Di María: Soha nem akartam elhagyni a Real Madridot

Di María Párizsban adott interjút a Marcának, 6 nappal a Bernabeuba való visszatérése elõtt. Bár még nem tudja, milyen fogadtatásban lesz része, biztosít minket afelõl, hogy soha nem akart elmenni a Real Madridból.

Di María már számolja az órákat, hogy visszatérhessen a Bernabéuba. A keddi PSG – Real Madrid mérkõzés egyik fõszereplõje lesz. Megrázkódtató távozása ellenére is jó emlékei vannak életének „fehér” korszakáról és különleges érzéssel várja a két klub csoportelsõségért folytatott párbaját.

Hogy érzed magad a PSG-ben? Sikerült már beilleszkedned?
Igen, fokozatosan alkalmazkodom, már elsõ naptól kezdve szélesre tárt ajtókkal vártak, valamint maximálisan támogattak engem és a családomat is. Ez sokat segített a gyors beilleszkedésben, de még van hová fejlõdöm, folyamatosan haladok elõre.

Mennyire más most az életed ahhoz képest, mint amilyen Madridban volt?
Alig különbözik, ez is egy szép város, akárcsak Madrid. Párizs lenyûgözõ hely, ezt mind tudjuk. Hasonlóan élek itt is, és majdnem ugyanazokat a dolgokat csinálom, mint ott. 

Mit gondolsz, mi hiányzik még ahhoz, hogy teljesen beilleszkedj a PSG-be?
Van még mit tenni, mert klubváltáskor nem könnyû egybõl megérteni a többi játékost és a stratégiát, de szépen haladok a tanulással, lépésrõl lépésre. Madridban inkább a kontrákon volt a hangsúly, míg itt inkább a passzokon és a labdatartáson, ehhez kell alkalmazkodni.

Ezek szerint a PSG különbözik Ancelotti Madridjától?
Igen, eléggé. Ancelottinál, bár nálunk volt a labda, mindig inkább a kontralehetõségeket kerestük a játékosok tulajdonságai miatt. Itt inkább a Barcelonához hasonló stílusban játszunk, a labdatartásra és rövid passzokra koncentrálunk, mert inkább ilyen adottságú labdarúgóink vannak. Jól mennek a dolgok.

Talán ezért nehezebb kicsit megtalálni a helyed?
Igen, lehetséges, de úgy érzem, hogy a legutóbbi meccsen már otthonosan mozogtam. Beszéltem az edzõvel, aki azt kérte, hogy próbáljam meg többet tartani a labdát és ne menjek mindig annyira elõre, és azt hiszem, ezt sikerült is betartanom.

Neked elég sok poszthoz kellett hozzászoknod. Ancelottinál középpályán játszottál.
Igen, mindig is azt mondtam, bárhova is tesznek, alkalmazkodom. Mourinhónál a jobb oldalon voltam, és jól ment, most visszatértem ide, akárcsak a válogatottban, és ez valahol jó dolog, mert kevesebbszer kell posztot váltanom.

Miután eljöttél Manchesterbõl és úgy döntöttél, hogy Párizsba jössz, úgy érezted, hogy tartozol a PSG-nek?
Lehetséges, mert jöhettem volna korábban is, de különbözõ pénzügyi okok miatt nem lehetett, és végül a Manchester Unitedbe mentem, miután távoztam a Realtól. Aztán nyáron újra lehetõségem nyílt rá, és nem tudtam nemet mondani, ráadásul úgy, hogy voltak itt társaim, akik elmagyarázták nekem a terveiket és azt, hogy egy növekedésben lévõ klubról van szó.

Megnyerheti a PSG a Bajnokok Ligáját?
Igen, megvannak hozzá a játékosaink és szüksége is van rá a klubnak. Ám ahhoz, hogy megnyerd, kell némi szerencse is, ezt mondtam Madridban is, aztán Ramos góljával az idõ engem igazolt. Ebben a csapatban minden megvan, ami szükséges, magas színvonal és olyan focisták, akik valami nagy dolgot akarnak véghezvinni, de kell egy kis szerencse is.

