2017. május 13. napján a piros-fekete Flamengo az Atlético Mineiro ellen lépett pályára a brazil ligában. Ezen a mérkőzésen a Real Madrid által később leigazolt Viníciusnak lehetősége nyílt találkozni gyerekkori példaképével, Robinhóval. A stadionban több mint 50 ezer néző gyűlt össze, hogy a helyszínen tekintsék meg a rangadót. Ezek a drukkerek egyetlen percet sem haboztak megragadni, hogy kifejezzék támogatásukat a fiatal támadó irányába. A szurkolói rajongás oka nem a Madriddal kapcsolatos átigazolási pletyka volt, hanem egyszerűen az a tény, hogy a közvélemény Vinícius Júniort tartja a brazil labdarúgás következő szupersztárjának.
Habár az utánpótlásban Vinícius mindig legalább két évvel idősebb ellenfelek ellen futballozott, ráadásul nem is akárhogy, a bemutatkozó meccsén nem alakultak jól a dolgok. Ő maga így fogalmazott néhány hónappal később: „Úgy éreztem, mintha az összes pályán lévő játékos az ellenfél mezét viselné.”
És valóban, Vinícius láthatóan ideges volt. Olyan látványosan gólt akart szerezni, mintha ez lett volna profi labdarúgó-pályafutásának utolsó fellépése. Pedig valójában ennek épp az ellentéte volt igaz. Alig tíz perc alatt akarta bebizonyítani, hogy a fejére kitűzött 45 millió eurós árcédula tükrözi a valóságot. És ez nem volt a legokosabb a lépés a részéről.
És az elmúlt tizenkét hónapban ez volt számára a legnagyobb kihívás, a legfontosabb lecke: meg kell tanulnia uralni az érzéseit – különösen az idegességet. Ebből a célból a Flamengo vezetősége egy komplett pszichológus-stábot rendelt ki mellé, hogy megfelelően felkészítsék őt a spanyol fővárosba való költözésre.
Vinícius statisztikája a debütálása óta
- 59 mérkőzés
- 27 győzelem
- 20 döntetlen
- 12 vereség
- 20 alkalommal a kezdőcsapatban
- 12 gól
- 2522 pályán töltött perc
Most, 17 évesen úgy tűnik, mintha teljesen új emberré vált volna ahhoz képest, amilyen egy esztendővel ezelőtt volt. Érettebb lett, és ha összevetjük őt a kortársaival, akkor azt sem túlzás kijelenteni, hogy már előrébb helyezi a kollektív sikereket, mint az egyéni csillogást. Egyértelműen fegyelmezettebb és visszafogottabb futballt mutat, mint a debütálásán. Legfőbb erősségei közé a sebessége és a lövőereje tartozik, de azt se felejtsük el, hogy mindkét lábával képes gondot okozni az ellenfeleinek.
Jobb mutatói vannak, mint Neymarnak vagy Gabriel Jesúsnak az ő korában. Ráadásul sem a Santosnál, sem a Palmeirasnál nincs akkora nyomás, mint a Flamengo együttesénél.
Minden kezdet nehéz
Habár mostanra kijelenthetjük, hogy Vinícius befutott Brazíliában, nem volt számára sétagalopp ez az „utazás”. Közel egyetlen idény alatt öt különböző vezetőedző irányítása alatt kellett dolgoznia, és közülük ketten (Zé Ricardo és Reinaldo Rueda) nem igazán találták meg a közös hangot a fiatal tehetséggel. Vinícius nem találta a helyét a játékrendszerükben, ők pedig emiatt nem is igazán adtak neki lehetőséget éles helyzetben.
„Még nem áll készen” – mondták róla akkor is, mikor az ő góljával nyertek meg egy találkozót.
Erősebb lett
Egy másik aspektus, amiben Vinícius rengeteget fejlődött, az a testi erő. Rengeteg izmot felszedett magára, ennek köszönhetően pedig már nem kell beérnie néhány perccel a mérkőzések végén. Carpegiani mester, aki januárban vette át a csapat irányítását, értékelte a támadó erőfeszítéseit, ráadásul ő volt az is, aki első ízben adott neki lehetőséget a bal helyett a jobb oldalon.
Persze hiba lenne azt állítani, hogy Vinícius Júnior nem a bal oldalvonal mellett érzi magát a legjobban. Remekül bizonyítja ezt a bemutatkozó Libertadores-kupa-meccsén szerzett két gólja is. Carpegiani távozása után a csapat másodezőjét, Barbierit nevezték ki mint ideiglenes vezetőedző. Ő ismét eredeti posztján kezdett lehetőséget adni a fiatal támadónak – azon a poszton, melyért minden bizonnyal meg kellene küzdenie barátjával, Neymarral, ha az valóban a Real Madrid játékosa lesz a nyári transzferidőszakban.
Amióta csak bekerült Vinícius neve a nemzetközi futballszcénába, folyamatosan párhuzamot vonnak közte és a Paris Saint-Germain szupersztárja között. Ő maga így nyilatkozott az ügyben: „Nem akarok a következő Neymar lenni. Megvannak a saját erősségeim.”
Nem tudni, hogy mikor érkezik
Klubjának elmúlt tizenkét összecsapásán mindig a kezdőcsapat tagjaként lépett pályára. Habár teljesítményével is rászolgál a bizalomra, a dolog hátterében minden bizonnyal az is ott motoszkál, hogy a Flamengo nem szeretné őt távozni látni a szezon vége előtt. Csak úgy vehetik rá, hogy visszatérjen a Real Madriddal eltöltött nyári előszezonról, ha szabadságot és mozgásteret biztosítanak a számára. Az tehát már biztos, hogy Vinícius is elutazik az Egyesült Államokba a madridiakkal, de csak miután bemutatták őt a Santiago Bernabéu stadionban.
A szerződésében foglaltak értelmében a végső döntés nem a két klubon, hanem egyedül Viníciuson múlik. Ha akar, visszatérhet Brazíliába 2019 januárjáig, vagy választhatja a spanyol fővárost is, de az idény kellős közepén valószínűleg nem fog bekerülni a felnőtt a csapatba. Helyette csatlakozhat a Castillához, vagy akár kölcsönbe mehet a La Ligán belül. A tervek szerint Vinícius Júnior júniusban fogja meghozni a döntést, mikor a brazil liga szünetelni fog a világbajnokság miatt.
Az anyagiak szempontjából sem mindegy a dolgok alakulása. Mikor Vinícius betölti a 18. életévét, júliusban, aktiválódik egy záradék a kontraktusában, ami sokkal magasabb fizetést biztosít majd számára, mint a jelenlegi. Mivel a Real Madrid és a Flamengo közösen fizeti a bérét, ez komoly extra költségeket jelentene a brazil klub számára.
Mindenesetre azt kijelenthetjük, hogy a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint Vinícius vissza fog térni szülőhazájába, hogy kereken lezárja az ottani történetét. Ez a Real Madrid vezetőségének sincs feltétlenül ellenére, attól félnek ugyanis, hogy egy szezonközi váltással kritikussá nő egy komolyabb sérülés esélye, a spanyol bajnokságban ugyanis sokkal keményebb a játék, mint a brazilban.
