Milyen érzés volt, amikor befejeződött a Tizenegyedik ünneplése?
Hozzátettünk egy keveset a klub történelméhez. Mi, akik már régóta itt vagyunk a klubnál, tudjuk, hogy milyen elvárásokat támasztanak velünk szemben, amikor rajtunk van ez a mez. Tudtuk, hogy mennyire fontos a győzelem. Úgy játszottunk, mint egy olajozott gépezet, csak így érhettük el a célunkat. Nagyon nehéz döntő volt, mert az Atlético egy rendkívül jó csapat, de szerencsére érvényesülni tudtunk a büntetőpárbaj alatt. Az Atlético erőssége a csapatmunkában rejlik, de mentális felkészültséggel föléjük tudtunk kerekedni.
A szezon melyik pontján jött rá a csapat, hogy a Bajnokok Ligája szereplésen múlik, hogy kudarcként vagy sikerként könyvelhetitek el az idényt?
Különböző szakaszokra kell bontanunk az idényt. Az Atlético és a Barcelona elénk került a tabellán, mert nem kezdtük túl jól a bajnokságot, de mi soha nem adtuk fel. A legvégsőkig harcoltunk a bajnoki címért, nem számított, hogy épp mennyi a hátrányunk, és pont ez vezetett minket a Bajnokok Ligája döntőjébe is. A Király-kupa megnyerésének esélyét ismert okok miatt elveszítettük, de tudtuk, hogy ha a legjobbunkat nyújtjuk a hazai bajnokságban, az segíthet az európai sorozatban is. A Barcelona és az Atlético ponthullajtásainak köszönhetően az utolsó fordulóig versenyben maradtunk a bajnoki címért. A csapat nagyon keményen dolgozott, hogy hazahozhassa Milánóból a trófeát. A szezon eleji kudarcokat követően folytattuk a harcot, áldozatokat hoztunk, beleadtunk mindent, ami hozzájárult ahhoz, hogy így fejezzük be az idényt.”
Miért nem jött ki jól a csapat Rafa Benítezzel?
Én mindig őszintén beszélek, és azt kell mondanom, hogy nekem tetszett, ahogy dolgozott. Ő egy igazi profi, jók a módszerei… Egyszerűen nem volt szerencséje. Szükség van a szerencsére, ha sikeres akarsz lenni, függetlenül a belefektetett munka mennyiségétől. Rafa őszinte volt velem, nem volta része az elképzeléseinek a kezdőcsapatot illetően, de megkértem, adjon egy esélyt, hogy bizonyíthassak. Amikor Zidane megérkezett, volt egy találkozó a kapitányokkal, Sergióval, Cristianóval, Marcelóval és velem, amelyen szétosztotta a felelősséget közöttünk. Elmondta, hogy vezetnünk kell a társainkat, hogy a heti erőfeszítéseinknek köszönhetően, mely elengedhetetlen a bajnokságban való versenybemaradás szempontjából, elérhessük a Bajnokok Ligája döntőjét.
Te minden szempontból bizonyítottál Zidane kezei alatt.
Az önbizalmam szempontjából a szerződéshosszabbításom volt a kulcs. Harmadik számú középhátvéd voltam, de kértem egy lehetőséget arra, hogy egyenlő feltételekkel indulhassak. Biztos voltam benne, hogy élni tudok vele. Az egész pályafutásom során megbirkóztam a nehézségekkel. Amikor ide érkeztem a Portóból, senki sem tudta, hogy ki vagyok, most pedig veteránnak számítok, aki lassan tíz éve itt van. Könnyebb kimondani, mint végigcsinálni. Ez az idény egy tanulságos történet számomra. A kemény munka kifizetődik. Két Bajnokok Ligája-címet nyertem, történelmet írtam a Real Madriddal, számomra ez a legfontosabb.
Hogyan lehetséges, hogy egy közepes idény ilyen nagyszerűen ért véget?
A Real Madrid erőssége a szurkolókban rejlik. Szenvedsz, amikor kifütyülnek a Bernabéuban, de ilyenkor érzékeled, hogy milyen óriási klubról van szó. Itt a játékosnak figyelnie kell a teljesítményére, a határokat kell feszegetnie, ha így tesz, akkor a füttyszó éljenzésbe fordul át. Igényes szurkolóink vannak, akik tisztelik az ellenfeleinket, a döntő után elismerték az Atlético teljesítményét. A szurkolóknak köszönhető, hogy ez a világ legnagyszerűbb csapata. Élvezik a jó időszakokat, a játékosokat pedig folyamatosan magas színvonalú teljesítményre sarkallják.
A Casquero elleni szabálytalanság, a Barcelona elleni dráma, a gondok Mourinhóval… A két Bajnokok Ligája-trófea kompenzálja ezeket a problémákat?
Abszolút. Számomra az a legfontosabb, hogy a szurkolók elismerik a kemény munkát, amit végzek, amikor a Real Madrid mezét viselem. Mindannyian hibázunk, sosem tagadtam le azt, amit Casqueróval szemben tettem. Szerencsére nem fordult elő újra. Ha ismét történt volna hasonló dolog, akkor tudnám, hogy nem szabadna képviselnem a Real Madrid színeit. Megbántam és jobb játékossá váltam. Tudtam, hogy nagyítóval figyelik minden tettem, így elkezdtem kevesebbet szabálytalankodni. Mindig arra törekszem, hogy a tőlem telhető legjobbat nyújtsam, az emberek pedig értékelik ezt.
Két Bajnokok Ligája-cím a Messi-korszakban…
Majdnem egymást követően nyertük a két címet, amit az idő múlásával értékelni fognak majd a szurkolók. A Real Madrid egy óriási brand világszerte, az értékeinek, valamint annak köszönhetően, amit képvisel, hatalmas tisztelet övezi a megnyert címeinket. Ez egy különleges klub.
Mely értékek azok, amelyeket említettél?
A Real Madrid megtanította nekem, hogy soha ne adjam fel, ez volt a legfontosabb lecke. Ha elég keményen dolgozok, akkor a jó dolgok is jönni fognak az utad során.
Térjünk vissza a döntőre. Könnyek között kísérted figyelemmel a büntetőpárbajt.
Ezt nehéz megmagyarázni. Sírva fakadtam, amikor Lucas higgadtan, önbizalommal telve értékesítette a büntetőjét. Érzelmekkel teli pillanat volt, úgy éreztem, hogy nem veszíthetünk. Minden akkor kezdődött, amikor Sergio elmondta, hogy a saját szurkolóink előtt lőjük majd a büntetőket. Akkor sírtam, amikor valaki közülünk került sorra. Számomra teljesen érthetetlen. Ez volt az első alkalom, hogy sírtam a futballpályán. Ha szükség lett volna rá, természetesen rúgtam volna büntetőt, hiszen mindig segíteni akarok. Amikor győztünk, együtt győztünk.
Ez volt pályafutásod legkülönlegesebb trófeája?
Az előző győzelmünk előtt is volt egy jó sorozatom. Sergio és én a legmagasabb szinten teljesítettünk a Bayern ellen, a döntőbe jutás egy valóra vált álom volt, de sajnos megsérültem. A döntő előtti nap őszinte voltam Carlóval. Azt mondtam neki, hogy jól vagyok, de nem szeretnék a csapat terhére lenni. Ha kezdtem volna, talán 20 vagy 30 percet követően le kell cserélni, így azt mondtam Ancelottinak, hogy ne küldjön pályára.
33 éves vagy, még egy év van hátra a szerződésedből. Mit vársz a jövőtől?
Remélem, hogy nem ez lesz az utolsó idényem a Real Madrid színeiben. Vigyázok magamra, hogy a lehető legtovább itt maradhassak. A teljesítményemmel szeretném meggyőzni a klubot, hogy hosszabbítsanak velem még egy, esetleg két évig (nevet). Számomra mindig a Real Madrid lesz a prioritás. Ha egy szezon úgy ér véget, hogy azt mondják, nem számítanak rám tovább, akkor összepakolok és távozok, de számomra mindig a Real Madrid lesz az első számú.
