2018. december 12., szerda

Hol van Karim Benzema helye a generációjának csatárai között?

  • B. Dániel
  • 2018.07.25. 14:17
Az alábbiakban egy olyan írást közlünk, amely részletekbe menően boncolgatja Karim Benzema eddigi teljes pályafutását, életútját.

Lamborghinik és Porschék hada sorakozik a magánrepülőgépek mellett a leszállópályán. A Floyd Mayweather Jr. videójában szereplő jelenetben mindegyik autócsoda ajtaja hívogatóan félig nyitva áll, türelmesen várakozva arra, hogy növelje az önbizalmát annak pár kiválasztottnak, akik elég szerencsések ahhoz, hogy beljebb kerülhessenek.

Ahogyan az ember szeme a kép jobb oldalára téved, megakad a szemünk egy bő pulóvert, kalapot és klasszikus Allen Iverson mezt viselő férfin, aki az autók között álldogál fesztelenül, lelógó karokkal. Tovább böngészve ennek a férfinak az Instagramját, világhírű zenészekkel eltöltött vacsorákat, jet-ski kalandokat találunk, mintha mi sem lenne természetesebb.

Karim Benzema sora jól megy mostanság, legalábbis ezt a benyomást próbálja sugallni a világ felé. Amióta sorozatban a harmadik, összességében pedig negyedik alkalommal diadalmaskodott a Bajnokok Ligájában a Real Madriddal, bejárta a Karib-tenger homokos partjait, valamint elmerült New York rengetegében is. Egy pecsét azonban nyilvánvalóan hiányzik az útleveléből. Oroszországban ugyanis nem járt ezen a nyáron.

A Valbuena-ügy

Immár majdnem három év telt el azóta, hogy Benzema legutóbb magára húzhatta a francia válogatott címeres mezét. Egykor megkérdőjelezhetetlen kezdőjátékosnak, és talán Franciaország legnagyobb klasszisának számított. Ehhez képest a 2018-as világbajnoki keretből történő kihagyása csak száműzetésének legújabb, de már egyáltalán nem meglepő fejezetét jelentette.

Ennek az eseménysornak a hátterében Didier Deschamps szövetségi kapitány, valamint Noël Le Graët, a francia szövetség elnöke állnak. A döntés legfőbb okaként a hírhedt, Mathieu Valbuena-féle szexvideós botrányt jelölték meg. A francia rendőrség 2015-ben letartóztatta Benzemát a zsarolásban betöltött állítólagos szerepe miatt, melynek keretében pénzt próbált meg kierőszakolni az akkori válogatott társától.

A történet szerint Benzema gyerekkori barátja, Karim Zenati valahogyan a birtokába jutott egy felvételnek, amelyen Valbuena egy olyan hölgy társaságában látható félreérthetetlen szituációban, aki történetesen nem a felesége. Röviddel ezután Valbuenát névtelen hívásokkal és üzenetekkel kezdték zaklatni a zsarolók, akik tudomására jutatták, hogy milyen videó van a birtokukban, és amelyet készek lettek volna a nyilvánosság elé tárni, ha nem kapják meg az általuk követelt 100 ezer font nagyságú összeget.

Benzema ezt követően beszélt Valbuenával, és állítólag elmondta neki, hogy maga is látta a videót, amely tudomása szerint a gyerekkori barátja birtokában van. Azt tanácsolta a csapattársa számára, hogy a legjobb amit tehet, hogy Lyonba megy, és beszél Zenatival. Ez a későbbiekben megerősítést nyert, miután visszahallgatták a Benzema és Zenati között lezajlott telefonbeszélgetést. A bizonyíték ugyan kellőképpen terhelőnek tűnt, a csatárt később mégis felmentették. A francia közvélemény azonban már nem volt ilyen megbocsátó: a megkérdezettek kétharmada azt válaszolta, hogy egy ilyen embernek semmi keresnivalója sincs a francia válogatottban.

