2018. december 13., csütörtök

Öt mágikus pillanat a Bajnokok Ligájából

  • B. Dániel
  • 2018.04.11. 11:07
Talán nem meglepő, de Cristiano Ronaldo múlt heti varázslata adta annak az apropóját, hogy felelevenítsünk öt, igazán emlékezetes jelenetet a Bajnokok Ligájából, amellyel szeretett klubunk játékosai ajándékoztak meg bennünket.

1. Fernando Redondo csele a Manchester United ellen (2000)

Talán a fiatalabbak még kevésbe, de mi – sajnos ezek szerint már – idősebb szurkolók még egész biztosan élénken emlékszünk arra a legendás cselre, amellyel az argentin középpályás a szögletzászló környékén átverte – a később hazánkban is edzősködő – Henning Berget, hogy közvetlenül utána gólpasszt adjon Raúlnak, akinek már csak az üres kapuba kellett juttatnia a labdát. A Real Madrid a hazai 0-0-t követően ezzel a találattal már háromgólos előnyre tett szert az Old Traffordon, és végül 3-2 arányban győzedelmeskedve, az akkori papírformát borítva ütötte ki a sorozat aktuális címvédőjét a negyeddöntőben. A sorozat végén a párizsi döntőben a Real Madrid a Valencia ellen szerezte meg a nyolcadik elsőségét a legrangosabb európai kupasorozatban.

2. Zinédine Zidane kapásgólja a Leverkusen ellen (2002)

Egy nagy játékos nagy pillanata. Zinédine Zidane korábban két fejes góllal, majd később egy, a második percben alábökött tizenegyessel – amely úgy lett gól, hogy hálót sem ért a labda… – a világbajnoki döntőkben is bizonyította, hogy lehet rá számítani a sorsdöntő mérkőzéseken. Mégsem túlzás azt állítani, hogy ez a gólja sikerült a legszemrevalóbbra, miután Roberto Carlos magas ívben hulló beadását küldte a tizenhatoson kívülről a bal (tehát a gyengébbik!) lábával a jobb felsőbe, nem sokkal a szünet előtt a Hampden Parkban rendezett 2002-es BL-döntőben. A csapat a második félidőben helyenként szenvedve, de győzött, ezzel megmentve a klub jubileumi évét, egyúttal játékosként az egyetlen BL-győzelméhez juttatva olyan világklasszis játékosokat, mint Zinédine Zidane, Luís Figo, vagy Claude Makélélé.

3. Sergio Ramos fejese az Atlético ellen (2014)

Már-már elviselhetetlenül hosszú idő, egészen pontosan tizenkét év telt el a csapat legutóbbi Bajnokok Ligája-győzelme óta. A Tizedik hajszolása közepette olyan sztáredzők vallottak kudarcot, mint Fabio Capello vagy José Mourinho, miközben a csapat sorozatban hét alkalommal sem élte túl a nyolcaddöntőt. Carlo Ancelotti irányításával aztán sikerült bejutni a lisszaboni fináléba, ahol sokáig azonban úgy tűnt, a városi rivális Atlético Madrid borsot tör a csapat orra alá. 92 perc és 48 másodperc elteltével aztán jött Sergio Ramos… és egy olyan katarzis, amelyet futballmeccs alatt egy egész életen át nagyon kevésszer élhet meg az egyszeri szurkoló. Nem szükséges ecsetelni a gól jelentőségét, sem a döntő tekintetében (a rend kedvéért jegyezzük meg: 4-1-re győzött a Real a hosszabbításban), sem abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszott az a fejes a klub és a Bajnokok Ligája legújabb kori egymásra találásában.

4. Karim Benzema cselsorozata az alapvonalon az Atlético ellen (2017)

Igen, Karim Benzema. A már akkor is sokat szapult francia olyan varázslatot mutatott be az alapvonalon, amely mélyen az emlékezetünkbe vésődött, és tette mindezt a városi rivális ellen a Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágóján. A hazai háromgólos sikert követően már-már páholyban érezhette magát az együttes, de az európai kupameccsektől ezen a napon búcsúzó Vicente Calderónban már az első negyedóra végére ledolgoztak két gólt a hátrányukból a matracosok. Az első játékrész végéhez közelítve aztán a kiszorított helyzetben három embert kicselező csatár visszakészítését követően Toni Kroos lövését csak Isco elé tudta ütni Jan Oblak, a spanyol játékmester gólja pedig gyakorlatilag eldöntötte a lényegi kérdéseket. A folytatás ismert: a cardiffi döntőben a Madrid lett az első csapat, amely a címét megvédve tudta elhódítani a Bajnokok Ligája-serleget.

5. Cristiano Ronaldo ollózása a Juventus ellen (2018)

Friss az élmény… bámulatos, elképesztő, hihetetlen. Elfogytak a jelzők. Egy világklasszis játékos megdicsőülését láthattuk pár nappal ezelőtt Torinóban. Ez az ember hosszú évek óta sikerrel feszegeti saját határait, és előbb-utóbb minden alkalommal rácáfol a benne kételkedőkre. Nem láttam mindenkit, de meggyőződésem, hogy a valaha élt öt legnagyobb játékos egyike.

A folytatás? Egyelőre nem ismert, hiszen a negyeddöntő visszavágóját sem játszották még le. És a pillanat varázsa szempontjából talán nem is lesz akkora jelentősége. De a fenti négy esetben láttuk mi lett a történet vége…


  • Forrás: penamadridista.hu
  • Szerző(k): B. Dániel

Hozzászólások

Tabella