemszögéből.
Cserejátékosok
Dani Ceballos (7)
Szinte még pályára sem lépett, de máris bejegyezhettünk egy asszisztot a neve mellé, emellett pedig három kulcspasszt is tartogatott még a többiek számára, és ugyanennyi szerelése is volt.
Fran García (7)
Kicsit szertelen, de iszonyatosan gyors játékos, a kamera alig bírta követni. Egy ilyen lendületes elfutás után nézett be, és vette észre a jól helyezkedő, második hullámban érkező Iscót, és ki is szolgálta egy gólért cserébe.
Fidalgo (-)
Szerintem élete legboldogabb negyedórája volt.
Edzői értékelés
Santiago Solari (9)
Így kell ezt hazai pályán, egy kiscsapat ellen: sok góllal, kérdés nélkül. A kulcsjátékosok tudtak lazítani, a perememberek meg bizonyítani, még a cserékkel kapcsolatban sem lehet túlzottan hiányérzetünk. Szép munka!