A vitában érintett játékosok több alkalommal kiálltak a nyilvánosság elé a saját verziójukkal. Az egyik oldalon sorakoztak a rasszistának és az iszlamofóbnak minősített vélemények, mások szerint viszont Benzema egy mérgező elem a csapaton belül, aki ráadásul pocsék sportember. Mindeközben az igazság valahol a kettő között van félúton. Valahol mindig is ez, a szélsőséges vélemények között megbúvó valóság jellemezte Karim Benzema karrierjét.

Gyökerek

Az ő francia története, mint oly sok honfitársáé, algériai gyökerekkel rendelkezik. Az édesanyja Lyonban született és nőtt fel, édesapja pedig Algériának ugyanarról az északkeleti részéről vándorolt be Franciaországba, ahonnan Zinédine Zidane szülei is. Benzema – aki a kilencgyermekes família hatodik gyermekeként született – családja végül Terraillonban, Bron hírhedt kerületében talált menedéket Ez Lyon külvárosának számított, de túl a város metróvonalain, messze a valódi munkalehetőségektől.

Benzema gyermekkori otthonát mintha csak a kommunista építészet egyik kiáltványának lapjáról tépték volna ki. Ez az otthon a sablonosan felhúzott, 10-15 emeletes, legók mintájára összerakott házakat jelentette. Mindegyik a jellegzetes, élettelenül szürke vagy saras árnyalatú sárga színűre volt festve. Ezek a házak azzal a politikai céllal épültek, hogy megteremtsék az egyenlőséget az alacsony keresetű emberek között. Ezek a szociális lakásteremtő programok  az 1960-as években voltak elterjedtek Franciaországban, amikor tízezrek, elsősorban dolgozók és az ő családjaik települtek be Algériából, hogy elmenekülhessenek a függetlenségi háború alatt az országukban megjelenő erőszak elől.

Már a háború előtt is komoly problémát jelentett a korábbi gyarmatokról betelepültek beilleszkedése a társadalomba. Algéria 1947-es alkotmánya francia állampolgárságot adott az algériai embereknek, azonban az anyaországban őket gyakran csak tárgyaknak tekintették, akik etnikailag különbözőek, és nemkívánatosak a felsőbbrendű francia kultúra számára. Sokak számára ijesztőek voltak az itteni, rájuk váró életkörülmények.

Bár állampolgársággal rendelkeztek ezek az emberek, mégis a sor végére kerültek, amikor a lakhatás állam által történő biztosításáról volt szó, és a helyi hatóságok diszkriminációjától is gyakran szenvedtek. Ez a gyakorlat az algériai népesség jelentős részét a nagyobb települések külvárosaiba kényszerítette, itt tudtak csak pénzügyileg jövedelmező munkát szerezni. Ez a kirekesztettség és az elhanyagoltság érzetét keltette ezekben a társadalmi rétegekben.

A kirekesztettség közepette az ún. Les Banlieues (gyakorlatilag a nagyobb települések külvárosai) tömegét alkotó családok szoros, az erőn és az állhatatosságon alapuló kötelékbe kerültek egymással. A lojalitás ezeken a részeken egy olyan valuta, amely gyakran megfizethetetlen, és nehéz figyelmen kívül hagyni a régi barátságokat, s még nehezebb azokat megszakítani.

Benzema ezeken az utcákon fedezte fel a labdarúgás nevű játékot. A játék iránti megszállottsága még az otthonának előszobájára is kiterjedt, elkeserítve édesanyját, aki reménytelenül próbálta fiát eltántorítani a futballtól. A nagy zsivaj ellenére a család végülis azért boldog volt, hogy Karim valami olyasmit talált magának, amely elvonta a figyelmét a környék baljós oldaláról.

Az utánpótlásban

Benzema szemmel látható szégyenlőssége a gyerekkori pufók kinézetéből ered, de végül a futball bizonyult a legerőteljesebb önmegvalósítási formájának. Nyolcévesen a játéka már kellően ígéretes volt ahhoz, hogy meghívást nyerjen a helyi SC Bron Terraillon Perle csapatához. A társai és az edzői ekkoriban a „Coco” becenévvel illették, az áttörés pedig akkor jött, amikor két gólt szerzett egy U10-es mérkőzésen az Olympique Lyon utánpótlásegyüttese ellen. A város legnagyobb és legismertebb csapata nemsokára ki is fejezte az érdeklődését Benzema iránt, és mindössze egy évvel később át is igazolta.

Az alacsony jövedelem, valamint az egyéb külső körülmények által támasztott kihívások ellenére Benzema szüleinek szilárd elhatározásuk volt, hogy biztosítsák a fiuk jövőjét. Amíg számos barátja Terraillon veszélyes utcáin találta meg a számítását, Karim rendre hazatért a szülői házhoz az edzések után. A szobájának papírvékony falai mindazonáltal nem tudták teljesen elnyomni a kintről jövő csábítások zaját.

Mélyen legbelül Benzema mindig tudta, hogy mi, és ami még fontosabb, hogy ki hiányzik neki. Az Olympique Lyon felismerte a veszélyt, és az utánpótlás legfényesebb csillagát felvették a Tola Vologéra, amely az akadémia játékosainak otthona volt.

A folyamatos ellenőrzés és a szigorú időbeosztás nem engedte, hogy bármi elvonja Benzema figyelmét a küldetéséről. A labdarúgás volt a prioritás, ő pedig cserébe rengeteget fejlődött. Az U16-os csapatban 38 gólt szerzett a hazai bajnokságban. Amikor nem éppen a hálót púpozta ki az utánpótláscsapatok meccsein, akkor labdaszedőként az oldalvonalak mentén szaladgált a Stade de Gerland stadionban az első csapat mérkőzésein.

A 2004/05-ös szezon előtt Benzemát felvitték a klub tartalékcsapatához, ahol 10 góllal a második helyen végző csapat házi gólkirálya lett, annak ellenére, hogy csak az ősszel lépett pályára az együttesben. A felnőttek vezetőedzője, Paul Le Guen ezt látva úgy döntött, hogy odaveszi a tavaszi idényre az első csapat keretéhez a francia labdarúgás legígéretesebb fiatal játékosát.

A felnőtt csapatnál

Ahogy a Lyonba érkező új játékosoknál már megszokott, a babaarcú csatárnak fel kellett állnia és bemutatkoznia a csapattársak előtt. Olyan sztárok voltak akkoriban a Lyon öltözőjében, mint Michael Essien, Florent Malouda, Éric Abidal, vagy Sylvain Wiltord. A város hősei előtt a félénk ifjú csak kereste a megfelelő szavakat. Miután a viccek és nevetés tárgyává vált, Benzema testtartása hirtelen megváltozott, és ennyit mondott: „Ne nevessetek. Azért vagyok itt, hogy elfoglaljam a helyeteket.”

Benzema debütálására 2005 januárjában került sor a Metz ellen, és nem okozott csalódást, ugyanis csereként a gólpasszt jegyezte a Lyon második gólja előtt. A klub hamarosan megkötötte vele az első profi szerződését, amely három évre szólt, és egy olyan összegű csekk társult hozzá, amekkorát a családja még soha nem látott korábban. Az elvárások érthetően megnőttek vele szemben, de a Lyon sorozatban nyert a francia bajnoki címei felbecsülhetetlen értékű türelmet biztosítottak a fiatal csatárnak.

Ezt követte két nem különösebben jelentőségteljes idény, majd 18 évesen Benzema elhagyhatta a fejlődésének hátteret adó bentlakásos otthont. Az ifjú támadó a távol töltött idő alatt sem szakadt el a gyerekkori barátaitól. A klub elöljáróit aggasztotta azon döntése, hogy hazament Bronba. A csapat végül mindenben támogatta a kiteljesedését, a 2007/2008-as szezonban pedig már ő volt az első számú sztár.

Florent Malouda, Éric Abidal, és Sylvain Wiltord mind elhagyták a klubot azon a nyáron. Benzema megörökölte a korábban Malouda által viselt 10-es mezszámot, és őt nevezték ki a csapat első számú gólfelelősének az ötszörös francia bajnoknál. A legtöbben nem bírták volna el ilyen fiatalon ezt a jelentős terhet, Benzema azonban mosollyal az arcán fogadta a helyzetet.

51 mérkőzésen 31 gólt szerzett, ebből 20-at a bajnokságban, hozzásegítve a Lyont történetének első duplázásához. Emellett megválasztották az Év Játékosának, és felkerült az Aranylabda várományosainak listájára is, melyet abban az évben egyébként Cristiano Ronaldo nyert el.

Sikertelen barcelonai kísérlet

2008 áprilisában Txiki Begiristain, a Barcelona sportigazgatója Lyonba utazott, hogy személyesen lássa a francia csatárt játék közben. Mivel azonnal beleszeretett a játékába, Jean-Michel Aulasnál, a Lyon tulajdonosánál érdeklődött a csatár mozdíthatóságáról. Többkörös egyeztetést követően végül meg is állapodtak a 30 millió eurós vételárban.

A Barcelona vezetőségének többi tagja számára azonban nem volt elegendő a sportigazgató teljes meggyőződése, kétségeik voltak azzal kapcsolatban, hogy a támadó hogyan alkalmazkodna a spanyol mindennapokhoz. Arról suttogtak, hogy Benzema befelé forduló természete Nicolas Anelka, egy másik kivételesen tehetséges francia csatár személyiségét idézi, aki egyetlen spanyolországi idénye alatt képtelen volt beilleszkedni a Real Madridnál.

Begiristainnak azt tanácsolták, hogy jobban járja körül Benzema hátterét, mielőtt bármilyen üzletet is tető alá hoznának. A felderítő hadművelet keretében a sportigazgató elutazott a francia csatár Bronban található családi fészkébe. Begiristain ott megvizsgálhatta, hogy milyen társadalmi körülmények között él Benzema, és a saját fenntartásai is kezdtek kialakulni. Miután átbeszélték a dolgot Frank Rijkaarddal, a vezetőedzővel is, a sportigazgató arról tájékoztatta a Lyon vezetőségét, hogy a Barcelona eláll Benzema szerződtetésétől.

A Real Madrid hívása

Valamivel több mint egy év elteltével egy másik küldöttség érkezett a szerény házhoz Bronban, amely szintén a világ egyik legnagyobb klubját képviselte. Florentino Pérez eltökélte, hogy helyrehozza az első elnöki érájában elkövetett hibákat. Milliókkal a zsebében közelített az ajtóhoz, és csak egy lehetséges forgatókönyv lebegett a szeme előtt: magával viszi Karim Benzemát Madridba.

Kilenc őrületes nap alatt Benzema volt a negyedik játékos, akit bemutattak. Több mint 20 000 ember várta a Santiago Bernabéu stadionban, hogy láthassa az új, 35 milliós csatárt. Az előtte bemutatott három játékos – Kaká, Raúl Albiol és Cristiano Ronaldo – már választott a szabad mezszámok közül. A 21 éves francia játékos szerényen, egy számozatlan mezben közelítette meg az emelvényt, idegesen tapsolva az izgatott és elvárásokkal teli közönség közepette, és szerény spanyoltudásával így szólt: „Boldog vagyok, hogy a példaképeim, Zidane és Ronaldo csapatában játszhatok. Florentino Pérez, köszönöm!”

Benzema végül Arjen Robben gazdátlanná vált 11-es mezszámát kapta meg. A csatár egy olyan  átigazolási időszaknak volt a legújabb portékája, amilyet korábban a világ még nem látott. Összesen 257 millió eurót költött Pérez azon a nyáron. Ez egyfajta tiszteletadásként is volt értelmezhető a Pep Guardiola-féle Barcelona irányában – bár a Real Madrid elnöke ezt soha nem ismerte volna el –, akik éppen történelmet írtak az első triplázásukkal. A királyi gárda szurkolói eddig tehetetlennek érezték magukat egy ilyen szintű felsőbbrendűséget képviselő csapat ellen, a hit azonban egycsapásra visszatért a Santiago Bernabéuba.

A spanyolországi kaland nem éppen a legjobban indult a francia játékos számára. November végére Benzemát jobbára csereként vette számításba Manuel Pellegrini, az első számú csatár címét Gonzalo Higuaín birtokolta. Ezzel egyidejűleg a média is kritizálni kezdte, ugyanis beilleszkedési gondként értelmezték azt, hogy nem volt képes az elvárt szinten megtanulni spanyolul.

A csapat a La Ligát 96 ponttal és 102 szerzett góllal zárta. Bármelyik más pontvadászatban ez elegendő lett volna ahhoz, hogy a csapat könnyű szerrel megnyerje a bajnoki címet. De itt a földönkívüli játékot produkáló Barcelona volt az ellenfél, akik óriási szerepet játszottak abban, hogy a Real trófea nélkül zárja az idényt. Higuaín lett a csapat házi gólkirálya a bajnokságban a maga 27 hálózörgetésével, ezzel Benzemát mindössze epizódszerepekhez juttatva. Ráadásul az általa képviselt minőséget is egyre inkább megkérdőjelezték.

A pályán kívül is problémákba ütközött, miután a francia válogatott négy játékosát is vizsgálat alá vonták, miután egy párizsi szórakozóhelyen állítólag 18 év alatti hölgyekkel keveredtek kalandba. A Benzema elleni vádakat végül ejtették, de állítólag mégis ez az ügy volt a fő oka annak, hogy nem került be a francia keretbe a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon. Úgy tűnt, hogy az eddig is akadozó pályafutás ismét kátyúba került. Valójában José Mourinho kinevezése sem azt sugallta, hogy kedvező változás áll be Benzema karrierjében.

Szintet lép a Real Madridnál

„Ha nincs kutyád, akit elvihetnél magaddal vadászni, akkor a macskádat kell elvinned. Kevesebb lesz a zsákmányod, de valami mégiscsak összejön.”

Ezek Mourinho szavai voltak.

A szavak feldühítették Benzemát. Higuaín épp egy komoly hátsérülést szenvedett, és a Real Madrid – immáron – kilencese hosszú idő után végre a kezdőcsapatban találta magát. Erre az új vezetőedző az ő kárára humorizált, és nyilvánosan leminősítette őt. Pont akkor, amikor a legjobban lett volna szüksége a támogatására.

A Canal+ egyik dokumentumfilmjében Benzema beszélt arról, hogy mi hangzott el az egy órás privát, négyszemközti beszélgetésük alatt: „Elmondtam neki, amit el kellett mondanom. Valahol belül félénk vagyok, de ha emiatt kinevet, akkor felvállalom a konfliktust akár vele szemben is. Ha kibeszélünk valamit magunkból, utána sokkal jobban alakulnak a dolgok.”

Onnantól kezdve Benzema tényleg szárnyalni kezdett Madridban. Minden sorozatot figyelembe véve 26 gólt szerzett, és komoly szerepe volt abban, hogy a Real Madrid végre trófeát szerzett a Barcelona kárára, miután a klub történetében 18. alkalommal elhódították a spanyol kupát. Zidane útmutatásával és Mourinho vigyázó szemei által figyelve Benzema elkötelezett volt, hogy átformálja a testét a holtszezon alatt. Az olaszországi Merano híres klinikáját látogatta meg, és az ott kapott edzésmódszerek hatására rövid időn belül nyolc kilogrammtól szabadult meg.

Az eredmény elképesztő volt. Összesen 32 gólt szerzett és 19 gólpasszt osztott ki, a Real Madrid pedig begyűjtötte 2008 óta az első spanyol bajnoki címét. Az azt követő hat szezon során a francia egyre másra gyűjtötte az újabb és újabb trófeákat a csapattal. Négy Bajnokok Ligája-győzelem ragyogja be ezt a korszakot, és egyénileg is egyre magasabb polcra került, ami a Real Madridot és az európai labdarúgást illeti. Jelenleg ő a klub valaha volt hetedik legjobb góllövője, és Ruud van Nistelrooy társaságában a negyedik a Bajnokok Ligáját illetően.

A kritikák össztüzében

Nem is gondolná az ember, de immár Karim Benzema az egyetlen a klubnál, akit a 2009-es nagybevásárlás alkalmával került a csapathoz. Az egy másik kérdés, hogy ez meddig marad így, hiszen egyre többet beszélnek egy lehetséges klubváltásról vele kapcsolatban is. A spanyol fővárosban eltöltött kilenc éve alatt folyamatosan ellentmondásos volt a megítélése. Kritikusai szerint képességbeli hiányosságokkal rendelkezik, és gyengék a befejezései a kapu előtt. Az pedig ijesztő, ha egy játékos éppen abban a szegmensben képtelen teljesíteni, amire egyébként hivatott: a góllövésben.

Mindezt megerősíteni látszott az elmúlt idény is, amikor Benzema mindössze öt alkalommal talált be a bajnokságban. A Bernabéu bizonyos részein kialakult frusztráció kézzelfoghatóvá vált. Egyre többen fütyülték ki, néha pedig már olyan mértékűvé vált az ellenszenv, hogy Cristiano Ronaldónak kellett megkérnie a szurkolókat a véleménynyilvánítás abbahagyására.

Az persze nem véletlen, hogy éppen ő állt ki mellette. Ronaldo mindig is rendíthetetlenül védte a francia csatárt a hosszú és gyümölcsöző együttműködésük alatt. Felismerte – melyet sokan nem tettek meg, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták –, hogy Benzema mennyire hozzá idomította a saját játékát, azért, hogy Ronaldo is át tudja alakítani az övét.

A portugál sebessége a kora előrehaladtával fokozatosan megkopott, így egyre inkább a pálya közepe felé húzódott. Mivel elöl kevesebb területet tudott bejátszani, Benzema a középpályásokhoz közelebb kezdett orientálódni, és inkább tízes pozícióban futballozott. Az összjátékban betöltött szerepe kulcsfontosságúvá vált a csapat számára, gyakorlatilag feláldozta a saját dicsőségét a csapat eredményes szereplésének az oltárán. Csak a La Liga legutóbbi szezonjában 37 alkalommal teremtett helyzetet, és 82 százalékos hatékonysággal passzolt, egyúttal nyolc százalékot javított Ronaldo egy-egyezési statisztikáján.

Mivel Ronaldóval együtt a csillapíthatatlan góléhsége is távozott, magával vitte Benzema játékának a legtöbbet érő részét is. Kevesen hisznek abban, hogy ismételten meg tudja változtatni a játékát, és a régi góllövőt láthatjuk viszont. 30 évesen vélhetően már túl van a statisztikailag legjobb évein, de a statisztikákban nem mérhető képességei miatt még mindig egy szerethető figura.

Mindazonáltal egy olyan egyesület, mint a Real Madrid, nem az érzelmekre alapoz. A Real Madrid nyerni és szórakoztatni akar. Az eddigiekből következően a francia jövője a klubnál minden eddiginél inkább ködbe burkolózik – és ez a kép várhatóan nem is tisztul ki.

Figyelembe véve a franciák világbajnoki győzelmét övező pompát, és létrejövő egységet, az újjászületésének lehetősége soha nem tűnt olyan távolinak, mint most. Az időnek vele született tulajdonsága, hogy begyógyítja a sebeket, ellenben a sportolók számára a múlandósága kiüresedést okoz a másik oldalon. Itt vannak immár a fiatal sztárok, akik bizonyítják, hogy képesek már most és a jövőben is a francia színeket méltó módon képviselni.

Az örökség, amelyet Benzema maga mögött hagy, mindössze talán annyi, hogy a futballszeretők elemezzék a róla folytatott végeláthatatlan vitáikat? Ha eljön a nap, mi az, amire emlékezni fogunk vele kapcsolatban? A válasz bizonytalanabb, mint valaha volt.


  • Forrás: thesefootballtimes.co
  • Szerző(k): B. Dániel

Hozzászólások

Tabella