Ronaldo Nazario:
Az éjszakázásokról: „Florentino azt mondta, hogy nekem is többet kellene otthon maradnom, mint ahogyan azt Figo teszi. Mondtam neki, hogy ha nekem is olyan feleségem lenne, mint Figónak, akkor én is többet maradnék otthon.” (nevet)
A Legia elleni mérkőzésről: „Nem létezik könnyű mérkőzés. A Real Madridnak úgy kell pályára lépnie, hogy meg akarja nyerni a mérkőzést, nem szabad arra várni, hogy az eredmény majd jön magától.”
A madridi szerepéről: „Az emberek gyakran kapcsolják a személyemet a Real Madridhoz, ami nekem nagyon jól esik.”
A Real Madrid következő igazolásáról: „Szívesen látnám Coutinhót a Real Madridban.”
A Zidane-nal való kapcsolatáról: „Nagyon jó barátság van köztünk. Korábban az Inter – Juve meccseken rendszeresen egymás ellen játszottunk. Amikor megsérültem, Zidane meglátogatott a párizsi kórházban. Az volt az a nap, amikor megismerkedtünk. De nem buliztunk együtt, ő nagyon nyugodt alkat volt.”
Capellóról: „Nem volt túl eszes, nem tartozik a kedvenc edzőim közé.”
Del Bosque-ról: „Hihetetlenül jó viszonyban voltam Del Bosque-val. Lényegében az első évben bajnokságot nyertem vele, majd az elnök elküldte. Fantasztikus évet töltöttem vele. Az egyik legjobb edző, akivel valaha együtt dolgoztam.”
Roberto Carlosról: „Több éjszakát töltöttem Roberto Carlosszal, mint életem összes nőjével együttvéve. Egyszer meg is mentett. Már elmúlt éjfél, a szobánkban voltunk, és ledőltem pihenni. Hirtelen erős görcs tört rám. Az eszméletemet is elveszítettem vagy 30 másodpercre. Remegtem. Először azt hitte, hogy csak viccelek.”
Az edzésekről: „Nem különösebben hiányoznak, nem szerettem őket. A pályafutásom első tíz évében nagyon rosszul edzettem, abban az értelemben, hogy rosszul kezeltek engem. Sokszor ugyanannyit kellett futnom, mint Roberto Carlosnak vagy Cafúnak, én viszont nem tudtam. Nagyon sokszor voltam sérült a kollektív edzésmódszerek miatt.”
A késéseiről: „Olykor későn érkeztem edzésre, amelyek közül kettő vált ismertté, mivel egyazon héten történtek. Az első alkalommal Sacchi vagy 15 percen keresztül keményen elbeszélgetett velem, majd utána pénzbírságot is kaptam. A második alkalommal, amikor késve érkeztem, csak annyit mondtam neki: „vagy a fejmosás, vagy a pénzbírság”.”
A labdarúgásról: „Amikor játszom, szinte garantált, hogy lesérülök, úgyhogy egyre kevesebbet játszom. Mostanában inkább teniszezem.”
A teremfociról: „Hét vagy nyolc évesen kezdtem teremfocizni. Nagyon szórakoztató, és egy különlegesen jó alap a nagypályás labdarúgáshoz.”
A világ legjobbjáról: „Neymar, Messi és Cristiano Ronaldo három zseni, de én nem feledkeznék meg Luis Suárezről sem. Nem lehet eldönteni, hogy ki valójában a legjobb, mindegyikük kiváló. Személy szerint én Cristiano Ronaldót kedvelem a legjobban.”
Roberto Carlos:
A jövőjéről: „A következő 5-6 évben a Real Madrid nagykövete leszek. Florentinótól még nem kaptam tisztséget a klub szervezetén belül, most ezen dolgozunk. A klub azért igazolt le, hogy az utánpótlás mentora legyek.”
A Real Madrid nagyságáról: „Nagyon boldog vagyok, hogy a világ legnagyobb klubját szolgálhatom. Most érkeztem vissza Kínából, elképesztő, hogy mekkora hatása van a Real Madridnak, szurkolók ezrei szorongatták a csapat mezét.”
A szélső hátvédekről: „Marcelo nagyon magas szinten játszik. Egy csodálatos játékos, a posztján a legjobb. Carvajal pedig a védelem jobb oldalán világelső.”
A múltjáról: „Az Interben balhátvédként kezdtem, majd felküldtek a középpályára, végül pedig csatár lettem, de így is hét mérkőzésen hét gólt szereztem.”
Az utánpótlásról: „Az a cél, hogy még több játékos kerüljön fel az első kerethez. Jelenleg a Castilla öt vagy hat játékosának is lehetne helye az első keretben. A legígéretesebb játékosok Achraf és Febas. Nap mint nap beszélek a srácokkal, hogy készen álljanak, amikor Zidane-nak szüksége van rájuk.”
A Zidane-nal való kapcsolatáról: „Most sokkal többet nevet, mint játékosként. Bízom benne, hogy még 15 évig velünk marad. Ha más csapatban dolgoznék, azért imádkoznék, hogy küldjék el Zidane-t. Még egyetlen edző sem volt képes arra, mint amire ő. Egy nagyon nyugodt ember, de amikor beszél, akkor…”
Ronaldóról: „Ronaldótól sokat tanultam arról, hogy hogyan viselkedjek.”
Del Bosque-ról: „Del Bosque-val a hazai mérkőzések előtt nem voltak összetartások. Az utolsó bajnoki mérkőzés előtt tartottunk egy vacsorát, ami egy kicsit elhúzódott. Mondtuk Hierrónak – az akkori kapitánynak – hogy ő csak amiatt aggódjon, hogy ne kapjunk gólt, majd a gólszerzés miatt aggódunk mi Ronaldóval. Ronaldo kettőt rúgott, én egyet.”
A FIFA-eltiltásról: „A srácok egyszerűen csak játszani szeretnének. Bízom benne, hogy a FIFA ezt megérti, és visszavonja az eltiltást.”
Az edzésekről: „Szerintem mindent egybevetve az edzések voltak a legszórakoztatóbbak, úgyhogy nekem hiányoznak – nem úgy, mint Ronaldónak.”
