A mélyről fakadó elitizmus szégyenteljes hirdetése

Újfent okot adok a sértődésre, mert megint afelé megyünk, hogy teljesen hétköznapi eseményeket fújunk fel odáig, hogy az internet ismét nagyot röhögjön és skatulyázzon: lám ilyen hülyék a madridisták. És amikor zavar az, hogy olyan vélemények közé tesznek egyenlőségjelet például az enyémmel, amelyekből fröcsög a tudatlanság, a mímelt felsőbbrendűség és a pesszimizmussal átitatott gyalázkodás és sértegetés (egy saját nevelésű játékossal szemben), akkor kénytelen vagyok klaviatúrát ragadni.

Mariano visszatért. A 18 éves kora óta hat szezont Madridban lehúzó, majd egy francia kitérő után újra hazataláló játékost a Sevilla elől kaparintottuk meg, méghozzá akciósan. A gólerős játékos Mayoral helyére érkezett, Borja így továbbállt a Levantéhoz. Bár visszatérése osztatlan sikernek örvendett a szurkolók körében, a mezválasztása már megosztotta a madridista tábort, hiszen Mariano a nyáron megüresedett hetes mezt öltötte magára. Ez volt az az esemény, amikor lekapcsolt a villany, és cinikus és meglehetősen mocskos offenzíva indult ellene. Mert hát a legendás számot, a Raúl és C. Ronaldo által hordott csodát nem lehet csak úgy odaadni egy nyeretlen kétévesnek, mert ez bizony a madridizmus szembeköpése. A hetest csakis nagy futballisták, értékes labdarúgók, igazi világsztárok viselhetik, hiszen a hetes az nekik jár. A hetes mez viselésének receptje nyilván egy hét lakat alatt őrzött hétpecsétes titok, valahol elzárva Pérez irodájában, és az összetevők között kell lennie egy három számjegyű összegnek a transfermarkton, lelkes ázsiai tinilányok testnedveinek, minimum egy saját márkának és reklámszerződések sorozatainak. Mert egy csöves tizenhatost bármilyen jöttment felölthet, vagy egy huszonegyest. De a hetes! Ahhoz a pályán kívüli élet reflektorfényben fürdő hétpróbáját kell kiállni. Milyen ciki lesz a hetes mezben padra ülni, vagy csak húsz percet játszani csereként, vagy párolt halat enni, vagy borotvakrémet hirdetni! Én is szégyenkezem.

180901mariano2

De nem emiatt, hanem az ilyen módon gondolkodó, magukat Real Madrid-szurkolóként definiáló emberek okán. Őszintén: ti mit képzeltek magatokról? Hogy jöttök ahhoz, hogy egy nyomorult szám kiválasztása miatt tiportok a sárba egy lelkes és önbizalomtól, motivációtól duzzadó játékost, aki ráadásul évekig pallérozódott az alsóbb csapatainkban? Mi ez a műanyagból gyúrt sznobizmus? Ez a marketing diktálta nagyképűség? Miért nem lehet örülni, hogy egy Real Madridnál végre semmibe veszik a kötelező köröket, és a piaci várakozások diktálta számosztogatással ellentétben odaadják annak a mezt, aki szeretné? Tetszenek tudni, hogy az első madridi BEK-siker idején ki viselte a mezt? A legendás Di Stéfano? Vagy Rial? Gento? Nem! A hetes Joseitón volt, mivel ő volt a jobbszélső. Az emlékezetes 60-as BEK-döntőn? A 7-3-ason? Ott volt Puskás, Don Alfredo, Paco Gento, del Sol, a hetes pedig a brazil Canárión volt. Akkor még nem is érdekelte a szurkolókat, hogy ki milyen mezbe bújik, az egyszerűségre törekedtek, a fontos az volt, hogy egyszerűen meg lehessen különböztetni a játékosokat. Manapság meg külön méltósági versenyt kell folytatni, meg nagy saját social bázist kell felmutatni referenciaként, hogy egy rohadt számot lehessen viselni.

180901mariano3

Pedig a lényeg nem a ruha hátulján van, hanem az elején. A címer felette áll a névnek és a számnak, és ha odaadóan futballozol érte, talán megjegyzik, hogy milyen felirat áll a másik oldalon. Mariano pedig akárhányszor lépett pályára habfehérben, sütött róla a tenni akarás, az odaadás, a madridista szív. Amit kitesz a pályára azoknak is, akik lekaparnák a meze hátulját csupán azért, mert a fogyasztói társadalom diktálta tempó bekebelezte őket.

Mariano hetes meze a tisztaság, ártatlanság és az őszinteség dicsősége.  

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK