Kit kedvelsz leginkább a jelenleg is aktív belső védők közül?
Sergio Ramost. Néha talán túlságosan is a támadásokon jár az esze, de a klub- és a válogatottbeli sikerei bizonyítják, hogy világklasszis labdarúgó. Varane szintén fantasztikus.
Hogyan emlékszel vissza a spanyol fővárosban töltött időszakra?
Amikor játszottam, akkor jól teljesítettem. A probléma csak az volt, hogy nagyon kevés lehetőséget kaptam. Ezt bánom a leginkább. Sokkal többet is kihozhattam volna a karrieremből.
Ha ilyen kevés lehetőséged volt megmutatni önmagad, akkor hogyan váltál közönségkedvenccé?
Talán azért, mert mindig mosolyogtam. Vagy azért, mert egy harcost láttak bennem, aki mindent megtesz a csapatért. A spanyol nyelvet is megpróbáltam a lehető leghamarabb elsajátítani. A világ legnagyobb klubjánál voltam, mégis úgy éreztem magamat, mintha egy rémálomba csöppentem volna. Az első szezonomban egyetlen meccset sem játszhattam. Ez teljesen kicsinált. Nagyon keményen dolgoztam, és mindig csak az járt a fejemben, hogy vajon mikor kapom meg az esélyt, hogy bizonyítsak. Minden reggel és délután külön edzésmunkát végeztem az orvosaim felügyeletével. Amikor éppen felépülőben voltam egy sérülésből, akkor naponta több ezer guggolást csináltam, hogy visszanyerjem az állóképességemet.
Tulajdonképpen mi állt a sérüléseid hátterében?
Minden a hátammal kezdődött. A porckorongjaimba nem jutott elég folyadék, így a csigolyáim nem bírták el a rájuk nehezedő rugóterhelést. Ez főképp a háti hajlatnál jelentett problémát. Ha lehajoltam, a gerincemnek ez az instabil része elmozdult egy kicsit, hozzányomódva a porckorongokhoz. Ez a folyamat tulajdonképpen egy időzített bomba, de érdekes módon a hátam sosem fájt.
Hát akkor?
Egyszer csak arra lettem figyelmes, mintha sajognának a lábamban futó idegek, aztán… bumm! Olyan érzés volt, mintha meglőttek volna. A madridi éveim alatt a négyfejű combizmomat, illetve a térdinaimat érintette ez a probléma.
Hány orvosnál jártál?
Egy idő után már nem számoltam. A madridi orvosok fantasztikusak voltak. Ott voltak a fizioterapeuták: Pedro Chueca, Juan Muro és Dani Pirri, illetve természetesen az orvosok: Del Corral, Hernández és Serratosa. Ha nem csal az emlékezetem, akkor Jesús Olmóval is dolgoztam, akit éppen néhány hónapja rúgtak ki az orvosi csapatból. Rengeteget foglalkoztak velem, de nem vezettek eredményre a módszereik, így azt tanácsolták, hogy menjek el Finnországba és látogassam meg dr. Oravát. Ő elérte az áttörést: sikeresen megoperált, ahogy egyébként nemrég Dembélét is. Jól haladt a felépülésem, aztán jött az Arsenal elleni meccs. Azt mondtam magamnak, hogy nem adhatom fel, és hogy meg kell próbálnom a játékot. Az lett a vége, hogy megint megsérültem. Ezt követően felhívtam egy régi barátomat, Dave Hancockot, akit meg a Leedsből ismertem. Dave csatlakozott az orvosi csapathoz, Madridba költözött és három hónapig felügyelte az állapotomat. Ő volt az, aki megmentette a karrieremet.
Miután a Middlesbrough-hoz kerültél, három hónap alatt több meccsen léptél pályára, mint Madridban két év alatt.
Nos, mit is mondhatnék? Az előszezont még Capellóval csináltam végig Ausztriában. Azok voltak életem legkeményebb hetei. Aztán elkezdődött a bajnokság, de én általában csak a kispadon ültem. Amikor befutott hozzám a Middlesbrough ajánlata, akkor elgondolkoztam, és a több játéklehetőség reményében igent mondtam. Angliában megtaláltam a számításaimat, még a válogatottba is visszakerültem. Csak kölcsönben voltam a Borónál, de már februárban megegyeztünk arról, hogy végleg leszerződtetnek. Ezt utólag nagyon megbántam, mert még hátravolt két év a Real Madriddal kötött szerződésemből. Vissza kellett volna mennem Spanyolországba, és megharcolni a helyemért a világ legjobb csapatában.
Bale több mint a meccsei felét kihagyta, mióta Madridba igazolt.
Átérzem a helyzetét, hiszen én is megtapasztaltam ezt. Aki hónapokig sérült, az megtudja, hogy mit jelent a valódi magány. Alig találkozol a csapattársaiddal. Semmi sem rosszabb ennél. Gareth esete különösen nehéz, hiszen ő külföldi, ráadásul hatalmas összeget fizettek érte. Ez magasabb elvárásokat és nagyobb nyomást jelent.
Gareth Bale lehet az új Woodgate?
Ez butaság. Hány Bajnokok Ligáját is nyert a Real Madriddal? Hármat! Nem is beszélve a többi trófeájáról. A két eset teljesen más, mert Bale a világ egyik legjobb játékosa.
Te is lehettél volna a világ egyik legjobb belső védője…
Talán. Ez csak feltételezés, Bale képességeit és eredményeit viszont nem lehet megkérdőjelezni. A szurkolóknak is meg kellene érteniük, hogy Bale-nek sem áll szándékában újból és újból megsérülni. A hibát nem őbenne, hanem talán az étkezésében vagy az edzéstervében kellene keresni.
Testközelből is ismered őt, még Londonból.
Igen, néhány évig együtt játszottunk a Tottenham együttesénél, de ő még nagyon fiatal volt, szinte egy tinédzser. Már akkor is voltak kisebb sérülései, de elképesztő fizikummal rendelkezett. Még manapság is szoktunk néha beszélni.
Mit tanácsolnál neki?
Azt, hogy egyedül kell megoldania ezt a problémát. Nála jobban senki sem ismeri a testét. Dolgozzon keményen, gondolkozzon pozitívan és ne veszítse el a türelmét. Mindig van megoldás. Gareth képes lesz kilábalni ebből az állapotból.
