A Real Madrid idényének egy meglehetősen gyakori témáját szolgáltatja Zinédine Zidane edzői képességeinek megkérdőjelezése. A francia tréner jövője egyelőre még nem tisztázott, pedig a csapatnak jó esélye van a duplázásra is. Mindeközben sokan gondolják úgy, hogy taktikai fegyvertára nem túl széleskörű, edzőként elért sikerei pedig csak és kizárólag az erős játékoskeretnek köszönhetőek. A Sevilla elleni győzelem azonban talán megváltoztatja néhány ember véleményét.
Az andalúz klub ellen a francia korábban kísérletezett már, hiszen amikor csapatával a bajnokság küzdelmein belül a Pizjuánba utazott, a blancók egy háromvédős rendszert próbálgattak, amely végül vereséget eredményezett az utolsó percekben. Akkor Carvajal és Marcelo már-már szélsőként, ún. szárnyvédő pozícióban játszottak, Cristiano Ronaldo és Karim Benzema pedig meglehetősen magányosan próbáltak gólra törni a támadósorban.
Úgy tűnt, azon a napon a szerencse-faktor nem működött a francia esetében. Zidane a meccs előtt tartott a Sevilla labdatartásra épülő játékától, így megpróbált alkalmazkodni Sampaoli rendszeréhez. Ronaldo és Benzema párhuzamosan, egymás mellett kaptak lehetőséget, ám úgy tűnt, hogy a Real Madrid meglehetősen rosszul érezte magát a rendszer használata közben.
Az akkor elszenvedett vereség óta viszont Zidane és gárdája is egyre erősebbé és erősebbé vált. A vasárnapi győzelmet követően mindössze két győzelem választja el a fővárosiakat a bajnoki aranytól, ami 2012 óta az első győzelme lenne a Real Madridnak. Mindeközben ott van a Bajnokok Ligája, ahol az Atlético Madrid legyűrésének köszönhetően a Juventusszal csaphatnak össze Zizou fiai. Ám sokaknak ez sem elég: még mindig rengetegen kérdőjelezik meg a francia edzői képességeit és a szakmára való rátermettségét.
A Sevilla elleni győzelem viszont – ahogy már említettük – talán az ő szívüket is megenyhíti. A blancók egy 4-4-2-es rendszerben kezdték a mérkőzést, amelyben Asensio gyakran egészen mélyen kapta a labdákat, miközben a védekezésbe is rendszeresen besegített. Cristiano Ronaldo a csatár posztján kezdett, ám gyakran kilépett a baloldalra is, míg Morata csak és kizárólag az előrejátékkal kellett, hogy foglalkozzon.
Nacho improvizált szabadrúgása gyors vezetést eredményezett, majd Ronaldo paskolt be egy közeli labdát a 22. percben, 2-0-ra módosítva az állást. Az eredmény az első játékrészben nem változott, de ez meglehetősen megtévesztő információ.
A Sevilla ritmust váltott, jól tartotta a labdát, Jovetić kétszer is eltalálta a kapufát. A montenegrói mellett Correa is tesztelte Keylor Navas képességeit. Hiába volt kétgólós előnye a Real Madridnak, a vendégek végig nagyon veszélyesnek tűntek, így Zidane fiai nem dőlhettek hátra a vezetés tudatában sem.
A Sevilla új formációban kezdte meg a második játékrészt. Nico Pareja helyett Walter Montoya érkezett, ezzel átálltak háromvédős rendszerre, öt középpályással. Sampaoli kezébe akarta venni az irányítást, és úgy érezte, hogy a Morata-Ronaldo duóval kevesebben is meg tudnak birkózni hátul az első félidőben látottak alapján.
Mindennek természetesen azonnal érezni lehetett hatását, Jovetić pedig egy nagyszerűen helyezett lövéssel szépíteni is tudott. A Real Madrid számára hirtelen melegebbé vált a pite. Változásra volt szükség, olyasvalamire, ami megerősíti a csapatot és kihúzza a Sevilla méregfogát a nehéz félidőkezdet után. Zidane egy kettős cserével reagálta le a helyzetet, a Real Madrid pedig azonnal kezébe tudta venni az irányítást, amit át sem engedett az azt követő 30 percben.
Lucas pályára küldésével a mester széthúzta csapatát, a formáció 4-4-2-ről 4-3-3-ra módosult, amelyben a lecserélt Morata helyét Cristiano vehette át, Asensio és Lucas fedték le a jobb- és balszélt, Casemiro pedig Jamest váltotta, hogy szűrje a középpályán áthaladó támadásokat.
A Real Madrid azonnal szilárdabbá vált. Casemiro jelenléte lehetőséget biztosított Kroosnak, hogy csatlakozhasson a támadásokhoz, míg Asensio és Lucas könnyedén megverték a rendszer áldozatává váló, ideiglenesen szélső védővé vált Vitolót és Correát.
A mérkőzés utolsó negyed órájában két hazai gólt is láthattunk. Asensio, Kroos és Nacho nagyszerűen működtek együtt a baloldalon, mindannyian ki tudták használni Correa védekező gyengeségeit, a német kiválósága pedig gól és gólpassz formájában is megnyilvánult. Zidane helyreállította tehát csapata védekező egyensúlyát, miközben nagyszerűen vette észre, hogy melyik rendszer lehet a legeredményesebb a félidőben átalakuló Sevilla ellen.
Rengeteg dolgot hallhattunk már a franciáról és a taktikai képességeiről, ám rendre választ tud adni mindenre a pályán. Néhány héten belül a mesteri Massimiliano Allegrivel és masszív csapatával nézhet farkasszemet, ám ha az elemzések során fel tudja fedezni a Juventus hiányosságait is, és a mérkőzés közben hasonlóan jól tudja lereagálni a különböző helyzeteket, mint vasárnap, akkor Zinédine Zidane taktikai oldala bizony egészen új megvilágításba kerülhet, és végre talán ő is megkapja azt az elismerést, ami kijár neki. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy lényegében a keret minden tagjából képes volt kihozni a legjobbat az idény végére…
