Taktikai szemmel: Real Madrid – Leganés (4-1)

Teljes kontroll

A Getafe elleni szezonnyitó mérkőzést másolta le a Lopetegui-csapat, csak sokkal élvezhetőbb játékot nyújtva. A Madrid saját rekordját megdöntve 798 sikeres passzt mutatott be, ami a 77 százalékos labdabirtoklás mellett egyáltalán nem meglepő. A csapat 92 százalékos pontossággal passzolt, ami persze a Leganés kevésbé ellenálló játékának is volt köszönhető. A vendégcsapat nem tudott semmiféle zavart okozni a Real labdakihozatalaiba – bár jórészt meg se próbálták ezt véghezvinni. A madridi védelem teljesen kivette a játékból a Leganés szélsőit, de a csatárok is nagyon kevés labdához jutottak: a 81. percben lecserélt Michael Santos 12 sikeres passzt mutatott be, Carillónál ez a szám 13 volt. Csak összehasonlításképp, Courtois 17-szer passzolt pontosan a mérkőzésen. 

Lopetegui ezúttal egyik legerősebb kezdőjét pályára küldve a 4-3-3-as felállást alkalmazta, visszatérve a szokásos Kroos-Casemiro-Modrić középpályához. A brazil szűrő feladata így az lett volna, hogy visszalépjen a labdákért a védelem elé, majd továbbítsa azt Krooséknak, illetve akadályozza meg az ellenfél kontráit. A meccs képe alapján viszont Casemiro szerepe szinte feleslegessé vált, a Leganés mélyen a saját térfelére húzódott be és engedte át a kezdeményezést teljes egészében a Real Madridnak. Ennek fényében talán megfelelő megoldás lehetett volna Isco hamrabbi behozatala – vagy esetleg rögtön kezdetése. Az ellenfél térfelén többször Sergio Ramos is fellépett, hogy mozgassa a támadó harmadot, több keresztlabdával igyekezett átjátszani az ellenfél által felvont védelmi vonalakat. Az első gól is így született: a magasan felfutó Carvajal fejére varázsolta a labdát, aki nagyon okosan az üresen álló Bale elé fejelte vissza a játékszert, ezzel pedig sikerült is megszerezni a vezetést.

A győzelem egyik kulcsa az volt, hogy a Madrid nagyon hatékonyan tudta a szélekről indítani a támadásokat, ezek a hosszabb labdák pedig rendre találtak is embert, nem csak vaktában, fantáziátlanul beadogatós játékot produkált a csapat. Erre tökéletes példa volt az első vagy a második gól is, de Kroos kapáslövése is ide sorolható. A szélsőhátvédek nyugodt szívvel tudták segíteni a támadásokat, mivel helyükön gyakorlatilag semmilyen veszély nem jelentkezett, a vendégcsapat próbálkozásait pedig többször megszűrte a középpálya és már az ellenfél térfelén sikerült visszaszerezni a labdát.

Big Benz

Feltámadt, visszatért, felébredt. Reméljük nem csak hirtelen fellángolásról van szó, de mondjuk akárhogy is, Karim kellő magabiztossággal rámolt be két gólt a Leganés hálójába, igen meggyőző és rég nem látott jó teljesítményt nyújtva. A szezon egyik legfontosabb kérdése, hogy képes-e erre az állandóságra, mint amit most, az idény elején nyújt. Mert ugyebár passzolhat akármennyit, tologathatja a labdát a középpálya, ha egyszerűen nincs senki, aki képes potenciális gólfelelősként kapuba juttatni a játékszert. Benzema teljesítményének javulásának egyik – ha nem a fő – oka az lehet, hogy Ronaldo távozásával egyszerűen nem kell senki alá dolgoznia. Nem kell egy utolsó utáni passzal is Ronaldót keresni, egyedül ő az úr a tizenhatoson belül, csak a gólszerzésre kell koncentrálnia. Mindenesetre, eddig úgy néz ki, hogy a francia képes lesz elbírni az idén talán utolsó lehetőség súlyát, és saját magához is méltó teljesítményt nyújtani a Real Madrid mezében. 

Hatékonyság

A csapat legveszélyesebb játékosa az xG statisztikák alapján Gareth Bale volt (ha nem számítjuk Ramos büntetőjét), mögötte Asensio és Benzema voltak ebben a sorban. Ők hárman összesen 12 kapura lövést mutattak be és 3 gólt szereztek – a csapat összesen 17-szer veszélyeztette az ellenfél kapuját, így a Ronaldo utáni támadótrió hatékonysága eddig megkérdőjelezhetetlen.

A támadó hármas eddig 3 mérkőzésen mutatott teljesítménye számokban. Magasan Bale próbálkozik a legtöbb kapura lövéssel, míg Benzema és Asensio mutatója nagyjából azonos. Ebből egyenesen következne, hogy Benzema sokkal hatékonyabb, mint Asensio, ami azonban csak féligazság: a spanyol xG mutatója kevesebb, mint a fele a francia mutatójának, vagyis Asensio inkább kisebb gólszerzési esélyekkel kecsegtető szituációkban próbál kapura lőni. Amiben viszont Asensio kiemelkedik, az a kulcspasszok száma, vagyis egyértelműen ő a leginkább előkészítő típusú játékos ebből a trióból. Alapvetően ebben a rendszerben nem kell feltétlen senkit kiszolgálni, gyakorlatilag a támadók egyenlő eséllyel kerülhetnek helyzetbe, bár Bale és Benzema lesznek a fő gólfelelősök idén, ez több mint valószínű. Mariano helye egyelőre érdekes kérdés, hiszen a támadók jelenlegi jó formája nem feltétlen prognosztizálja őt a kezdőcsapatba, viszont megnyugtató, hogy a vezetőség hozott egy riválist Benzema posztjára, és hatékony alternatíva lehet gólínséges időkben.

A Real Madrid igen tetszetős játékkal rukkolt elő második hazai mérkőzésén és ellentmondást nem tűrően gyűjtötte be a 3 pontot. Az ilyen győzelmeket sem szabad elbagatelizállni, hiszen az állandó jó forma a bajnokság megnyerésének egyik legfontosabb feltétele. Ez az utóbbi években nem így volt, általánosságban a csapat tavaszra időzítette legjobbját, aminek köszönhetően háromszor egymás után Európa és a világ trónjára ülhetett Zidane csapata. A spanyol bajnokság megnyeréséhez viszont ősszel is hozni kell a meccseket, ami idén nagyon jól indult. Reméljük a továbbiakban is így lesz.