Sanchís. Gyõztes góllal mutatkozott be. 40 találat.
Sanchís a középpályán kezdett, de az évek múlásával középsõ védõ lett belõle. Ezen a poszton játszott a legtöbbet a Madridban töltött 18 szezonja alatt. Érdekes módon, a bemutatkozása napján (1983. december 4.) betalált az ellenfél kapujába, amely gyõzelmet ért Murciában (0-1) az akkor a Di Stéfano irányítása alatt álló Madridnak. Innentõl fogva további 39 góllal örvendeztette meg a Real Madrid szurkolóit, ráadásul õ lépett második legtöbbször pályára fehérben a klub történetében, pontosan 710 (egyedül Raúl múlja õt felül a maga 741 mérkõzésével) alkalommal. Sanchís 0,05-ös meccsenkénti gólátlaggal rendelkezik. A gólok tekintetében az 1987-88-as szezon volt a legjobbja, amikor középpályást és védõt is játszott és összesen kilenc találatig jutott.
Roberto Carlos. Távirányítású bombák. 66 találat.
Capello irányítása alatt érkezett Madridba 1996-ban, és már a harmadik meccsén megmutatta nagy erényét; óriási gólt ragasztott a Betis kapujába 30 méterrõl, a Benito Villamarín stadionban. Ahogy egyes tanulmányok kimutatták, Roberto Carlos balosa egy igazi ágyú, mely 130 km/h-val sül el a szabdrúgásoknál. Ezek a hatalmas bombák gondoskodtak arról, hogy a brazil védõ 66 gólt szerezzen a Realban játszott 512 meccse során. A Madrid hármasa 0,12-es átlaggal rendelkezett. Az utolsó találatát a Recreativo ellen szerezte (2006-07), amely kulcsfontosságú volt a bajnokság megnyeréséhez. A világszinten leginkább emlegetett gólját, melyet az intelligens bomba néven tartanak számon, a válogatottban szerezte Franciaország ellen.
Hierro. Két góllal maradt le a Pichichirõl. 127 találat.
Pályafutása elején a középsõ középpályás és a belsõ védõ posztok között mozgott. A nagy ereje miatt Antic játszatta õt a legtöbbször a középpályán. Az 1991-92-es szezonban (a szerb edzõt Leo Beenhakker váltotta) Hierro 21 gólt szerzett és csupán két gólra volt Manolótól, aki a szezon gólkirálya lett. Ezek után végelegesen is belsõ védõ lett, madridi pályafutását pedig 601 mérkõzéssel fejezte be, mely idõ alatt 127-szer talált az ellenfelek kapujába (ez meccsenként 0,21). Sok éven át a málagai játékos volt az elsõdleges szabadrúgáslövõ és büntetõ felelõs. Ezen kívül õ lõtte a harmadik legtöbb gólt a válogatottban (29), egyedül Villa (51) és Raúl (44) elõzi meg õt. Több találattal rendelkezik tehát, mint Morientes (27) és Torres (27).
Pirri. Támadóból lett söprögetõ. 172 találat.
Annak ellenére, hogy bemutatkozásakor a Barça (4-1) ellen Puskás helyére csatárnak jött be, Félix Ruiz és Pipi Suárez sérülése miatt, a Madridban középpályásként játszott. Amikor Zoco visszavonult, 1974-ben, hátrébb került a pályán és az utolsó hat szezonját már söprögetõként játszotta. 561 meccset húzott le madridistaként és 172 gólt szerzett (0,3-as átlag). Az utolsó hat idénye alatt 63-szor talált be. Ez szezononkénti 10 találatot jelent, pedig hátul játszott. Õ volt a csapat egyik tizenegyes specialistája, amely abban is segített, hogy góljai számát növelni tudja. Érdekes módon utolsó madridi mérkõzésén (1980 május, az Athletic ellen) is betalált…
A Real Madrid legendái mellett meg kell említenünk Sergio Ramost is, aki a Madridban játszott 289 mérkõzése alatt 36 gólt szerzett és ezzel ugyanazt a gólátlagot mondhatja magáénak, mint Roberto Carlos. Az andalúz védõ szerencsére nem csak a gólszerzésbõl veszi ki a részét, hanem világklasszis teljesítményt nyújt a védelemben is. Mourinho a hetedik fordulóban rakta Ramost középsõ védõnek, Carvalho sérülése miatt, és azóta se mozdította ki onnan. Sergio 22 meccset játszott eddig a védelem közepén, mely alatt a csapat mindössze 19 gólt kapott. Érettségérõl az is tanúskodik, hogy a védõ a lapok tekintetében is javulást mutat.