A környezet nyomása itt is akkora, mint Madridban?
Kicsit enyhébb, de érezni, hogy mindenki meg szeretné nyerni a Bajnokok Ligáját, kezdve az klub elnökével. Mi is ezt akarjuk a csapattársaimmal, mindenki tudja, hogy ez nem könnyû, és hogy meccsrõl meccsre kell haladni elõre. Bonyolult, de a múltkor jó mérkõzést hoztunk a Real Madrid ellen, Európa egyik legerõsebb csapata ellen, és megnyerhettük volna a meccset, de ugyanígy el is veszíthettük volna.

Hallottad a PSG-vel szembeni kritikákat a döntetlen után?
Az emberek azt hiszik, minden meccset 5-0-ra kell megnyerni, de ez nem így van. A Real Madrid volt az ellenfél, aki bajnok volt és tavaly is eljutott az elõdöntõig ahol azért nem nyert, mert a szerencse elpártolt mellõlük. Mi nyerni megyünk a Bernabéuba, mint minden meccsre.

Milyennek látod Benitez Madridját? Tényleg annyira védekezõ, mint ahogy Spanyolországban mondják?
Én jónak látom, nem hiszem, hogy annyira védekezõ csapat lenne, de mostanában sokszor hallani ezt, mert nem lõnek annyi gólt. Néha a körülmények miatt elõfordulhat, hogy egy-egy meccs erejéig az, de a Real Madrid mindig is egy nagy klub marad, amely harcol mindenért és ahol a játékosok végül mindig megoldják a problémákat az edzõvel.

Nagyon más ez a Madrid, mint amit otthagytál 2014-ben?
Igen, szerintem az utóbbi években különbözõ szinteken volt, hol jobban, hol rosszabbul ment nekik, a legutóbbi nagy sikerük a Tizedik megnyerése volt. Az egyenes kieséses szakasz látványosan telt, minden Bajnokok Ligája-találkozót megnyertek és végül minden riválisukat megijesztették. Ezt tették Münchenben is.

Izgulsz, ha belegondolsz, hogy most visszatérsz Madridba?
Már Párizsban is izgultam. Találkoztam a klub embereivel és csapattársakkal, akiket nagyon szeretek. Mivel doppingtesztet is kellett csinálnom, volt idõm beszélgetni velük és boldog voltam, hogy újra láthatom õket. Természetesen jó lesz visszatérni, még más mezben is.

Milyen PSG-t fogunk látni a Bernabéuban?
Egy határozott, bátor csapatot, amely már az elejétõl kezdve a gyõzelemre fog hajtani és igyekszik majd minél többet birtokolni a labdát. Két nagy rivális lesz, de mi ugyanúgy fogunk hozzáállni a meccshez, mint bármelyik más pályán tennénk.

Az is különös lesz, hogy újra találkozni fogsz a madridi szurkolókkal, nem?
Persze, nem felejtem el az ottani szurkolókat soha. Egy nagyon örömteli idõszakban mentem el Madridból, miután megnyertük a Tizediket. Nagyon különleges volt az az éljenzés is, amit az utolsó meccsemen kaptam, és mindig hálás leszek a madridi közönségnek azért, amit tõlük kaptam. Minden, amit tettem, azért volt, hogy az emberek elégedettek legyenek, az, hogy jól vagy rosszul fogadják az õ dolguk, de én mindig a legjobbat próbáltam nyújtani a Real Madrid mezében.

Ha gólt lõsz, meg fogod ünnepelni?
Nem, ezt már mondtam korábban is, hogy nem fogok ünnepelni a szurkolók és a volt társaim iránti tiszteletbõl. Csodálatos éveket töltöttem Madridban.

Mernél rá fogadni, hogy megint találkozni fogsz a Madriddal késõbb, a BL-döntõben?
Egy olyanra fogadnék, amiben ott lesz a PSG, akár a Real, akár más csapat ellen. Hihetetlen és fontos esemény lenne ez számunkra. 

Játszottál már Ronaldóval, és most Ibrahimoviccsal is, szerinted mi a közös bennük?
Az, hogy mindketten szeretnének megnyerni mindent, ez náluk egy belsõ késztetés. Szerencsém volt, hogy játszhattam Messivel, Ronaldóval és most Ibrahimoviccsal, és boldog vagyok, hogy ezt elmondhatom magamról.

Ronaldo és Messi is mindig azt akarta, hogy te legyél az oldalukon…
Hálából mondják ezt, bárcsak tudnék most is sok gólpasszt adni Ibrahimovicsnak. Mellette is szeretek játszani.

Messi vagy Ronaldo? Most már nyugodtan megmondhatod…
Nem (nevet), tényleg azért mondtam mindig, hogy õk a világ két legjobb játékosa, mert ez így is van, ezért nyeri meg mindig valamelyikük az Aranylabdát. Egyiküket sem választom, õk a legjobbak.

Benzema ugyanolyan fontos Benítez csapatában, mint Ancelottiéban?
Õszintén, számomra õ egyike azoknak a csatároknak, akikkel a legjobban szerettem együtt játszani. Kivételes focista, minden megvan benne ahhoz is, hogy hátrébb vagy oldalt játsszon, gólokat lõ, jó játékszemlélete van és jól megértettük egymást.

A levelet, amelyben elköszöntél a Real Madridtól a Marca lapjain, most is ugyanúgy írnád meg?
Nem neheztelésként vagy dühbõl írtam, hanem azért, hogy tisztázzam azokat a dolgokat, amiket akkoriban mondtak rólam, mert mind hazugság volt. Ha a Bernabéuban kifütyülnek, az azért lenne, amiket akkoriban beszéltek rólam. Nem állt szándékomban elmenni, mindig is maradni akartam, nem tudom, mi történt a vezetõségben, ez inkább az ügynökök dolga. Úgy mentem el Madridból, ahogy, de a legszebb emléket vittem magammal, az utolsó éljenzést, amit kaptam a Bernabéuban.

Egy lezárult szakasz…
Igen, lezártam, amikor elmentem a Unitedba, és most csak arra gondolok, hogy címeket nyerjek a PSG-vel. Az idei célkitûzés az, hogy újra megnyerjünk mindent, és hogy messzebbre jussunk a BL-ben.

És mi történt Manchesterben?
Nagyon jól kezdtem, de aztán problémáim voltak a klub embereivel, egyre többször kerültem kispadra. Aztán kirabolták a házamat, úgyhogy minden arra ösztökélt, hogy minél elõbb el akarjak menni onnan.

Milyennek találod a francia bajnokságot?
Nehéznek, ahol mindig a maximumot kell nyújtani, ha nyerni akarsz.

Követed a spanyol bajnokságot is?
Idõnként szoktam nézni és néha gratulálok is pár volt csapattársamnak üzenetben, ha valami sikert érnek el. Ha távozol egy klubból, mindig hagysz ott hátra barátokat.

Esélyesnek látod a Real Madridot a bajnoki gyõzelemre?
Igen, jó a Real, de a végén az lesz, mint mindig: a Madrid és a Barcelona lassanként lehagyja a többieket, aztán meglátjuk, mi történik. Szerintem a Barca sokat veszít Messi és Iniesta hiányával, de eddig egész jól helyt álltak nélkülük is. Ha hozzá vagy szokva, hogy ott vannak a csapatban, igencsak nehéz, amikor nem lépnek pályára.

És ki a nehezebb ellenfél, aki akadályozhat titeket a BL megnyerésében, a Real vagy a Barcelona?
Mindkettõ. A Realnál voltak mélypontok, de a végén mindig megoldották valahogy. A Real Madrid vagy Barcelona mindig a legjobb csapatok között van, és maximumon kell teljesíteni, ha meg akarod verni õket.

Te mit gondolsz azokról a kritikákról, amiket Messi Argentínában kap?
Mindig kritizálják, pedig nehéz elutazni pár napra és addig más játékosokhoz alkalmazkodni, valamint olyan csapatok ellen játszani, mint Brazília vagy Kolumbia. El kell fogadni a kritikákat, de rosszul esik, amikor hiába érsz el olyan dolgokat, mint például a döntõbe jutás, ugyanúgy jönnek és kapod õket. Ez hozzá tartozik a focihoz és meg kell tanulnunk együtt élni vele.

Forrás: Marca
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK